HTML

websas.hu
MapFree counters! Free counters! Free counters! ">

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”

uzenek.blogol.hu helyett uze-k.blog.hu

november 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Friss topikok

Locations of Site Visitors ">

HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek: 2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek: 2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2017.11.20. 08:30 :: lowoa

Hálát adok Uram azért, mert gyakorlati szeretetet kérsz tőlem, melynek megvalósításában egyedül elbuknék, de Veled, Rád figyelve igenis megvalósítható. Benned elmélyülve szeretnék másokat szeretve élni. Ámen


Istenem! Te mindig velem vagy, s vezéreled életem. Add, hogy engedelmeskedni tudjak hívó szavadnak, s megtapasztalhassam minél többször gondviselő jóságodat! Ámen


Jézusom, Rád szeretnék hallgatni és nem a kétségeimre. Tudom, hogy sok olyan emberrel találkozom majd, akik el akarnak bátortalanítani. Azt szeretném pontosan tenni, amit Te kérsz tőlem és nem akarom feladni, csak azért mert úgy érzem magam. Ámen


Mennyei Atyám! Dicsérlek azért, mert Veled kezdhetem napjaimat! Köszönöm, hogy ébredésem után megszólíthatlak, sőt kérhetem, hogy Te is szólj hozzám. Milyen gazdagító a Veled való közösség! Jobb az mindennél! Ámen


Mennyei Atyám! Taníts engem adakozni, és ne visszatartani azt, amit általam akarsz másokhoz eljuttatni. Tudom, hogy mindent kaptam. Tőled. Hálából szeretnék hűséggel és engedelmes lélekkel adakozni. Jézusért. Ámen


Uram! Kérlek, áraszd az élő vizet barátainkra, családunkra, a gyülekezetünkre! Köszönjük, hogy jó terved van az életünkkel, és minden nap megújul a Te kegyelmed! Kérünk Téged, hadd gyökerezzen meg az agapé szeretet mélyen a mi szívünkbe! Kérlek, használj minket, és nyúlj ki rajtunk keresztül az elveszettekért, hogy ők is megízlelhessék a Te jóságodat, és a Menny valóságát! Jézus nevében Ámen!

(Baksa Lívia)


Uram! Köszönöm az időt, s a lehetőséget, hogy Igéd fényében megfürödhetek nap mint nap... Vonzásoddal ajándékozz meg ezután is, s tégy kiegyensúlyozottá és boldoggá életem végéig! Ámen


Uram! Légy jutalmam! Ámen.


Uram! Segíts meg, adj erőt nekem ma is küzdelmeimben, hogy ne fáradjak bele életembe és segíteni tudjak másoknak! Ámen.


Uram! Szavaimnak adj erőt, hogy általuk vigasztalhassak másokat, ott, ahová helyeztél! Ámen



URam! Vedd el önzésemet, taníts meg jobban szeretni, hogy gondviselésed naponkénti csodáit megélhessem! Ámen

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2017.11.20. 08:29 :: lowoa

1982. november 20.
 
 
ELÉG NÉKED AZ ÉN KEGYELMEM
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy Testvérem a mi Urunk Jézus Krisztus által.
Ármin vagyok, ne félj!
       Köszöntelek testvérem a mindenható Atya Isten, az Ő szent Fia a mi Urunk, Jézus
Krisztus és a Szentlélek Isten szent nevével és az Úr, az Isten, Jézus Krisztus szent kegyelméből.
 
       Dicsőítelek, áldalak, felmagasztallak, hálát adok neked, én Uram és én Istenem! Te édes Jézus! Te végtelen szeretet Istene, Te bölcsesség teljessége. Te alázat példaképe, Te minden jó forrása, Te édes, Te jó, Te kegyelmes. Te hűséges Isten. Mikor apostolaid azt mondták, hogy Te végtelenül jó vagy és Te ezt végtelenül szerényen elhárítottad magadtól és azt mondtad, hogy “Csak az Atya jó.” És mikor azt mondottad: “Legyetek tökéletesek, mert Mennyei Atyátok is tökéletes.” Te magad, aki jó vagy és tökéletes ezt te soha nem mondottad magadról. Pedig te egylényegű vagy az Atyával, és mégis mily szerény és alázatos tudtál lenni. Sőt mi több, még az ember fölé sem helyezted magad. Te tanítottál, te szolgáltad tiéidet, a te végtelen nagy szereteted által. Nem úgy jöttél közénk, mint hatalmas Isten. Te példát adtál, a magad példáját nyújtottad nekünk, hogy mi is így cselekedjünk. Jelezted azt, hogy Isten előtt senki sem több a másiknál, és ebbe az egységbe te teljesen beleolvadtál. Te, aki magadért soha semmit nem cselekedtél. A te csodáid mind az embert szolgálta, hogy felrázd lelküket, és az eleven hit a lelkükben lángra lobbanjon. Imádunk Téged, te édes Jézusunk! Áldj meg bennünket és áraszd el lelkünket az élő forrásból, hogy mindig jobban és jobban szomjúhozzunk téged. Uram! Jézus Krisztus, dicsértessék és áldassék szent neved, mindörökkön és örökké.
 
       Testvérem, imádkozz! Ragaszkodj erőszakosan Krisztushoz! Mert a gonosz is erőszakosan támad és támad. De ne félj, te tudod hol az erő és meríts ebből a szent erőnek a kiapadhatatlan forrásából, mert a te Urad azt felkínálja neked és élj ennek a szent kegyelemnek lehetőségével a te akaratod által.
 
       Már több ízben mondottam, hogy nektek csak akarni kell Krisztust, és Krisztus is megtart titeket, és akit a ti Uratok kegyelmével eláraszt, az nem hal meg mindörökké. Mert mit mondott a ti Uratok szent Pálnak: „Elég neked az én kegyelmem”.
 
       Testvérem most abból kapsz tanítást, hogy mi a kegyelem, és hogy kaphatjátok azt meg, és hogy tartsátok azt meg?
 
       Testvérem! – nyisd szélesre lelkedet a te Urad Istened felé. Tárulkozz ki minél jobban, hogy lelked teljesen megfürödhessen ebben a szent fényben és erőben. Ne hagyj lelkedben egy kicsi helyet sem, amit elzársz a te Urad elől. A te akaratod kell ahhoz, hogy kinyíljon a lelked. Tehát a kegyelem minden lelket megérint, és ezt az érintést minden léleknek érzékelni kell, de erre nem egyformán képes a lélek. Az mind attól függ, ki milyen mértékben zárta körül a lelkét a bűn mételyével. De ezt mégis érzékeli minden ember. Az már rajtatok múlik, kinyíltok-e, vagy lelketek kapuja zárva marad-e.
 
       Mert a szabad akaratot Isten megadta az embernek, és Isten ezt szentnek tartja olyan formában, hogy ezt a kötést nem szegi meg soha.
 
       Mert az akarat, hogy megint emberi hasonlattal éljek olyan, mint a fegyver a hozzá nem értő kezében, visszafelé sül el és így saját magának árt vele, tehát maga ellen fordítja. Ehhez lehet hasonlítani az akaratot. Hány, de hány ember rosszul hasznosítja ezt az isteni adományt, mi a mennyek országát kínálja fel neki jutalmul, és mégis az örök kárhozatot veszi meg vele.
 
       Tehát Isten kegyelme minden ajtón kopogtat, és boldog az a lélek, ki kitárja lelkét, és az egész lelkét átadja ennek az Isteni vendégnek.
 
       Hogy érthetőbb legyen: ha a házadba vendég érkezik, aki nem kedves, azt hagyod állni az ajtóban, az a vendég tudja, hogy nem szívesen látják és hamar el is távozik. Ennél már csak az rosszabb, ha meg sem állhat a küszöbön, mert észreveszed az érkezőt, de ajtódat zárva hagyod, vagy becsapod előtte. Nagyon sok lélek azt teszi ezzel a felséges isteni látogatóval. Mert mondom nektek, nincs olyan lélek, amelyiken Krisztus, a megváltó fejedelem, az Úr, az Isten ne kopogtasson. Van, aki beengedi ugyan a vendéget és le is ülteti, de a többi ajtót zárva hagyja, innen a vendég hamar elmegy. De aki körülhordozza, és minden ajtót kitár, körülhordozza, és nem rejti el még a legsötétebb zugot sem, itt a vendég szállást talál. Ezért Testvérem teljesen ki kell tárulkozni Krisztus előtt. Kérd az Ő szent kegyelmét és segítségét a bűnnel szemben és Isten szent kegyelme rávilágít még azokra az apró bűnökre is, amit te szinte észre sem vettél, és ekkor kapja meg a lélek a tisztánlátás kegyelmét. Itt is próbálkozik a gonosz erőszakosan, de ha te a lelked fényét nem hagyod kialudni, mert éberen őrzöd a lángot, te felismered, ha mégúgy bárány bőrbe is bújik.
        Most aláhúzva mondom: Éljetek Krisztussal, és bizony mondom, Krisztusban fogtok élni és Ő tibennetek. És azt mondom, imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! És hagyatkozzatok rá a ti Uratokra, engedjétek át teljesen lelketeket, hogy a ti Uratok végtelen nagy kegyelme által munkálkodhasson bennetek.
 
       Most búcsúzom és azt mondom. Áldjon meg a mennyei Atya és szent vonzása által, tartsa meg a lelkedet, a mi Urunk Jézus Krisztus szent kegyelme töltse be lelkedet, a Szentlélek Isten világossága ragyogjon a te lelkedben. És még egyszer áldjon meg, és szent erejével töltse be a Te szívedet a mi Urunk, JézusKrisztus.

Én pedig imádkozom veled és érted. Ármin.

2017.11.19. 08:28 :: lowoa

Istenem! Ámen


Jézusom! Hányszor próbálom meg átformálni embertársaimat, mert azt szeretném, ha olyanok lennének, amilyennek én jónak látom. Pedig nem ez a feladatom. Ettől sokkal nagyobb és több a rám bízott feladat: elfogadni a másikat olyannak, amilyen. Általad sikerülhet csupán. Köszönöm Neked! Ámen


URam! Add, hogy ne ítélkezzem, hanem inkább magamat ítéljem meg, hogy kész legyek a jóra! Ámen


Uram! Adj hitet, hogy kegyelmed által megmaradhassak Tebenned! Ámen


Uram! Hogy hány olyan napom telt el, amióta Hozzád tartozom, hogy nem olvastam Igédet, azt csak Te tudod. Nem mindig egyforma lelkesedéssel olvasom szavad, de tudom, hogy ezáltal is irányítasz, vezetsz engem. Köszönöm, hogy beszélő viszonyban lehetek Veled, a világ Urával! Ámen


Uram, Jézus! A Te dicsőségedre szeretnék élni! Bárhol vagyok, bármit teszek, érdekel, hogy Te mit szólsz hozzá. Add, hogy ez a felelősség átjárja szívemet és tudjak nemet mondani olyan dolgokra, amelyek lehet, hogy népszerűek bizonyos emberek szemében, de Te nem támogatod, és nem örülsz neki! Ámen


Uram! Mennyi mindent kell még tanulnom. Nemcsak a jó pap, hanem minden tanítvány holtig kell tanuljon. Így áldj meg mindenkit, aki már utadat járja, de azokat is, akik ezután indulnak el a keskeny ösvényen. Ámen


Uram! Tiszta szívet adj nekem, hogy megláthassam életem minden dolgában gondviselő szeretetedet, s hálát adhassak érte! Ámen.


