ÉGI ÜZENETEK
2012.05.29.
Mennyei Atya: A Mennybe fölvett Szűzanya
Mennyei Atya: Még mindig május van, Mennyei Édesanyátok hónapja. Ezért a mennybe fölvett Szűzanyáról fogok beszélni nektek. A Szűzanyát öröktől fogva Én választottam ki terveim megvalósításához. Ő „igen”-t mondott: megszülte, felnevelte a Megváltót, elkísérte a Golgotára, Jézusnak mindenben hű társa volt, ezért részesült a Mennybevétel dicsőségében. 1950-ben XII. Piusz pápa hittételeként kinyilatkoztatta, hogy Szűz Mária földi életének bevégzése után testében és lelkében megdicsőülve a mennyei dicsőségbe emelkedett.
Nézzük, mire alapozza az Egyház ennek a hittételnek igazságát!
1.) Szűz Mária mentes volt az áteredő bűntől, a bűnre való hajlamtól és a bűntől. Ebből következik, hogy a bűn következményétől, az enyészettől is mentes volt.
2.) Az istenanyaság ténye is ezt támogatja. Mivel Jézus teste Szűz Mária testéből való, illő, hogy Mária teste Krisztus testének sorsában részesüljön.
3.) Mária részt vett Jézus életében, társa volt a szenvedésben, így méltó volt, hogy Jézus dicsőségében is részesüljön, tehát a mennyei dicsőségben.
Az Egyháznak ez a hittétele nem szól Szűz Mária haláláról, csak földi életének bevégzéséről. Ugyanis, aki meghal, annak teste elenyészik. Ezzel kapcsolatban hadd magyarázzam el nektek, hogy ha a paradicsomban az első emberpár nem követi el az engedetlenséget, minden ember megkapta volna a testi halhatatlanságot. Persze ez nem azt jelenti, hogy az emberek mindnyájan, örökké a Földön éltek volna, hanem az életük letelte után halál nélkül mentek volna át az Örök Életre. Ez lesz majd az Új Világban. Úgy, mint ahogyan ez a Szűzanyával történt. A szentek és a Szűzanya egyaránt a Mennyben vannak, csak az a különbség, hogy Mennyei Édesanyátok testestül-lelkestül van ott, a szentek csak lelkükkel. Ezt támasztja alá néhány szent testi állapota. Pl. Bernadett és Pió atya teste ott van a koporsóban romolhatatlanul, csak lelke került fel a Mennyországba, teste itt maradt közöttetek.
A Szűzanya mennybevétele az Ő számára kt dolgot jelent: Jutalmat és hatalmat. Jutalmat, hiszen Jézus megjutalmazta Édesanyját, amiért kihordta, megszülte, felnevelte, elkísérte a keresztúton és lelkében együtt szenvedett vele. Ezért nemcsak a lelkét, hanem a testét is megdicsőítette. A mennybevétel hatalmat is jelent a Szűzanya számára. Mi, a Szentháromság Mennynek és Földnek királynőjévé koronáztuk. Legszentebb leányomat hatalommal tüntettem ki, természetesen Krisztusnak alárendelve. Ezzel a hatalommal kapcsolatban két dolgot szeretnék tisztázni bennetek: Szűz Mária szerepét a megváltásban és a kegyelmek közvetítésében. Különbséget kell tennünk a tárgyi és az alanyi megváltás között. A tárgyi megváltást egyedül Jézusnak kell tulajdonítanotok, mert halálával, kereszthalálával Ő egyedül szerzett örök megváltást az emberiségnek. Azért nevezem ezt tárgyi megváltásnak, mert ti emberek vagytok a megváltás tárgya. Az alanyi megváltás, mikor az Én szent Fiam munkatársakat keres a megszentelődés szolgálatára. Első és legnagyobb munkatársa és segítsége ebben a Szűzanya. Ebben az értelemben bátran mondhatjátok, hogy Mennyei Édesanyátok igenis közreműködött a világ megszentelődésében, tehát az emberek lelkének megmentésében, és ma is közreműködik. Ebben az értelemben Krisztusnak társa a megváltásban. Azért szólok alanyi megváltásról, mert a Szűzanya alanya a megváltásnak, nem pedig tárgya. Titeket, engesztelőket is munkatársul választott Jézus a megszentelődés szolgálatára, a megváltó munkájához, de ti nemcsak alanyai, hanem tárgyai is vagytok a megváltásnak, mert titeket bűneitektől meg kellett váltania.
