2012.03.20   ÉGI ÜZENETEK                Szűzanya: Elégtételi szenvedés
Drága Engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én vagyok Mennyei Édesanyátok, és eszközömön keresztül szólok hozzátok. A múltkor a szentgyónással kapcsolatban már beszéltünk az elégtételről. Mielőtt még ezt a témát kifejtem, nagy-nagy szeretettel köszöntelek benneteket, a rendszeresen járókat is, és azokat is akik Budapestről, oly messziről jöttek el, hogy engeszteljenek,  és lelkeket mentsenek. Most körbejárok, és keresztet rajzolok a homlokotokra, majd egy édesanyai szeretetcsókot lehelek rá.
A gyóntató általában ima formájában adja fel az elégtételt, és ti gyermekeim ezt kiegészítitek egyéb jóvá tételekkel, áldozatvállalásokkal, lemondásokkal, önmegtagadásokkal. Az elégtétel annyit jelent, mint jóvá tétel. Az általad okozott kár kiegyenlítése. Ti emberek, bűneitekkel megbántjátok Isten jóságát, szeretetét, és ezt a kárt egyedül jóvátenni képtelenek vagytok. Helyettetek és értetek is Jézus adja a Mennyei Atyának szenvedésével és kereszthalálával. Jézus a világon elkövetett, és a jövőben elkövetendő összes bűnért elégtételt adott. Ádám és Éva bűnéért, és egyenként, mindannyiatok bűnéért. Én most Szent Fiam szenvedéséből kiemelek néhányat, és bemutatom nektek, hogy ezekkel a konkrét szenvedésekkel, melyik bűnökért szerzett elégtételt nektek a Mennyei Atyánál. Hunyjátok be szemeteket, és nézzétek a megkötözött, ártatlan véresre vert Jézust, ahogy oda ráncigálják a főpapok, Pilátus és Heródes elé. Igazságtalan vádak özönét borítják rá, és ő hallgat. Ezért a hallgatásért egy katona vaskesztyűs kezével szájon vágja, elered az orra vére és a szájából is folyik a vér. Azért nem szól vissza, hogy elégtételt adjon Istennek azért, amiért ti emberek a rágalmakat dühösen, haraggal, veszekedéssel és panaszkodással fogadjátok. Elégtételt adjon azok helyett, akik ezeket a hazug elítéléseket másokra rázúdítják, és a tisztességes emberek becsületébe belegázoljanak. Hogy elégtételt adjon az ítélkezők helyett, akik mindig mások hibáiról fecsegnek, ahelyett, hogy a maguk hibáival törődnének. Ti, drága Gyermekeim, már a lelki fejlődésnek egy olyan magas fokán áltok, hogy nem szoktatok rágalmazni, hazug ítéleteket mondani. De előfordul, hogy átsuhan a gondolatotokon egy rossz gondolat, valakiről, aki titeket megbántott, vagy kimondjátok ezt az elítélő szót érte. Soha ne ítélkezzetek, mert úgy ítélnek meg majd benneteket, ahogyan ti ítélitek meg egymást. Gyermekeim, itt áll előttetek Jézus az ostorozó oszlop mellett. Minden ruhát letéptek róla, nézzétek, hogy meggörnyed, kezeivel próbálja eltakarni mezítelenségét a kaján, vigyorgó szeme előtt. Képzeljétek el, hogy meztelenül odakötöznek benneteket egy város lakossága előtt egy villanyoszlophoz, és csúfolnak, nevetgélnek rajtatok. Újjal mutogatnak rátok. Bizony ez a keresztény-üldözéskor előfordulhat. Érezzétek a legszentebb, legtisztább, legártatlanabb ifjú Jézus szégyenét. A hatodik parancsolat ellen elkövetett bűnökért adott ezzel elégtételt. A mai fiatal lányok kacér bűnre ingerlő öltözködéséért. Az ízléstelen szex kártyák, folyóiratok nézegetéséért, a ma már általánossá vált házasságon kívüli testi kapcsolatokért, a házasságtörésekért, a züllött társaságon belüli szexért, a fajtalankodásokért, a test áruba bocsátásáért. Nézzétek, mit tesznek Szent Fiammal, rákötözik az oszlopra, és hosszú ideig elől, majd hátul ostorozzák. Friss hosszanti sebeiből hull a vére, még az arcát sem kímélik, szemét majdnem kiverik. Mikor köteleit elvágják, erőtlenül