Urunk, állj mellettünk, oltalmazz minket! Mentsd meg a bajban levőket, emeld fel az elesetteket, az imádkozóknak mutasd meg magad! Segítsd a betegeket, vezesd vissza helyes útra a tévelygőket! Tápláld az éhezőket, szabadítsd meg a foglyokat, erősítsd a gyengéket, bátorítsd a kishitűeket! Add, hogy minden nép megismerjen téged!

(Kelemen pápa)

2017.11.18. 08:40 :: lowoa

"Add Uram, hogy jó lehessek,
Soha ne gyűlöljek, csak szeressek!
Virágot lássak télben, hóban,
Ne higgyek a rosszban, csak a jóban!

A kenyérnek falatját megbecsüljem,
A szenvedők könnyét letöröljem.
A holnaptól sohase féljek,
Az embernek jobb jövőt reméljek!

Uram, ki fönt vagy a Mennyekben,
Add, hogy higgyek Benned rendületlen,
Hogy mindig őszintén jó lehessek,
Soha ne gyűlöljek, csak szeressek."


Istenem! Megint a pénz! Nem nagyon szeretem hallani, ha az adakozásról van szó. Pedig ez is része hívő életemnek. Nem tehetek úgy, mintha életemnek ez a része nem tartozna fennhatóságod alá. Szeretnék Uram úgy adakozni, ahogyan kedves az Teelőtted, akkor is, ha nekem nehéz megtenni. Én Téged szeretnélek dicsőíteni ezáltal is! Ámen


Istenem! Te vagy az idő URa... Ne engedd elfelejtenem, hogy idődet csak kölcsönbe kaptam, s egyszer mindenről számot kell majd adnom Neked! Ámen


Köszönöm Atyám, hogy néped tagjai közé tartozom. Csatlakoztam a tieidhez. Áldalak értük. Tudom, hogy nem egy bűntelen, tökéletes csapat vagyunk, de megváltott, Neked élő, Rád tekintő, megigazított emberek lehetünk. Add, hogy a félénkek, a keresők is merjenek csatlakozni hozzánk, vagy lakóhelyük közösségéhez. Ámen


Köszönöm Uram, hogy őszinte önvizsgálatot tarthatok a szeretet kapcsán is. Sokszor találtatom könnyűnek. De általad sikerülhet szeretnem még az engem nem túlságosan kedvelőket is. Köszönöm, hogy erőt és szeretetet is Belőled meríthetek! Ámen


URam! Add, hogy természetesen tudjam tenni a jót, s mindig felismerjem a bűn élet-, s természetellenességét! Ámen


Uram! Csodálatosnak teremtetted meg az egész világot... Add, hogy minél inkább megismerhessük teremtettséged titkaid, s Téged dicsőítve boldogságban, akaratod szerinti szeretetben élhessük életünket! Ámen


Uram!
Engedd, hogy Benned és Általad időm legyen mindenre, ami fontos Neked, környezetemnek, s nekem! MIndenható Istenemem, Te az idő Ura vagy... Szórd rám kegyelmesen áldásodat, hogy napjaim ne teljenek hiába! Ámen.


Uram! Köszönöm, hogy személyesen hozzám szólsz! Igéd és annak üzenete rajtam akar változtatni, az én életem helyes irányát akarja megmutatni. Add, hogy engedelmeskedjek szavadnak, szívembe zárjam azt és életem részévé legyen akár olvasom, akár hallgatom a Tőled jövő igei üzeneteket! Ámen


Uram! Nehéz nekem hinnem úgy, mint ahogy a többiek, de talán Te ezt nem is akarod. Add, hogy megélhessem hétköznapjaimban vezetésedet, a Benned való hitem jó cselkedeteket teremjen, s egykor eljuthassak hitem szerint Tehozzád! Ámen.


URam! Tedd áldottá napjaimat, hogy ne panaszkodjak apróságokért, s örömmel végezzem azokat a feladatokat, melyeket számomra rendeltél! Ámen

Kadarkúti Égi Üzenetek 192-255. : Mennyei Atya-Jézus-Szentlélek -Szűzanya: Jézus élete

2017.11.18. 08:39 :: lowoa

ÉGI ÜZENETEK

2014.11.18

Jézus: Jézus élete LI.  Jézus utolsó átkai a farizeusokra

Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Dicsőségem teljességében, ragyogásában, hófehér ruhában, aranyövvel a derekamon állok itt előttetek. Szent Szívem fölött kissé széthúzom a ruhámat, és a lándzsa által okozott Sebhelyből annyi kegyelemsugarat árasztok rátok, ahányan itt ültök. Ó, Kicsiny, megváltott Engesztelőim! Érezzétek valóságos jelenlétemet! Szeretettel köszöntelek mindannyiatokat, a közelről és távolról érkezőket egyaránt. Ma Én folytatom életem történetét.

A Szahedrin küldöttei már abbahagyták faggatásomat és üldözésemet. Kezdtek félni Tőlem, mert oktalan kérdéseik miatt megszégyenítettem őket. A templomban és az utcán egyaránt valóságos uralkodóként ünnepelt a nép Engem. Meg akartam győzni a népet és a farizeusokat, akik körülvettek, hogy az Írás alapján Én jogosan nevezem magam Isten Fiának. Ezért ezt kérdeztem tőlük:

-Mit tartotok ti Krisztus felől? Kinek a fia?

-Dávidé. -felelték az írástudók.

Viszont arról, hogy mit jelent ez: „Dávid fia”, arról helytelen felfogása volt a népnek, a farizeus papok tanítása erről hamis volt. Bizony nem úgy mondták a népnek, hogy „Dávid fia” egyenlő Isten Fiával. Elfogadtam a „Dávid fia” megszólítást a nép fiaitól és a farizeusoktól is, mert az emberi származásomat fejezte ki, de most istenségemre akartam célozni előttük. Ezért így folytattam:

-Ha Krisztus, ahogy mondjátok, valóban Dávid Fia – kérdeztem a farizeusokat – miképpen hívja tehát Őt Dávid lélekben urának az Írás szerint: „Mondá az Úr az én Uramnak: Ülj az Én jobbomra, míg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem.”?

Világos, hogy ha a Krisztus Ura Dávidnak, és az Atya Isten a jobbjára ülteti, akkor Krisztus nem más, mint Isten Fia. Így próbáltam a zsidó írástudóknak megmagyarázni, hogy ha Engem „Dávid fiának” neveznek, akkor azt is fogadják el, hogy Én Krisztus vagyok, az egyetlen, élő Isten Fia. Sajnos erről a magyarázattól sem világosodtak meg, mert a zsidó teológia merev egy-isten hitébe nem fért bele a próféták igaz jövendölése az Isten Fiáról. Hiába hagyta rájuk Izaiás a Messiás istenségét azzal, hogy Engem „a Fiúnak, aki nekünk született, a csodálatosnak, erős és hatalmas Istennek” nevezett. Mikeás pedig megjövendölte, hogy Betlehemben fogok születni és származásom nemcsak emberi, hanem isteni is. Így szól Mikeás: „De te, Betlehem, bár a legkisebb vagy Júdea nemzetségei közül, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ősidőkre, régmúlt időkre nyúlik vissza.” A konok, megkövesült farizeus papok hiába olvasták az Írásban a prófétákat, nem világosodott meg előttük, hogy a várva-várt Messiás Én vagyok és már elérkeztem, nem kell tovább várniuk rám. Utódaik átvették tőlük ezt a nagy tévedést, és még ma, 2000 év elteltével is várják a Messiást.

Tudtam, hogy Istenfiúságom bizonygatásával most írom meg halálos ítéletemet, mégis meg kellett tennem. A farizeusok nem hittek Nekem és dühösen otthagytak. Ezután a sokasághoz szóltam, aki ottmaradtak. Lukács evangélista így emlékezik meg Rólam: „Az egész nép füle hallatára így szólt tanítványaihoz: Óvakodjatok az írástudóktól! Szeretnek pompás öltözékben járni, szeretik, ha a tereken köszöntik őket. Szívesen elfoglalják a zsinagógákban az első székeket, a lakomákon az első helyeket, felfalják az özvegyek házát és színleg nagyokat imádkoznak. Annál súlyosabb ítélet vár rájuk.”

Akik még nem mentek el a farizeusok közül, és ott rejtőzködtek, hallgatóztak a tömeg között, azoknak a szemükbe mondtam átkaimat:

-Jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok, jaj nektek, kik bezárjátok a Mennyek országát az emberek előtt, mert ti nem mentek be, és a befelé menőket se hagyjátok bejutni.

Gyermekeim, bizony mondom nektek, ma 2014-ben is vannak olyan vallási vezetők, szektavezérek, akik hazug tanításaik miatt a pokol felé haladnak, és híveiket is elfordítják az igaz úttól, a Szentírást elferdítve, megcsonkítva tanítják nekik, hogy eltérítsék őket a Mennyek Országától. Ó, hányan vannak, akik mézes-mázas szavak hatására ott hagyják hagyományokon alapuló igaz vallásukat és beállnak egy hamis gyülekezetbe. Ezek a civilruhás szónokok álszent hazugságokkal a kárhozatba viszik naiv követőiket. Az egész világon gomba módra szaporodnak a magukat kereszténynek nevező csoportosulások és elcsábítják a hívőket a templomokból. Így folytattam a farizeusok és törvénytudók felé fordulva:

-Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Kik tizedet adtok a mentából és kaporból és köményből, de elhagyjátok, ami a legfontosabb a törvényben: az ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget. Ezeket cselekedni kellett és amazokat el nem hagyni.

Bizony van a hívő, templombajáró gyermekeim között, aki nagy perselypénzeket ad, a hajléktalanok sapkáját teletömi, látványosan látogatja a kórházban vagy otthon fekvő beteg hittestvéreit, de minden jóban, ami tesz, van valami önmutogatás. A jócselekedeteiben mindig van valami érdek: hogy őt jónak, nagylelkűnek, önzetlennek lássák. Közben gátlástalanul ítélkezik, gyűlölködik, mindenkiről a háta mögött vagy egy-egy rossz szava. Látjátok? Neki is szól, ami annakidején a farizeusoknak mondtam.

Majd ezeket a vádló szavakat intéztem hozzájuk:

-Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Mert megtisztítjátok a pohár és tál külsejét és belül tele vagytok ragadmányokkal és szennyel…Te vak farizeus! Tisztítsd meg előbb a pohár és tál belsejét, hogy külseje is tiszta legyen!

-Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Mert hasonlók vagytok a fehérre meszelt sírokhoz, melyek kívülről ékesnek látszanak az emberek előtt, belűl pedig tele vannak holtak csontjaival és minden undoksággal.