Drága Gyermekeim! Most a Szűzanya kegyelemközvetítő szerepéről lesz szó. A Szűzanya azzal, hogy részt vett Jézus szenvedésében kegyelmeket szerzett kortársainak, úgy, mint ahogy ti is a Szentmisén való részvételetekkel – ha felajánljátok –, kegyelmeket szereztek másoknak. De miután a Szűzanyát testestől, lelkestől felemelték a mennyei dicsőségbe, és Királynővé koronázták, azóta minden ember számára közbenjáró és kegyelemközvetítő lett. Kegyelmeket esd ki annak is, aki kéri, annak is aki Tőle nem kéri, és annak is, aki visszautasítja Őt. Gyermekeim, nem úgy kell elképzelni a kegyelem közvetítését, hogy ha Én, az Atya azonnal nem teljesítem kéréseteket, Ő addig könyörög Hozzám, addig nyaggat, amíg nem teszem meg, amit akar. Ez túl földies gondolkodás. A Szűzanya úgy közvetíti kéréseiteket, hogy az beleilleszkedjen Isten terveibe, és lelketek üdvösségét szolgálja.
Most már csak egyet szeretnék megvilágosítani előttetek: a Szűzanya hitét. Gyermeki, igaz, töretlen hite volt. Persze, nehogy azt higgyétek, hogy könnyű volt neki, mert bűntelen volt. Az Ő hitében is voltak homályok. Ilyen homály volt például, mikor üzentem Gábriel arkangyallal. Zavarba jött a köszöntés értelmén. Hiszen Ő az ígérte Istennek, hogy szűz marad. Akkor miért üzeni, hogy anya lesz? De az engedelmesség legyőzte nála ezt a homályt és „igen”-nel válaszolt. Vagy, amikor a 12 éves Jézust elvesztette, megtalálta, és így válaszolt neki: „Miért kerestetek? Hát nem tudjátok, hogy Atyám házában kell lennem?” Nem értette, hogy Szent Fia mit akar ezzel mondani, és az egész elszökés rejtélyes volt előtte, hiszen Jézus mindig nagyon engedelmes volt. Csak lassan világosodott ki benne, hogy Jézus elsősorban a Mennyei Atya gyermeke és csak utána az övé. Akkor is volt egy homály a lelkében, amikor az apostolok jelentették Jézusnak, hogy anyád és rokonaid kint várnak, és Ő így felelt a tömegre mutatva: „Ki az Én Anyám? Kik az Én rokonaim? Ők az Én Anyám és ők az Én rokonaim.” Minden édesanya megütközne egy ilyen mondaton, de Szentlelkem hamarosan megvilágosította. Rádöbbent, hogy Szent Fia ezzel is tanítani akar: Az első legyen Isten szolgálata, a lélekmentés, és csak utána következzen a család. Vagy melyik anya lelkét nem kavarná fel, ahogy a keresztről a haldokló fia így szól: „Asszony! Íme a te fiad!” – és Jánosra tekintett. De 1-2 pillanat múlva már kitisztult a homály benne, hogy miért nem „édesanyám”-nak szólította. Mert Szűz Máriát, mint az egész emberiség Édesanyját tekintette, és Jánost az összes gyermeke szimbólumának. Ennyit szerettem volna mondani a Mennybe fölvett Szűzanyáról.