belehull Szent vérének tavába, amely a lábánál összegyűlt. Az ostorozás elégtétel a testi sértésekért, a verekedésekért, a gyilkosságokért, abortuszokért, és azokért a kényes nyafogó gyermekeinkért, akik a legkisebb testi fájdalomra panaszkodással, sírással válaszolnak, és rögtön fájdalomcsillapítóhoz nyúlnak. Most Megváltótokat leültetik, egy véres, piszkos katona köpenyt borítanak a vállára, és fejére egy töviskoszorút nyomnak, a tetejére még rá is vágnak egy bottal. Sebeiből patakokban ömlik a vér, leköpdösik, botokkal böködik, kövekkel dobálják, majd letérdelnek előtte, és nevetve imádják: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Ezzel a gőgért, az önteltségért, mások megvetéséért, nevetségessé tevéséért, a csúfolódásért, a kárörömért ad Jézusunk elégtételt.  Drága Engesztelőim!  Ebben a csúfolódásban nektek is részetek van, amikor elítélő szavakat mondanak rátok, hogy jártok az engesztelésre, szentfazéknak neveznek, meg hogy csúsztok-másztok a templomba, meg a zarándokhelyekre. Tekintsétek ezt a csúfolódást nagy értéknek, mert miért is lenne a tanítvány különb a mesterénél. Jézust is sokat csúfolták, most hallottátok. Jézusotok megkezdi keresztútját, görnyedten vonszolja magát, a kereszt kemény fája csontig belefúródik vállába, szinte megállás nélkül ütlegelik, hajtják, és a vérveszteségtől végtelenül szomjas. Nem dobja el keresztjét, hanem végigviszi, mert bűneitekért elégtételt nyújt az Atyának. A kényelemszeretetért, az önsajnálatért, a szenvedés, betegség, lelki szenvedés miatti zúgolódásért, káromkodásért, a lustaságért, a hatalmon lévők zsarnokoskodásáért, kegyetlenkedéséért, a munkabérek visszatartásáért. Az Úr Jézus szenvedésének és kínhalálának minden pillanatával, minden csepp elhullajtott vérével, verítékével, könnycseppével elégtételt, jóvátételt adott bűneitekért, és csak ezért nyerhetitek el az örök életet.
Nézzük, hogy van jelen ma a Szentháromság, és a Szűzanya. A Mennyei Atya királyi trónján ül, szomorúan nézi az emberiséget, ahogy bűnökben hever, csak vár a megtérésre, de egyre fogy a türelme. A szenvedő Jézust látjátok, véresen, piszkosan, vállán nehéz keresztjével. Én, Édesanyátok, megfogom Szent Fiam véres kezét, és vezetem Atyám felé. Ti, engesztelőim, mögöttem vagytok, imádkoztok az emberiség megtéréséért. Mire odaérünk Jézussal Atyám trónja elé, Szent Fiam összerogy a fáradtságtól. Fejét az Atya ölébe hajtja és így szól: Ó, Atyám, látod, hogy szenvedek, minden fájdalmammal jóvá akarom tenni gyermekeid bűnét, hogy kiengeszteljem helyettük drága Atyai Szíved. Bocsáss meg nekik kedvemért, mert nem tudják, mit cselekszenek! Tekints az előtted ülő Engesztelőidre, hallod, hogy kérik irgalmadat? Ó, gyermekeim! Mondjátok utánam: Örök Atya felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak testét és vérét, lelkét és istenségét engesztelésül bűneinkért, és az egész világ bűneiért. Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak!
Köszönöm, hogy velem imádkoztatok. Az Atya int a Szent Lélek Istennek, aki galamb alakjában a bűnös emberiség fölé röpül és kegyelmekkel árasztja el. Újra sokan megtérnek. Látjátok még tart az Atya türelme. Mosolyogva néz rátok, és szeretettel megáld benneteket, mert hiszen a ti imáitokat tudta kegyelemmé alakítani. Most a Szentlélek az Atyához repül, majd emberi alakot vált. A Mennyei Atya a trónja előtt, a szenvedő Jézus a keresztjére támaszkodva, és Édesanyátok, mind a négyen megáldanak benneteket az elégtételért adott hála lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.