Eszembe jut erről a mai korotok egyik papja. Összeszedetten, színlelt áhítattal tartja a szentmisét. Gitáros zenekart szervezett. Remek szónoki képességeivel elkápráztatja a híveit. Meghívja a TV-t, szerepel nyilatkozataival a rádióban. Ugyanakkor távol lakhelyétől, hívei tudta nélkül, titokban felrúgva a 6. parancsolatot, a bűn mocskában hempereg. Nem is egy, hanem különböző helyeken több barátnője is van. Az ilyen kiruccanások után, gyónás, és bűnbánat nélkül érinti Szent Testemet és Véremet. Lám, ő az, aki kívül fehér, belül mocskos fekete. A pokol felé halad. A gonosz elhitette szegénnyel, hogy nincs kárhozat, mert Isten jósága ezt nem engedi. Így nem kell félnie semmitől, a tisztítóhelyen majd mindent levezekel.

Ahogy ott álltam a nép gyűrűjében és ostoroztam a farizeusokat, arra gondoltam, hogy miattuk hamarosan elfognak, megkínoznak és megölnek Engem, mint elődeik tették a prófétákkal, és így szóltam hozzájuk:

-Jaj nektek, kik a próféták sírjait építitek és ékesítitek az igazak emlékeit, és mondjátok: -Ha atyáink napjaiban éltünk volna nem lettünk volna bűntársaik a próféták vérében!

-Tehát magatokról tesztek tanúságot, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak. Töltsétek be hát ti is atyáitok mértékét.

Bizony, Gyermekeim, ezek a farizeusok ugyanazt tették velem, amit őseik az igaz prófétákkal. Megkínoztak és meggyilkoltak.

-Kígyók, viperák fajzata – kiáltottam nekik szent haragomban –hogyan kerülitek el a gyehenna ítéletét?

Drága Követőim! Vigyázzatok, mert ma is vannak gonosz farizeusok, akik gyűlölnek titeket, aki az igazságot, az Én örökérvényű tanításomat, a szent hagyományokat, a Szentírást tisztelik és védik, de nem hisznek abban, hogy Istennek ma is vannak prófétái, akik az Ő szent üzeneteit tolmácsolják. Támadják ezeket a mai üzeneteket, és azt állítják, hogy a Biblia utolsó lapjaival lezárultak a kinyilatkoztatások. Szerintük az a magánkinyilatkoztatás, ami a Szentírás után született, az mind hazugság, eretnekség. Azt gondolják, hogy a hit tisztaságát védik azzal, ha üldözik a mai prófétáktól kapott tanításokat, és gátolják azok terjesztését. Akik a jövőben üldözőitek lesznek, erősen hasonlítanak az Én korom farizeusaihoz és törvénytudóihoz. Teológiailag képzettek, a szertartásokon látszólag nagy lelkiismeretességgel vesznek részt, vagy külsőséges tisztelettel vezetik, ugyanakkor lenézik és megvetik az őszintén és mélyen vallásos híveket, különösen azokat, akik valami különleges ajándékot, karizmát kaptak a Szentlélektől. „Fejlett a fantáziája, idegbeteg vagy a gonosz vezeti félre”-mondogatják. Mikor a keresztényüldözés tetőfokára hág, ezeket a választottjaimat fogják először vallatni, kínozni és megölni. Vértanúságukkal nagy dicsőséget nyernek a Mennyben. Akkor már nemcsak hittestvéreitek közül lesznek ellenségeitek, hanem az idegenek közül beáramló vallási fanatikusokból álló katonailag kiképzett csoportokból is. De ne féljetek! Édesanyám, Mennyei Atyám és Én állandóan veletek leszünk. Most is és majd akkor is rendületlenül imádkozzatok, böjtöljetek, engeszteljetek. Ezek a ti hathatós fegyvereitek a gonosz támadásai ellen.

Drága Kicsinyeim! Gyertek velem megint a jövőbe! Két héttel ezelőtt ízelítőt adtam nektek a csodálatos Új Világról. Láttátok, ahogy megérkeztem második dicsőséges eljövetelem pompájában, ahogy túláradó, tomboló lelkesedéssel dicsőítenek Engem a nemzetek maradékai a Föld minden tájáról. Azt még nem mondtam el nektek, hogy ezt megelőzőleg Szent Mihály arkangyallal és fényes seregével összefogva kemény harcot vívtunk a Sátánnal, az Antikrisztussal és a hamis prófétával. Természetesen az ő táborukban sok millió bukott angyal tartozott és kárhozott lelkek. Ez szellemi összecsapás a jó és rossz között, olyan mérvű volt, amely egyik világháborúhoz sem hasonlítható. A nehéz harcot fölényes győzelemmel megnyertük. A gonosz oldal vezéreit: a kígyót és a két vadállatot, az antikrisztust és a hamis prófétát megkötöztük és elevenen bevetettük a kénköves, tüzes tóba. Azok, akik a vadállat bélyegét viselték és képmását imádták, szintén a pokol mélyére kerültek, miután meghaltak. E komoly és végzetes harc azalatt történt, míg ti a rejtekben tartózkodtatok a szentelt gyertyák fényében imádkozva. Így tisztítottuk meg a világot a gonosztól, és Új Eget, Új Földet teremtettünk Atyámmal. Ti a szellemi háborút a múltkori időutazásban nem tapasztalhattátok, csak az Én dicsőséges eljövetelemet. Most, hogy újra itt vagytok velem a gyönyörűséges Új Világban, csukjátok be a szemeteket, és a lelki szemeteket nyissátok meg!

Megmutatom nektek, hogy a Velem érkezett szentekből kik állnak a legközelebb hozzám, szoros gyűrűt alkotva körülöttem: a vértanúk százezrei. Homlokukon az Én Szent Véremmel rajzolt piros kereszt díszeleg. Fejükön aranykorona van, égi rubintkövekkel kirakva. Vállukon derékig érő piros, gazdagon díszített palást, alatta hosszú, fehér ruha. Körülöttük állnak a szüzek, akik megőrizték érintetlenségüket. Fejükön hófehér liliom koszorú és hosszú fehér, bő ruhában vannak. És most nézzétek csak, mi történik? Elhunyt hozzátartozóitok közül hófehér ruhában, aranykoronával kitárt karokkal sietnek elétek többen, és átölelnek titeket. Ezután olyan lelkek sokasága igyekszik közeletekbe jönni, akiket imáitokkal kimentettetek a tisztítóhelyről. Ismerősök is vannak közöttük. Hálásan ölelgetnek és csókolgatnak titeket, alig tudtok kibontakozni ölelésükből. Ígérik, hogy együtt fognak lakni veletek ebben a csodálatos Új Világban és addig is könyörögnek értetek a Mennyei Atyához, hogy elkerülhessétek a tisztítótüzet. Ma, Kicsinyeim, ennyit láthattatok az Új Világból. Hajtsatok térdet, vessetek keresztet e szent helyen és most képzeletünk szárnyán visszarepülünk a jelenbe.

Köszönöm, hogy ilyen türelmesen végighallgattatok Engem. Megáldalak benneteket a bátorság és a Belém vetett gyermeki bizalom lelkületéve az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK     2014.11.25 Szentlélek: Jézus élete LII.  Az utolsó vacsora

 

Szentlélek:  Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Nagy szeretettel köszöntelek mindannyiatokat. Azokat is, akik fáradságot nem tekintve nagyon messziről idejöttek Hozzánk, és azokat a gyermekeimet is, akik a környékről érkeztek és félretéve családi, otthoni és munkahelyi kötelezettségeiket, újra itt vannak, mert első helyre tesznek Minket a szívükbe. Emberi alakban állok itt, glóriával a fejem fölött és földig érő hosszú szárnyakkal, mellyel azt érzékeltetem veletek, hogy test nélküli, tiszta Lélek vagyok. Dicsőségem sugarai áradnak Belőlem, melyekkel egészen beborítalak benneteket.

 

Folytatom Jézus Krisztus életét az utolsó vacsora történetével. Tanítványaival Betániából Jeruzsálembe vezető úton haladt, és azt tervezte, hogy a húsvéti vacsorát a fővárosban fogják elkölteni. A tanítványai kérdezték Tőle:

 

-Hol akarod, Mester, hogy előkészítsük neked a húsvétot? A társaság ellátásáról rendszerint az iskarióti Júdás szokott gondoskodni, de most Jézus nem hozzá fordult, hanem Péterhez és Jánoshoz:

 

-Menjetek a városba és találkoztok egy vizeskorsót vivő emberrel. Kövessétek őt, és ahova bemegy, abban a házban mondjátok a házigazdának, hogy ezt üzeni a Mester:

 

„-Hol van az én szállásom, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elköltsem?” És ő majd nagy ebédlőt fog mutatni nektek: ott készítsétek el nekünk a húsvéti bárányvacsorát.

 

Jézus előre tudta, hogy az ismeretlen családapa emeleti nagy szobáját készségesen rendelkezésére fogja bocsátani.  A szent Hagyomány ebben a jólelkű emberben aritmatiai Józsefet sejteti. A két megbízott apostol úgy tett, ahogy Jézus kérte. Elmentek a kiválasztott házba és szereztek egy egyéves, hibátlan bárányt, melyet a papok áldoztak fel a templomban, azután megsütötték, és keserű füvekkel fűszerezték. Elkészítették a kovásztalan kenyeret és a keserű salátát. A vacsora termét szőnyegekkel és kárpitokkal díszítették. Középen állt az asztal, melyre ráhelyezték a sült bárányt, a kovásztalan kenyeret és a bort. A salátás tálat is odatették rá. Gyermekeim! Az utolsó vacsorát ábrázoló festmények asztal körül ülő alakokat ábrázolnak, kevésbé ismervén a kor szokásait: akkoriban nem ülve, hanem félig fekve étkeztek. Az asztal körül voltak elhelyezve a kissé lejtős ágyak. A vendégek a bal oldalukra dőltek, bal karjukra támaszkodva jobb kezükkel ettek. Középre a főhelyre Jézus ült, Péter tőle balra, János pedig a jobbján foglalt helyet, és sorba következett a többi tanítvány. Ott evett köztük Júdás is. Jézus közben így szólt:

 

-Vágyva vágytam ezt a húsvéti vacsorát enni véletek, mielőtt szenvedek. Mert mondom nektek, hogy soha többé nem eszem azt, míg be nem teljesedik az Isten országában.

 

Majd kezébe vette a teli poharat, és ezt mondta:

 

-Vegyétek ezt és osszátok el magatok között, mert mondom nektek, hogy mostantól fogva már nem iszom a szőlő terméséből, míg el nem jön Isten országa és ott újat iszom veletek.

 

Hamarosan megszólalt szomorú hangon:

 

-Bizony mondom nektek, hogy egy közületek, elárul engem.

 

Az apostolok nagyon megdöbbentek, hogy közöttük van az áruló. Egymás után kérdezgették, hogy „Vajon én vagyok-e, Uram?” Ő pedig így válaszolt:

 

-Aki velem kezét a tálba nyújtja, az árul el engem. Jaj, annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát! Jobb lett volna neki, ha nem született volna meg.