Most pedig nagy dolog történik itt ebben a teremben. Természetesen földi szemeitekkel nem láthatjátok, de minden úgy történik, ahogy mondom Én, Mennyei Atyátok. Ez a terem hirtelen Mennyországgá változik. Eltűnik az asztal, a székek, a falak. Csak egy nagy ragyogó fényesség vesz körül titeket, engesztelőket. Őrangyalotok mindegyiketekre egy hófehér ruhát ad, a megszentelő kegyelem ruháját. E nélkül nem lehetnétek itt ebben a mennyei környezetben. Angyalok kinyitják az arany kaput, és térdre hullanak, mert Jézus jön be rajta a fiatal, sugárzóan szép Szűzanya kezét fogva. Egy angyal belefúj a harsonába és erre felsorakoznak a fehér ruhás szentek és vértanúk, majd sok-sok angyal érkezik a három főangyallal. Gabriellel, Raffaellel és Szent Mihállyal az élen. Mindannyian rendezett körben állnak. A terem közepén van egy trón, és mögötte állok Én, a Mennyei Atya és a Szentlélek hófehér ünnepi öltözékben. Jézus Krisztus elénk vezeti Édesanyját és így szól: „Atyám! Felhoztam eléd legszentebb leányodat, mert földi élete véget ért. Itt áll előtted testestől-lelkestől teljes szépségében és tökéletességében.” Nagy örömömben átölelem, atyai áldásomat adom rá és így szólítom meg: „Legkedvesebb, legtisztább és Legszentebb Leányom! Nagy szeretettel köszöntelek a szeretet és béke országában. Fogd meg a kezét eme angyalomnak, aki most elvezet téged, és királynői ruhába öltöztet.” Percek múlva már hozza is az angyal Szűz Máriát gyönyörű hófehér ruhában, melynek szegélyét aranyhímzésű liliomok díszítik. A bő ruha ráncait aranyöv fogja össze, középen drágaköves csattal. A vállait hosszú, világoskék palást borítja, melyen mindenütt ragyogó csillagok fénylenek. Az egész megjelenése légiesen finom és fenséges. Olyan 17-18 éves leánynak tűnik. Én most odavezetem a trónhoz és hellyel kínálom. Ő leül, és a megtiszteltetés hatására elpirul. Árad belőle a rózsaillat. Így folytatom: „Legszentebb Leányom! Mindenek előtt megköszönöm neked, hogy engedelmesen elfogadtad, hogy téged válasszalak Szent Fiam édesanyjául. Világra szülted, felnevelted, végigkísérted keresztútján és együtt szenvedtél vele, átélted haldoklását, eltemetését. Példamutató életedért, szeretetedért, engedelmességedért, áldozataidért, szerénységedért és alázatodért Mi, a teljes Szentháromság gazdagon megjutalmazunk téged. Hármas koronával Ég és Föld Királynőjévé koronázunk. Először Én, Atyád kezdem. Térdelj le, Leányom! Fejedre helyezem a hatalom koronáját. Királynői hatalmat kapsz minden teremtményem fölött: a mennybéli angyalok, a pokolbeli gonosz lelkek és legfőbb ellenségem, a Sátán fölött. A menny összes szentjei, a tisztítóhely lakói és a földön élő minden gyermekem felett. Fogd a kormánypálcát, mint hatalmad jelképét. Most Szent Fiam tesz a fejedre egy fénylő, drágakövekkel díszített koronát, a dicsőség koronáját. E perctől kezdve a Szentháromság után neked van a Mennyországban a legnagyobb mennyei dicsőséged. Szentlelkem lép eléd a szeretet koronájával, mely jobban ragyog a Napnál és homlokod felett egy szív alakú rubint drágakő díszíti. Gazdagon áradjon belőled édesanyai és királynői szereteted kivétel nélkül minden teremtményemre. Tekints buzgó engesztelő gyermekeimre, akik most itt állnak közöttünk!
Gyertek, Kicsinyeim, lélekben járuljatok Édesanyátok elé! Ő feláll a térdeplésből, és nagy szeretetében mindannyiatokat szívére ölel, majd homlokotokra egy anyai szeretetcsókot lehel e szavak kíséretében: „Gyermeki szívetek királynője akarok lenni, hogy vezethessem gondolataitokat, érzelmeiteket, cselekedeteiteket.”
Én Atyátok, Drága Gyermekeim! Búcsúzom tőletek. Felemelem áldást osztó jobb karomat és egy keresztet rajzolok a levegőben, megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, Amen.