 

Sajnálja Júdást, szeretné megmenteni, többször figyelmezteti, de a bűnös nem tágít. A többiek példájára ő is kérdezi ártatlanságot színlelve: „Vajon én vagyok-e?” Jézus csak így felel neki: -Te mondtad. Ezt a többiek nem hallották.

 

Gyermekeim! Most következik az utolsó vacsora leggyönyörűbb, legmeghatóbb jelenete. Jézus Szíve lángolt a tanítványai iránti szeretettől, amikor vacsora közben kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megszegte, kezükbe adta és így szólt:

 

-Ez az Én Testem, mely értetek adatik, ezt cselekedjétek az Én emlékezetemre. Nemsokára a vacsora után kezébe vette a kelyhet, hálát adott, tanítványainak adván ezt mondta:

 

-Igyatok ebből mindnyájan, ez az Én Vérem, az Újszövetségé, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.

 

Drágáim! Ezek a fenti szavak az emberi értelem számára felfoghatatlan, emberi ésszel meg nem fejthették. A kenyér már nem kenyér többé, hanem az Ő Teste, a bor már nem bor többé, hanem az Ő Vére. Ó, ha láttátok volna, Kedveseim, hogy azok az egyszerű emberek mekkora gyermeki hittel rendelkeztek. Egy pillanatra se kételkedtek abban, hogy Mesterük a saját Testét és Vérét adta nekik. A világ legelső szentáldozásában Jézus a szemük láttára egyszerre teremt meg két Szentséget: a papságot és az Oltáriszentséget. Mert Ő az áldozó pap és Ő az áldozat egy személyben. Az utolsó vacsorán megmagyarázza apostolainak, hogy miért kell a szenvedésben és halálban kiszolgáltatnia Testét és kiontania Vérét. Az Emberfiának az a rendeltetése, hogy áldozat legyen, mely elveszi a világ bűneit, kiengesztelje az Atyát a emberiség bűneiért. Isten igazságossága megköveteli az elégtételt a sok rosszért, ami a teremtményekben van, és ezt Jézus nyújtja helyettetek az Atyának. Ő az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit. Hogyan egyesülhettek ti gyermekeink a személyes elégtétel jutalmában? Úgy, hogy bűnbánó, tiszta lélekkel magatokhoz veszitek Jézus Testét és Vérét, mintegy egyesülve az elégtételt adó Megváltótokkal. Jézus hatalmas szeretetében és jóságában azt akarta, hogy az ember teste és lelke a legteljesebb valóságban egyesüljön az Ő lényével. Hogy is történik ez az egyesülés, mely legboldogabb perce életeteknek? Először is fizikailag egybeolvadtok vele, mert a kenyérben és a borban, melyet a nyelvetekre tesz a pap, az átváltoztatás pillanatában benne foglaltatik az Ő Teste és Vére. Amint lenyelitek a kicsi Szentostyát, biológiailag és fizikailag elkezdi táplálni testeteket. Belekerülve a vérkeringésbe, minden sejteteket átjárja. Azonkívül lelketek is egyesül az Ő végtelenül tökéletes Lelkével, hogy átadva nektek lelki tulajdonságait, tisztítsa, formálja, csiszolja, nevelje a ti gyarló lelketeket. Így a szentáldozás nemcsak boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tesz benneteket, Kicsinyeim, hanem jobbá, tisztábbá és tökéletesebbé. Az Oltáriszentség vétele az üdvösséget hozza el nektek. Jézus az utolsó vacsorán az Oltáriszentség elrendelésével megszüntette az addig működő, hiába való állatáldozatokat. Az állatok vére nem Istennek tetsző áldozat, mert nem tisztíthatja meg a lelkiismeretet, nem törölheti le a bűnöket, nem adhat semmilyen elégtételt a Mennyei Atyának. Csak egyetlen igaz áldozat és elégtétel van, és ez nem más, mint a keresztre feszített Üdvözítő Szent Teste és Szent Vére, tehát az Oltáriszentség. Drágáim! Lobogjon a szívetekben szüntelenül a hála, hogy ilyen nagyszerű és könnyű feltétele van üdvösségeteknek. Hiszen többször megígérte nektek Jézus: „Aki eszi az Én Testemet és issza az Én véremet, annak örök élete van.”

 

Mielőtt megtörténik elfogatása, kínszenvedése és kínhalála, élete utolsó estéjén előre megörökíti az Oltáriszentséget és mint egy hatalmas búcsú-ajándékot adja apostolainak, és rajtuk keresztül az emberiségnek. Így aztán a papok engedelmesen folytatják, amit az apostoloknak Jézus parancsolt: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Szentáldozáskor mindenki előtt felemelik a kis hófehér Szentostyát és mondják: „Krisztus teste”

 

Minden szentmisében és minden templomban az utolsó vacsora titokzatos áldozata újul meg.

 

Amikor Jézus megáldoztatta az apostolokat, iskarióti Júdás is evett a kenyérből és borból, melyet a Mester átváltoztatott Testévé és Vérévé. Pedig lelke fekete volt a bűntől, az álnokságtól, az árulás terve ott lapult a szívében, értelmében. Tehát szentségtörően áldozott, végtelenül megbántva vele Jézust. Gyermekeim! Ma is vannak ilyen árulók az áldozók sorában. Lelkük tele van gyűlölettel, haraggal, ítélkezéssel, rágalmazással, szentmise-mulasztásokkal stb. Egyetlen bűnbánó gondolat sincs bennük, eszük ágában sincs gyónni, és így veszik magukhoz a ti drága Üdvözítőtöket. Jézus azt a nagy szomorúságot érzi a bűnös lelkébe térve, mint Júdásnál.

 

Mikor vége lett a vacsorának, a Mester fölkelt, levette felső ruháit, kendőt kötött maga elé, azután vizet öntött a mosdótálba, és mosni kezdte a tanítványok lábait és megtörölte kendővel. Ez szokatlan és szolgai munka volt, egy családapa se végzett efféle dolgot. Nem csoda, ha Péter tiltakozni kezdett:

 

-Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!

 

-Ha meg nem moslak, nem lesz részed énvelem.

 

-Uram, akkor hát nemcsak a lábamat, hanem mosd meg a kezemet és a fejemet is.

 

-Aki meg van mosva, elég neki, hogy lábát mossák meg, akkor egészen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.

 

Itt Júdásra gondolt. A lábmosással alázatosságra neveli tanítványait. Szeretettel nevelgetve őket így szólt hozzájuk, mikor újra asztalhoz ültek:

 

-Ha Én, az Úr és Mester megmostam a ti lábaitokat, nektek is mosnotok kell egymás lábait… Bizony, bizony mondom nektek, nem nagyobb a szolga az uránál, sem az apostol nem nagyobb annál, aki küldte.

 

Jézus többször szomorúan ismételgeti, hogy tanítványai közül valaki elárulja Őt. Erre Péter feláll, odamegy Jánoshoz, és arra kéri, kérdezze meg ki az áruló. Jézus halkan János fülébe súgja:

 

-Az, akinek én a bemártott falatot adom.

 

Júdás elfogadta tőle és azonnal indult, hogy végrehajtsa aljas akaratát. Az apostolok még mindig nem gyanakodtak az árulóra. Jézus szava halk volt. Azt hitték, Júdást megbízta, hogy vegyen valamit az ünnepekre. Mikor az iskarióti távozott, megnyugtatta a tizenegyet, hogy ők mind hűséges hívei.

 

Drága Gyermekeim! A következő alkalommal arról foglak tanítani benneteket, hogyan készítette föl a Mester apostolait az elválásra. Köszönöm, hogy végighallgattatok.

 

Most én a Szentlélek Isten kérem, hogy hunyjátok be földi szemeiteket, mert egy misztikus dolog következik. Meghívlak benneteket egy templomba. Eljöttök-e Velem?...

 

Képzeletünk szárnyán repülünk, és ott vagyunk egy népes város templomában. Elkéstünk. Éppen az áldoztatás folyik. Nézzétek csak, ki áldoztat! Jézus Krisztus áll szemben a sorral, a ti főpapotok. A fehér papi ingruha fölött aranyszínű, díszes miseruha. Barna, hosszú haja lágyan omlik a vállára. A szentmisén résztvevők csak annyit látnak, hogy a miséző pap áldoztat, és egy diakónus segédkezik neki. Jézus bal kezében tartja a szentostyákkal teli cibóriumot és jobbjával a hívek nyelvére helyezi a Szentostyát. Szeretettel mosolyog és minden áldozónak az arcát megsimogatja. Vannak, akik letérdelnek Előtte és így veszik magukhoz az Oltáriszentséget. Ó, mennyire örül, ennek a kedves, külső tiszteletadásnak. Egy idős néni küszködik a térdeplésből való felállással. Ő lehajol hozzá, és karját megfogva segít neki. Hallgassátok csak, mit mond mindegyik áldozónak, mikor felemeli a kicsi Szentostyát?!

 

-Ez az Én Testem.

 

Mutatom nektek, Gyermekeim, hogy mikor helyükre mennek ezek az áhítatos hívek, ragyogó fény sugárzik belőlük. Ez mindig így van, ha tiszta lélekkel áldozik valaki, ugyanis Jézusnak nemcsak Teste és Vére van a szívünkben, hanem teljes isteni dicsősége. Jaj, mit látok? Közeledik valaki a sorban, és mikor odaér, kezét nyújtja a Szentostyáért. A Megváltó szeméből egy könnycsepp gördül végig az arcán, mosolya eltűnik, de azért beleteszi kezébe az Oltáriszentséget. Beletörődik Egyháza változtatásába, és ennek a gyermekének is megsimogatja az arcát. Figyeljétek, most szomorú dolog következik. Egy asszony áll előtte feldúlt arccal, gyűlölet és harag lobog a szemében. Ő belelát a lelkébe. Egy órával ezelőtt otthon a férjével összeveszett, ordítva szitkozódott, káromkodott és a bűnbánat szikráját se érzi, nem volt hajlandó gyónni a szentmise előtt. A ti szeretett Megváltótok sír, zokog, csakúgy ömlik a könnye. Bűnbánatot vár e gyermekétől az utolsó percig, de hiába. Leküzdve a bűntől való undorát, őt is megáldoztatja. Ez az asszony a helyére menve le se térdel a padban. Nézzétek! Démonok ugrálnak a fején, vállán és szítják a gyűlöletet benne. Ez volt az utolsó áldozó. Jézus megfordul és a tabernákulum felé megy, és közben hátulról is látszik, hogy vállát rázza a zokogás. Segítsetek, Engesztelőim. Mondjátok el ezért a szegény felebarátotokért a „Szent Mihály arkangyal…” kezdetű imát! … Szent Mihály arkangyal… Az angyal fehér lovon tüzes karddal érkezik. Az asszony körüli gonoszokat a pokolba küldi. Nahát, mit látok? A bűnös nő letérdel, sírva bánja bűneit és Jézust hívja, aki máris odament hozzá a padba. Letörli könnyeit, felállítja, Szent Szívére szorítja, és így szól hozzá:

 

-Bűnbánó Leányom! Megbocsátom neked. Minél hamarabb gyónj meg, és békülj ki férjeddel. Nagyon szeretlek, ne vétkezz többé!

 

Drága Kicsinyeim! E hosszú tanítás után búcsúzom tőletek. Szárnyaimmal beborítalak benneteket és megáldalak titeket az Oltáriszentség iránti szeretet és hódolat lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.





ÉGI ÜZENETEK     2014.12.02 Mennyei Atya: Jézus élete LIII.  Útban Getszemán felé

Mennyei Atya:  Drága Engesztelő Gyermekeim! Itt állok eszközömtől jobbra, kitárt karokkal, mintha át akarnálak ölelni benneteket. Atyai Szent Szívem hangosan dobog az örömtől, hogy újra szólhatok hozzátok. Nagyon kedvesek vagytok a Számomra, lélekmentő kis Csapatom.

Ma arról fogok beszélni nektek, hogy mi történt az utolsó vacsora után. Jézus és tanítványai felálltak az asztaltól és zsoltárokat énekeltek az egyiptomi kivonulásról, a törvény kihirdetéséről, a Vörös-tengeren való átkelésről, a Messiás kínhaláláról és föltámadásáról. Az éneklés után az Olajfák hegyére mentek. Jézus még az utolsó percekben is tanította az övéit. Miközben egy szőlőskert mellett haladtak el, így szólt hozzájuk:

-Én vagyok a szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig amelyik terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok hát bennem, és akkor én is bennetek maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők… Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt… Aki nem marad bennem, azt kivetik és elég… Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek…Az az Én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért… Nem ti választottatok Engem, hanem Én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Ezt a parancsot adom nektek: Szeressétek egymást!

Ezzel a példabeszédével Szent Fiam meg akarta értetni tanítványaival, hogy Ő az élet forrása, az éltető Erő. Ha Őt elhagyják, elvesznek. Ez rátok is vonatkozik, Kicsinyeim. Ha leszakadtok Jézusról, a szőlőtőről, a lelketek nem kap erőt, kegyelmet az élet forrásától, kiszárad, és elkárhozik. De ha megmaradtok Benne, szorosan hozzákapcsolódtok, a Kezét fogva haladtok az életutatokon, akkor érett, egészséges szőlőfürtöket hoztok, erényekben növekedtek és elnyeritek az Örök Életet. Egy példát mondok erre a mindennapi életből. Zsolt kicsi korától kezdve szüleivel együtt buzgó templomba járó volt. Szorgalmasan ministrált, nagymamájával litániákra is eljárt, elsőáldozó lett, bérmálkozott. Mindennap együtt imádkozott szüleivel és kistestvéreivel. Mind a négy nagy rózsafüzért betéve tudta. Ha öröme, bánata volt, ha jól sikerült a felelete, ha valaki megsértette, beszaladt a kis szobájába, letérdelt a feszület előtt és kiöntötte szívét-lelkét az ő szeretett Jézusának. A nyolcadik után középiskolába került, kollégiumban lakott. Egyszer-kétszer elment a vasárnapi szentmisére, esténként rejtve, csak a paplan alatt mert imádkozni, mert csúfolni kezdték, kinevették, szentfazéknak nevezték. Néhány hónap alatt teljesen elszakadt vallásgyakorlataitól, olyanná vált, mint osztálytársai, cinikussá, közömbössé, hitetlenné. Zsolt leszakadt Jézusról, a szőlőtőről, és száraz, égetnivaló venyigévé vált. Édesanyja és nagymamája sírva imádkozik érte, mert vesztébe rohan. Ó, kicsiny Teremtényeim, ne hagyjátok el soha szent Fiamat, még akkor sem, ha követése miatt üldöznek, megbélyegeznek benneteket. Tartsatok ki tanításai mellett, rendszeresen gyakoroljátok vallásotokat, gyakran gyónjatok, áldozzatok és szeressétek egymást, mint ahogy Ő szeret titeket. Csak így tudtok sok gyümölcsöt teremni, csak így tudtok erényekben gazdagodni.

Ahogy az utolsó éjszakán haladt a Mester apostolaival, így folytatta:

-Míg egymást szeretitek, a világ gyűlölni fog titeket, de tudjátok meg, hogy Engem előbb gyűlölt nálatok. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé, de mivel, hogy nem vagytok e világból valók, hanem én választottalak ki titeket e világból: azért gyűlöl benneteket a világ.

Amikor a világról beszélt Szent Fiam, az Istentől, hittől távol élő, bűnben, gőgben, önzésben, zsarnokoskodásban, érzékiségbe süllyedt emberekre gondol. Drága Engesztelőim! Hol vannak a régi barátaitok, kollégáitok, munkatársaitok, eltávolodott rokonaitok? Elhagytak benneteket? El, bizony. Mert nem követitek az ő hitetlen, közömbös, romlott életformájukat. Szégyellnek benneteket, mert gyakorolni meritek vallásotokat. Mert bátran beszéltek hitetekről, Istenről és a túlvilágról. Az ő szemükben ez mind tabu, nem kedvelt téma. Különcnek és bigottnak tartanak titeket, túlzásnak veszik vallásosságotokat. Nem e világból valók vagytok-mondja nektek is Jézus. Gyűlöl és üldöz benneteket ez a mai erkölcstelen világ. Tanítványainak és nektek, szeretett követőinek egyszerre mondja ugyanazt:

-Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöznek, titeket is üldözni fognak…

Drága, hűséges kicsi Engesztelőim! Soha ne szomorkodjatok – mondom Én, Atyátok – hanem legyetek boldogok, hogy az üldöztetésben is követhetitek Őt, Fiamat. Ugyanis, ha egyek lesztek vele az üldöztetésben, szenvedésben, akkor egyek lesztek vele a mennyei dicsőségben is.

Ezen az utolsó éjszakán megjövendölte apostolainak a vigasztaló Szentlélek eljövetelét. Mikor látta rajtuk a rohamosan közelgő elválás feletti fájdalmukat, így szólt hozzájuk, ahogy János evangélista rátok hagyta:

-Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló… Amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és ítéletről. A bűnről, amiért nem hittek bennem. Az igazságról, hogy az Atyához megyek, s többé nem láttok. Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett… Amikor eljön az Igazság Lelke, Ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra.

Kedveseim! Az első Pünkösd nagy változást hozott az emberiség életében. Eddig is ott volt az ősatyákkal, a prófétákkal és minden jóravaló emberrel, aki nyitott volt Isten felé, de Jézus halála után, mikor rászállt a Szűzanyára és az apostolokra lángnyelvek formájában, attól kezdve minden emberbe beleköltözött. Ott él lelketekben és onnan irányítja gondolataitokat, érzelmeiteket és cselekedeteiteket. A második Pünkösdkor, a Nagyfigyelmeztetéskor Én, Atyátok küldöm el hozzátok a Szentlelket. Ó, mekkora változást hoz majd bennetek! Mint ahogyan a gyáva, félénk apostolok megbátorodtak, terjesztették Mesterük tanításait, beszéltek Róla, sokakat megkereszteltek, úgy fogtok ti is felállni, lelkesen tanítani, téríteni, menteni a sok szegény eltévelyedett lelket. Ámulni fogtok az ékesszóláson, ahogy majd tanítjátok a frissen megtért felebarátaitokat. Szent Lelkem nyitja majd meg ajkatokat és forgatja nyelveteket.

Közvetlen elfogatása előtt Jézus, föltekintett az Égre és buzgón imádkozni kezdett apostolaiért. Ez áll János evangéliumában:

-Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, hiszen ami az enyém, az a tied, s ami a tied, az az enyém, és én megdicsőültem bennük. Én nem maradok tovább a világban, de ők a világban maradnak, én meg visszatérek hozzád. Szent Atyám! Tartsd meg őket a nevedben… hogy egy legyenek, mint mi. Megőriztem őket… senki más nem veszett el közülük csak a kárhozat fia, így beteljesedett az Írás. Nem azt kérem Tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy óvd meg őket a gonosztól. Szenteld meg őket az igazságban, mert hiszen a tanításod igazság… Amint te a világba küldtél, úgy küldöm én is őket a világba…

Majd a hívőkért imádkozott Hozzám, Atyjához, tehet a jövendő generációkért és kortársaiért. János evangélista így folytatta:

-De nemcsak értük könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám bennem vagy és én benned, úgy legyenek ők is bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem… Megosztottam velük a dicsőséget, amelyben részesítettél… Atyám azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol vagyok, s lássák dicsőségemet, amelyben részesítettél… Megismertetem velük nevedet és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel szeretsz, bennük legyen és én is bennük legyek.

Látjátok Kicsinyeim? Már csak 1-2 óra választotta el Jézust elfogatásától, és nagy szeretetében nem a jövendő szenvedésére gondolt, hanem volt ereje apostolaiért és értetek, hívő emberekért imádkozni. Mekkora önzetlenség!

Most pedig, Gyermekeim egy misztikus ajándékba szeretnélek benneteket részesíteni. Nekem, Atyátoknak a földgolyó egy nagy szőlőskert, angyalaim művelik. Szent Fiam, mint mondta, Ő a szőlőtő és ti vagytok a szőlővesszők. Angyalaimat küldöm szüretelni. Vannak jó szőlővesszők, melyek bő termést hoztak, tele vannak egészséges, érett, ragyogó gyümölcsökkel. Vannak, melyeken beteg, rothadt, hibás szőlőfürtök lógnak. És vannak száraz vesszők, melyek egyáltalán nem teremnek gyümölcsöt. Az angyalok visznek egy nagy, díszes, mennyei aranytálat és az érett, szép szőlőfürtöket ebbe gyűjtik össze. A tele tálat leteszik a földre. Hoznak egy nagy kosarat is, a romlott, hibás gyümölcsöt ebbe rakják. A száraz, terméketlen venyigéket, melyek hasznavehetetlenek, tűzre vetik. Az aranytálat a gazdag terméssel felhozzák a Mennyországba és nagy örömömre az ölembe helyezik. Ezek az érett, duzzadó, hibátlan szőlőfürtök a ti erényeiteket jelentik. Csak nézem ajándékaitokat: szereteteteket, hűségeteket, alázatotokat, imáitokat, böjtjeiteket és áldozataitokat, mint csillogó szőlőszemeket, és gyönyörködöm bennük. Meghívlak benneteket égi lakomámra, hogy megjutalmazzam jól felhasznált földi életeteket. Üljetek asztalhoz, Drágáim. E végelláthatatlan, hosszú asztal egyik végén Szent Fiam ül, másik végén Én, Atyátok. Az asztalt gazdagon megterítették az angyalok égi eledelekkel. Mindenki feláll imára összetett kézzel, és kérésetekre mindenkit megáldok. Jézus egyenként kínál titeket a mennyei Kenyérből és Borból. És most a vigadozás közben tekintsetek le a Földre, szőlőskertemre! Mit láttok? A kosárban lévő rothadt szőlőfürtöket, mivel nem alkalmasak semmire, az angyalok kiöntik egy gödörbe, és földdel befedik. Ezt a gyümölcsöt azok a gyermekeim hozták, akik folyton bűnökbe esnek, botladoznak, közömbösek és hitetlenek. A ti imáitok hatására megmenekülnek a kárhozattól, a tisztítóhelyre kerülnek. És mi lesz az egészen értéktelen kiszáradt venyigékkel, melyek a megátalkodott bűnösök jelképei? Az örök tűzre, a pokolba hullanak. Rajtuk már senki sem tud segíteni.

Drágáim! Most még csak egy misztikus kóstolót kaptatok az égi lakomából, fogjátok meg atyai kezemet, mert visszavezetlek benneteket az engesztelés helyére. Életetek hátralévő részében csak teremjétek továbbra is értékes gyümölcseiteket, hogy égi asztalomnál örökös vendégeim lehessetek.

Köszönöm, hogy türelmesen végighallgattatok. Megáldalak benneteket a szeretet és tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.


ÉGI ÜZENETEK     2014.12.09 Szűzanya: Jézus élete LIV.  Vérrel vertékezés és elfogatás

Szűzanya:  Én állok itt előttetek, Mennyei Édesanyátok, és Éva hangján szólok hozzátok. Advent második hetében nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Készítsétek a kis szíveteket a Karácsonyra, az Úr eljövetelére mély bűnbánattal, lemondásokkal, önmegtagadásokkal!

Drága Gyermekeim! Fájdalomtól összeszorult szívvel tudok csak beszélni nektek Szent Fiam gyötrelmeiről, melyek a gecemáni kert barlangjában történtek. Az utolsó vacsora után fájdalmas búcsút vettünk egymástól: Anya és Fia. Hiába könyörögtem, hogy hadd kísérjem el, hadd legyek vele utolsó éjszakáján, nem engedte. Meg akart óvni engem attól, hogy lássam rettenetes félelmét, emberi gyengeségét, borzalmas vérrel verítékezését. Így aztán a szent asszonyok hazakísértek otthonomba. De előtte még legszentebb Fiam elém térdelt, és kérte, hogy áldjam meg, mielőtt elmegy teljesíteni az Atyja akaratát. Én egy keresztet rajzoltam homlokára és átölelve Őt elhalmoztam anyai csókjaimmal. Ezután Én omoltam térdre előtte, és kértem isteni áldását magamra, hogy el tudjam viselni a rám váró szívettépő fájdalmakat és aggodalmakat. Ó, Kicsinyeim! Ti is anyák vagytok. Próbáljátok elképzelni, mit érezhettem, mikor egyetlen imádandó Kinc

2017.11.17. 08:30 :: lowoa

Három nehéz dolog van a világon:
Úgy mondani igazat, hogy senkinek ne fájjon,
Úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen,
És úgy érvényesülni, hogy senkit se tapossunk el."

(Goethe)


Istenem! Add, hogy bölcsen forgassam talentumaimat, s kegyelmed révén boldoguljak a hétköznapokban, szeretteim, felebarátaim javára, s a Te dicsőségedre! Ámen


Istenem! Könnyű szeretnem azokat, akik engem is szeretnek, de ettől többre kérsz engem, amit magamtól képtelen vagyok teljesíteni. Rád számítva, Belőled merítve szeretnék szeretni mindenkit, aki mellé odaállítasz. Ámen


Istenem! Legtöbb esetben csak a saját szemszögemből látom az életet, embertársaimat. Pedig ez igen beszűkült látásmód. Segíts abban, hogy Jézusban tekintsek mindenre és mindenkire, mert akkor másképpen látok majd embereket, ügyeket, dolgokat! Ámen


Mennyei Atyám! Hányszor fordul elő velem az, hogy hallom én Igédet, de nem veszem magamra. Úgy gondolom, hogy a szomszédomnak, az ismerősömnek, a padtársamnak szól. Pedig Te nekem üzensz, engem akarsz táplálni. Köszönöm, hogy helyre teszel és magamra vehetem Igéd hallott üzeneteit! Ámen


URam! Add, hogy felfedezzem lelkemben a Tőled kapott részt, s örülni tudjak, hogy embernek teremtettél! Add, hogy ne legyek hálátlan, s viszontszeretettel viseltessem embertársaim felé, mert kegyelmedből megismerhettem szeretetedet! Ámen


Uram! Add, hogy kezedből vegyem minden dolgomat, s mindenért hálát adjak Neked! Ámen


Uram! Bűneim erőt vesznek rajtam... Ments meg, hogy gyötrelmeimből megszabadulva boldogan szolgálhassalak Téged! Ámen.


Uram! Csodálatos rend szerint létezik ez a világ, minden részletében tükröződik a Te szereteted... Adj nekünk készséget szívünkbe, hogy elfogadjuk törvényeidet, s aszerint éljünk! Adj nekünk erőt, kitartást, hogy jóval tudjuk meggyőzni a rosszat, s hogy végre a szeretet rendje uralkodjék az istentelenség, a gonoszság helyett! Ámen


Uram, nem mennek mindig jól a dolgaim, olykor elkeseredem a bajok és a kudarcok miatt. Tudom, hogy szükségem van minderre, de néha elvesztem fonaladat, és csak a magam útján járok körbeforogva. Tölts el hát engem Lelkeddel, aki meggyőz újra a kitartás, a küzdelem és a munkálkodás értelméről és fontosságáról! Légy velem, amikor még jobban igyekszem beállni a te szolgálatodba! Ámen


Uram! Oly sokszor elszomorít, hogy nem tapasztalom életemben a lelki növekedés jeleit. Kérlek, vonj magadhoz méginkább szereteteddel, hogy ne kételkedjek, hanem erősödjek Tebenned! Ámen.

Kadarkúti Égi üzenet – 83. A Szentlélek tanítása: Mindennapi kenyerünket…….

2017.11.17. 08:27 :: lowoa

ÉGI ÜZENET 2010. november 17.
Szentlélek: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…”
Szentlélek: Drága Engesztelőim! Ma elérkeztünk a „Miatyánk” 4. kéréséhez: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Ez a kenyér-kérés 3 féle fogalmat jelent: a testi táplálékot, Isten Igéjét és az Eucharisztiát.
1.) A mindennapi kenyér, amit kértek, elsősorban életetek fenntartásához szükséges élelem. Jézus imájában ez szociális gondolatnak is felfogható, mert a földön minden embernek joga van az élethez szükséges kenyérhez vagy egy tál rizshez minden nap. Ma ez a jog sajnos nem természetes. Az éhínség már nem csak a fejlődő országokban szedi áldozatait. Csak nézzétek a sok fagyoskodó, rongyos elhanyagolt, kukákban keresgélő hajléktalant! Egyet közülük kiemelek, hogy közelebb hozzam a szívetekhez. Jánosnak nyugodt, békés gyermekkora volt. Szorgalmas munkáscsalád 3. gyermeke volt. Édesapja korán meghalt egy autóbalesetben és a továbbiakban édesanyja nevelte őket, aki nem volt vallásos hívő asszony, így a gyermekei meg sem lettek keresztelve. János annyira ragaszkodott édesanyjához, hogy míg ő élt, nem is nősült meg. 42 évesen találta meg a párját. Egy csinos, vonzó kétszeresen is elvált asszonyt. Nem hallgatott nővéreire, akik figyelmeztették, hogy nem hozzá való. Erikának, mert ez volt a neve, az élettársnak egy szép háromszobás lakásában éltek. Közben a megüresedett régi családi házba beköltözött a fiatalabbik nővére népes családjával, hogy ne kelljen albérletben lakniuk tovább. Eleinte nem volt semmi baj, de Jánost elbocsátották a cégtől és munkanélküli lett. Hiába próbálkozott munkát keresni, nem kapott sehol. Elkezdődtek az anyagi gondok. Erika hozzászokott, hogy saját fizetését magára költi, szépségszalonokba, kozmetikushoz járt és szép ruhákat vásárolt, mindig a legdrágább butikokban. János fizetés elég szokott lenni a rezsire és élelmiszerre. Erika egyre követelőzőbb lett, szidta, hordta Jánost, hogy munkakerülő, élősködő. És egyszercsak elkergette a háztól. Máris keresett egy másik férfit, aki ki tudja elégíteni anyagi igényeit. Így János az utcára került. Semmi pénze nem volt, amiből egy darab kenyeret vegyen. Ő is, mint sorstársai koldulásból tengette életét. Buszállomásokon, aluljárókban, piacokon, bevásárlóközpontok bejáratánál kéregetett. Sok elutasításban és megaláztatásban volt része. Egyik vasárnap odaült a templom bejáratához, és ahogy jöttek kifelé az emberek beledobtak a sapkájába egy kis aprópénzt. Egyszercsak jött egy férfi és egy 5000-est adott neki. Könnybe lábadt a szeme, és azt se tudta, hogy köszönje meg. Ott maradt vele beszélgetni. Meghallgatta, hogy jutott ideáig és megígérte, hogy máskor is eljön. Mosolyogva megsimogatta az arcát és érthetetlen módon eltűnt a fiatalember, megint a sapkájába dobta a nagy pénzt és kezénél fogva felemelte: Gyere barátom, lépjünk be a templomba egy pár percre. János még sosem volt ilyen helyen, de azért engedelmeskedett. Csak ketten voltak bent. Az idegen megtanította őt egy imádságra, a „Miatyánk”-ra. Elmagyarázta neki ennek az imának minden kérését. János megkérdezte: Azt hiszed, hogyha elmondom ezt a kérést: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”, akkor nem kell éheznem? Igen, ez így van. És ahogy ezt kimondta, eltűnt a szeme elől. Ettől kezdve többé nem jött a kedves fiatalember, ő viszont naponta többször elmondta a „Miatyánkot”. Sőt elkezdett szentmisére járni és utána odaült koldulni. Nem győzött csodálkozni, hogy milyen sok aprópénz gyűlt össze a sapkájában. Igen, mert Jézus maga jött hozzá, hogy testét és lelkét megmentse. Ő volt a különös és jóságos „idegen”.
Tehát, drága Engesztelőim, kérni kell a Miatyánkban a mindennapi kenyeret. Nem mintha Atyátok nem tudná, mire van szükségetek, hogy élhessetek, de ha kéritek, nagyobb örömmel és gyorsabban adja. Ez a mindennapi jelző a kenyér előtt jelenti a mai napi kenyeret, de a holnapi kenyeret is. A holnapi kenyeret úgy is értelmezhetjük, hogy az eljövendő világ eledele, az Isten Országának kenyere. Ezt alátámasztja János evangéliuma, melyben Jézus így szól: „Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért fáradozzatok, amely megmarad az Örök Életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek.
2.) Másodszor a mindennapi kenyér, amit kértek az Isten Igéje, amit a Bibliában találtok. Tehát a keresztények közötti testvéri szeretet, a mások támogatása, az imádság, a bűnbánat, a parancsok betartása. Ennek a fontosságára mutat rá Jézus, amikor a 40 napos böjtje közben arra kísérti a Sátán, hogy ne éhezzen, hanem mondja a köveknek, hogy váljanak kenyérré. Milyen könnyű lett volna a ti Uratoknak isteni erejének látványos kihasználása. De Jézus így vág vissza a gonosznak: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.”
Gyermekeim! Olvassátok a Szentírást, mert Isten szava, mely megtanít titeket az igaz, keskeny és rögös úton járni, mely a Mennybe vezet. A Biblia időtlen. Bármilyen régen írták, a mai ember égető kérdéseire is választ ad.
3.) Harmadszor a mindennapi kenyér jelenti az Eucharisztiát is. Ezekben a végső időkben, melyben éltek különösen szükség van arra, hogy ne csak földi eledelért imádkozzatok, hanem a mindennapi Oltáriszentségért is. Hiszen elérkezik majd az idő, hogy egyre nehezebb lesz szentáldozáshoz járulni. Bizony a keresztényüldözéskor- amely egész biztos bekövetkezik –eltávolítják a templomokból a tabernákulumot, az Eucharisztiát. A legbátrabb papfiaink csak rejtekben, lakásokon, pincékben, barlangokban fognak szentmiséket tartani és a szentségeket kiszolgáltatni. A „Miatyánk”- kal már most előre imádkozzatok, hogy mindenki, aki éhezik és szomjazik Jézus Testére és Vérére, a jövőben járulhasson szentáldozáshoz. Ugyanis ez tudja csak megvédeni teremtményeinket az antikrisztus idején a gonosz cselvetéseitől. Gondoljatok a sok csábos ígéretre, csalogatásra, csodákra, hamis tanításokra melyeknek csak akkor tudtok ellenállni, ha az Oltáriszentséget igen gyakran magatokhoz veszitek. Ezért kérjetek a Mennyei Atyától igaz, lánglelkű, áldozatos lelkű pásztorokat, akik nem félnek akár életüket is feláldozni az Oltáriszentség kiszolgáltatásáért.
Még utoljára szeretném felhívni a figyelmeteket valamire. Ebben a kérésben, hogy „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” van 2 szó: a „mindennapi” és a „ma”, ami sugall nektek valamit. A „mindennapi” szó arra enged következtetni, hogy nemcsak a mai napra kéritek a kenyeret, hanem a jövőtök napjaira is, tehát holnapra, holnaputánra. A „ma” kifejezés hasonló ehhez, mert azt kéritek, hogy már a mai napon előre adja meg hátralévő életetek minden napjára, ami a megélhetésetekhez kell.
Kicsinyeim! Ami most fog történni itt, misztikusan, magába foglalja a mai egész tanításom lényegét.
Mennyei Atyátok tart a kezében egy nagy vekni kenyeret. Megfordítja, az aljára 3 keresztet rajzol, majd szeletekre vágja, és mindegyiketeknek ad belőle egy falatot: jelképesen a mindennapi kenyereteket adja nektek. Én, a Szentlélek Isten egy ragyogó arany színű nagy könyvet emelnek a magasba, a Szentírást mutatom nektek arra ösztönözve, hogy olvassátok. Én sugalltam e Szent Könyv minden szavát. Jézus Krisztus is itt áll előttetek. Ő balkezében tart egy csillogó kelyhet, Szent Vére kelyhét, a jobbkezével fölötte tart egy nagy fehér Szentostyát. Kínálja nektek az Eucharisztiát, mint az Örök Élet kenyerét, mint üdvösségetek zálogát. Mindhárman angyalok gyűrűjében vagyunk, akik térdreborulva, összetett kézzel imádnak Bennünket, a Szentháromságot.
Növekedjen benneteket a hála a mindennapi kenyérért, amit kaptok Tőlünk. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Hétfő üzenetek – 5- A Szentlélek Isten beszél a megbocsátásról

2017.11.17. 08:26 :: lowoa

Szentlélek Isten a megbocsátásról

Én: Édes megszentelő Lélek! Lelkem Vigasztalója, lelkem művelője. Ó, mennyire szeretlek! Köszönöm, hogy ma Te fogsz tanítani minket. Lobbantsd lángra a szívemet, hogy méltóképpen tudjam közvetíteni drága szavaidat.

Szentlélek: Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni személy. Én ültetem lelketekbe az erényeket, ezért most Én foglak tanítani benneteket az egyik legszebb erényből: a MEGBOCSÁTÁSRÓL.
Mi miatt haragudhatnak egymásra az emberek?
  1. A pletyka miatt. Ketten beszélgetnek egy harmadikról, futótűzként továbbterjed, megtudja a harmadik felnagyítva, eltorzítva és kész a harag.
  2. Félreértés miatt. Félreértik valakinek a cselekedeteit vagy szavait, rosszindulatot tételeznek fel róla, megharagszanak rá.
  3. Valódi sértés miatt: Valaki olyat tesz, vagy mond, hogy szándékosan megbántja a másikat.
Most párhuzamba állítom a HARAGOT és a MEGBOCSÁTÁST. Nézzük, ki indítja a haragot?! A Sátán, aki egymás ellen uszít két embert, akik elkezdenek vitatkozni, veszekedni és megharagudnak egymásra. Táplálja is a haragukat, gyűlöletté alakítja. Ki indítja a lélekben a megbocsátást? Isten, aki lelkiismeretfurdalást és bűnbánatot kelt és szeretetet ébreszt a haragvó emberben.
Figyeljétek meg, mit vált ki a lelkekben a harag, és mit a megbocsátás. A harag rossz hangulatot, nyugtalanságot, békétlenséget vált ki és eltávolít Istentől. A megbocsátás lelki békét, nyugalmat, szeretetet ad a léleknek és közelebb visz Istenhez.
Hová vezet a harag és hová a megbocsátás.
A harag a tisztítótűz és a pokol felé vezet. Vannak olyan választottjaink, akiket látogatnak a tisztuló lelkek. Ilyen Maria Simma. Egyszer megkérdezte az egyiket, hogy kik szenvednek legtöbbet a tisztítóhelyen. Az így válaszolt: nem a gyilkosok, paráznák, rablók, hanem akik haraggal és gyűlölettel a szívükben haltak meg. A megbocsátás viszont lelki kincs, kedves erény Isten előtt, ezért a Mennyországba vezet.
Vannak olyan emberek, akik nem tudnak maguknak megbocsátani. Ha Isten megbocsát nektek, akkor ti is bocsássatok meg magatoknak. Ha Isten értékesnek talál titeket, akkor higgyétek el, van bennetek érték.
A „Miatyánk”-ban van egy kérés: … bocsásd meg a vétkeinket, miként mi is megbocsátjuk az ellenünk vétkezőknek… Ez azt jelenti, hogy Isten csak akkor bocsássa meg bűneiteket, ha ti is mindenkinek megbocsátotok. Ezért nagyon ügyeljetek, hogy ne legyen harag bennetek!
Vizsgáljuk meg, hogyan dolgozza fel a haragot a hitetlen és közömbös ember és hogyan a mélyen hívő. Két példával világítom meg. Egy fiatalasszony boldog, harmonikus házasságban él, három hónapja ment férjhez, nagy a szerelem. Sajnos csak polgári esküvőjük volt: nem hívők, nem vallásosak. Egyik nap egy munkatársával, egy fiatalemberrel megy haza a munkahelyéről vidáman beszélgetve. Találkozik barátnőjével, köszönnek és továbbmennek. A barátnő féltékeny és irigy rá, mert ő szeretett volna ahhoz a fiúhoz hozzámenni. Elhatározza, hogy bosszút áll. Fűnek-fának mondogatja, hogy az ő régi barátnője milyen csapodár, máris csalja a férjét. Hamar elterjed a hír faluban, a férj fülébe jut. Felháborodva faggatja a feleségét. Az asszony csodálkozik, sírva védekezik. A férj nem hisz neki, válással fenyegetőzik. A fiatalasszony hamar megtudja, hogy a barátnője rágalmazta meg. Bosszút akar állni rajta. Elhíreszteli, hogy a barátnője kéthetenként váltja a szeretőket. Tele van gyűlölettel iránta. Férje elhagyja, ő pedig egyre jobban elmerül a gyűlöletben és fájdalomban.
A másik történet egy középkorú asszonyról szól, aki vásárol az ÁBC-ben, majd a pénztárnál fizet. Kipakkolja az árukat a kosárból, a végén egy tábla csokoládét is, és fizetés után beteszi a szatyrába. Mögötte áll egy rosszakarója, aki valamiért neheztel rá. Másnap újra megy vásárolni az asszony, és míg a polcokon válogat, megszólítja a tegnapi ismerős: Magának már annyi pénze sincs, hogy egy tábla csokoládét kifizessen? Láttam, mikor fizetés nélkül berakta a szatyrába. Sokan voltak, mindenki odanézett. Hiába védekezett, hogy ő kifizette, hiába kereste a tegnapi pénztárost, nem volt ott, hogy megvédje. Sírva ment ki a boltból, megalázva. Otthon elmesélte a férjének, de az hiába vigasztalta. Bement a szobájába és elöntötte szívét a harag. Hirtelen rápillantott a feszületre, a falon és elkezdett imádkozni. Jézus megaláztatásaiból erőt merített magának, és megnyugodott. Lám a hitetlen nem szabadult meg a haragtól, a hívőben a harag helyett béke és szeretet költözött.
Nektek, akiknek erős a hitetek, van kiről példát venni: Itt van Jézus, Szűz Mária és a Szentek. Jézus nyilvános szereplésétől kezdve mennyi megaláztatáson, igazságtalanságon ment keresztül. Eszem-iszom embernek, borisszának nevezték, aki a bűnösökkel és vámosokkal barátkozik, az ördöggel cimborál. Mikor elítélték hamis tanúk segítségével, sok igazságtalan váddal illeték. A töviskoronázáskor leköpdösték, kicsúfolták. A kereszten haldokolva nevetve kiáltozak felé: ha Isten fia vagy, szállj le a keresztről, menekítsd meg magad. Ő nem szólt vissza, csak imádkozott a csúfolódókért, rágalmazókért. Tudta, hogy a megváltás eszközei.
Tanuljatok Tőle megbocsátó szeretetet. A másik példaképetek Szűz Mária. Egy földi asszony, hogy tud haragudni, ha gyermekéről valami rosszat mondanak. Hát még mekkora gyűlölet gyullad benne, ha egy orvosi műhiba miatt meghal a fia. Feljelenti az orvost, pereskedik. Szűzanyátok, noha emberek ölték meg Szent Fiát, mégsem utált meg titeket, hanem szeret és gyermekeivé fogadott.
A szentek közül csak egyet említek: Szent István vértanút megkövezték, haldoklásra közben megnyílt fölötte az ég, látta a Szentháromságot és így szólt: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek.
Drága, engesztelő Gyermekeim most elmondom nektek, mit tegyetek, ha valaki igazságtalanul, mélyen megbánt, megaláz: Mikor a sértés után háborog a lelketek első gondolatotok, hogy csak kerüljön a szemetek elé, majd jól beolvastok neki, helyreteszitek. Ilyenkor mondjátok el a lelkileg hozzátok legközelebb eső embernek, hogy egy kicsit megkönnyebbüljetek!
Ne keressétek az igazságot, mert az csak a Mennyben van! Ne törődjetek vele mit mondanak mások, csak Isten véleménye érdekeljen. Azután hívjátok Jézus uratokat, hogy csillapítsa le haragotokat. Kérjetek az Ő megbocsátó ellenségszeretetéből. Harag helyett inkább sajnáljátok megbántótokat, mert rossz úton jár. Kérjetek helyette is bocsánatot Istentől. Ajánljátok fel érte azt a lelki sebet, amit nektek okozott. Imádkozzatok érte és harag helyett szívetek meg fog telni szeretettel.
Megáldalak benneteket a megbocsátó szeretet és az ellenségszeretet lelkületével.

2017.11.16. 08:29 :: lowoa

Istenem! Add, hogy felfedezzem szeretetedet mindenben, ami múlandó, s hálát tudjak adni örökkévalóságod megtapasztalt csodájáért! Ámen


Istenem, köszönöm, hogy boldogságra teremtettél. Légy segítségemre most is, hogy ne hanyagoljam el azokat a tennivalóimat és foglalatosságaimat, amelyek biztosítani fogják számomra a te boldogságodat! Ámen


Istenem! Pislogó mécses életemet ne oltsd ki, óvj meg az élet viharaiban, hogy betölthessem feladatomat, s világíthasson életem, kegyelmed mértéke szerint! Ámen


Kegyelmes Atyám! Köszönöm, hogy hallgatója lehetek Igédnek. Hálát adok azért a gyülekezetért, melynek tagjaként eljárhatok szent házadba és nyitott szívvel fogadhatom a Tőled jövő, nekem szóló személyes üzenetet. De örülök az egyéb lehetőségeknek, legyen szó televíziós, rádiós, vagy internetes lehetőségről, amikor táplálkozhatom Igéddel. Tudom, ezek soha nem feleslegesen eltöltött idők az életemben, mert közelebb kerülök Hozzád és másokhoz is! Áldalak értük! Ámen


Mennyei Atyám!

Köszönettel tartozom neked újra, és újra a nehézségek között is. Sokszor azt gondolom Uram, hogy csak magas lángon égve lehet téged szeretni, és nem értem most ez miért nincs így. Kérlek, adj erőt most a nehezebb időszakban is, tartsd ébren hitemet, és a te drága Lelkedet ne vond meg tőlem. Ámen

/S.A./



Mennyei Édes Atyám, köszönöm szereteted oltalmát, a küzdelmek és próbák idején. Ámen


Uram! Add, hogy ne játszam el a lehetőségeket! Add, hogy felismerjem akaratodat a mában, s ne keseregjek a holnapban múltbéli döntéseim miatt. Adj nekem kitartst és szeretetet, hogy felépülhessen életem háza úgy, ahogyan azt magam is megálmodtam! Ámen


Uram, Istenem! Szükségem van Rád, kérlek vonj magadhoz! Ámen.


URam! Köszönöm, hogy megbékéltettél a világgal, s mindenek előtt önmagammal! Add, hogy kegyelmed révén olyanná fejlődhessen életem, amilyennek azt Te is elrendelted, s hogy istenes álmaim találkozhassanak a Te akaratoddal! Ámen


Uram! Nemcsak beszélni óhajtok a szeretetről, hanem gyakorolni is minél többször. Ma is. Mutasd meg, hogy kikre áraszthatom rá a Tőled kapott szeretetet! Ámen


URam! Sokszor érzem úgy, hogy nem bírom tovább... Szereteteddel újítsd meg testemet lelkemet, hogy követni tudjalak! Ámen

Kadarkúti Hétfői üzenetek – 49- Szűzanya: Krisztust nem feledjük

2017.11.16. 08:28 :: lowoa

2009.november 16. ,Szűzanya: Krisztust nem feledjük
 
Én: Édes Jézusom szeretlek! Tégy engem békéd eszközévé! Mennyei Édesanyánk, nagy örömmel várjuk újra kedves szavaidat Jézus Urunkról, hiszen olyan bensőségesen tudsz Róla szólni.
 
Szentlélek Istenem segíts, hogy akadály nélkül tudjam közvetíteni Szűzanyánk tanítását.
 
Szűzanya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok égi Édesanyátok és Éva hangján szólok hozzátok. Ma azzal fogom bizonyítani, hogy Krisztus nemcsak ember, hanem Isten, hogy Őt nem lehet elfelejteni.
 
Egy életből merített példával kezdem. Vasárnap délelőtt van, és kint a kocsma előtt, asztalnál napernyő alatt ül két férfi. Nem alkoholisták, csak kólát, kávét fogyasztanak és hosszú beszélgetésben vannak. Arra jön egy harmadik és meghívják az asztalukhoz. Hát te hol voltál?- kérdezik.
 
  • - Templomban, szentmisén.
  • - Mi már elhagytuk ezeket az elavult szokásokat. Te is jobban tennéd, ha helyette kocsmába járnál. És mondd, miről beszélt nektek a pap?
  • - Arról, hogy kicsoda Jézus.
  • - Látod, haver, ilyesmivel tömik a fejeteket. Hát nincs fontosabb kérdés ennél ebben a mai nehéz világban? Inkább arról beszélne a plébános úr, hogy hol találjak munkahelyet. Már legalább 20 helyen próbálkoztam, de mindenhol elutasítottak. Arról prédikáljon, hogy miből etessem, ruházzam, tanítassam a gyermekeimet! Igen. Ezek égető kérdések, de hogy ki volt Jézus? Ez már igazán nem érdekli a ma emberét.
 
Próbálta az Én hívő gyermekem bizonyítgatni az igazát, de a másik kettő csak a saját problémáit hajtogatta. Sajnos nem elképzelt eset ez, hanem szomorú valóság. Százezrek, milliók gondolkoznak ma így, hogy csak kenyérből él az ember, és nem Isten igéjével is. Nincs ima, nincs vasárnapi pihenés, misehallgatás, szentségek felvétele… nincs semmi más, csak földre horgadt fej, munkába tört hátgerinc, kegyetlen hajsza a pénz után. És mégis, drága Gyermekeim, azt mondom legfontosabb kérdés, ki volt Jézus Krisztus. Fontos a megélhetés, a munkahely, az egészség, de százszorta fontosabb, hogy rendíthetetlen erős hitetek legyen abban a Jézus Krisztusban, akinek isteni arcáról már két évezred óta sugárzik a földi nehézségekhez szükséges bíztatás, erő és segítség. Tehát igenis foglalkozni kell azzal a lényeges kérdéssel, hogy ki volt Jézus Krisztus: Isten és ember egy személyben. Ezt 2 meggyőző tényező támasztja alá: 1.) Krisztust nem tudjátok elfeledni. 2.) Ő az örökkévalóság halhatatlan Királya.
 
1.)A felejtésre szeretnék egy természeti példát mondani nektek. A tó vizébe dobtok egy követ. A nyugodt víztükör, ahova beleloccsant a kő, ott gyűrűzni kezd. A kicsi kő kis gyűrűket vet, a nagy kő nagy hullámgyűrűket, azután nyomtalanul lesüllyed a tó vizébe. Minden egyes ember ilyen vízbedobott kő a történelem tükrén. Az emberek legnagyobb része csak pici kő a történelem hatalmas tengerén, alig-alig fodrozik tőle a víz. Vannak azonban nagy emberek, történelmi nagyságok, hősök, uralkodók, művészek, tudósok, akiknek működése nyomán hatalmas felületen gyűrűzött a történelem tükre. De akár nagyok, akár kicsik, a sorsa minden embernek ugyanaz: elsüllyed, meghal, elfelejtődik. Ez a sorsa a jónak és ez a gonosznak. Voltak hatalmas királyok, cárok, császárok, akik előtt népek hajlongtak hódolattal – ki tud ma róluk? Voltak csupa szív, csupa részvét emberek, akikről temetésükkor azt mondták, hogy jóságuk emléke örökké élni fog – s ma már nevüket se tudják. És voltak tömeggyilkos zsarnokok, mint Néró, Hitler és Sztálin, de mindegy, ők is lemerültek a történelem tengerének mélyére, elnyelte őket a feledés. Gondoljatok a családi arcképekre. A gyermekek még ott hagyják a falon szüleik esküvői képét, de ha a szülők már nem élnek, az unokák és dédunokák már nem nézegetik, felviszik a padlásra.
A feledés emberi törvénye alól csak egyetlen kivétel van: Jézus Krisztus. Őt nem lehet elfelejteni. Jézust ma is szeretik oly nagy szeretettel és ma is gyűlölik oly gyűlölettel, hogy az érthetetlen lenne, ha Ő csak egy ember lenne. Miről szól a Karácsony? Arról, hogy Krisztus megszületett. Sem előtte sem utána egyetlen ember születése sem keltett ilyen feltűnést. Még a királyok, császárok gyermekeinek születése sem. Mert legyen bár az a csecsemő a leghatalmasabb uralkodó gyermeke is – ugyan mit jelenthet ő az egész emberiségnek és a jövő századok és ezredek embereinek? Csak Krisztus születésnapját ünnepli meg a világ. Az igaz, hogy mindnyájan megünnepeljük szeretteink születésnapját, de csak addig, míg élnek. Ki ünnepli egy halott születésnapját? De született egy gyermek egy elhagyott istállóban, csak mindössze 33 évet élt itt a földön 2000 éve, mégis minden évben megünneplik a születésnapját. Sőt születése napjától kezdődi az emberiség időszámítása.
De Jézusnak nemcsak emlékét ünnepelitek, hanem Ő ma is él, itt van köztetek. Hogy hol született nagyapátok, azt már nem tudjátok. Hogy mit csinált 12 éves korában, azt sem tudjátok, hogy mik voltak nagyanyátok utolsós szavai a halálos ágyán már elfelejtettétek, pedig csak 40-60 évvel ezelőtt történt. De hogy több mint 2000 éve hol született Jézus, mit csinált 12 éves korában a jeruzsálemi templomban, mik voltak a keresztfán utolsó szavai, azt ma is tudjátok. Ma 100 milliók imádkoznak hozzá és nyernek tőle erőt az élet nehézségeihez, vannak, akik vértanúhalált vállalnak érte. Csak azért szeretik ilyen nagyon, mert Ő nemcsak ember, hanem Isten is volt. És ti kicsi Engesztelő Gyermekeim, vajon összejönnétek-e minden héten engesztelni, dicsőíteni és imádni Jézust, ha csak egy ember lenne? Lángra lobbanna-e szívetek neve hallatára, ha csak ember volna? Ha csak ember volna, lehetetlen lenne megérteni, hogy így szeretik. De ugyanakkor még többen vannak, akik gyűlölik. Születése óta mindig voltak ellenségei és ma is vannak. Ez a gyűlölet is bizonyítja, hogy Isten fia. Nem a történelem nagy gonoszait gyűlölik, milliók kínzóit és gyilkosait, hanem Jézust, aki bűntelen, alázatos és szelíd volt. Nem a sokezer kivégzett keresztény vértanút gyűlölik, nem a többi sok száz keresztre feszítettet, hanem kifejezetten Őt. Különben is egy embert csak addig szoktak gyűlölni, míg él. Jézust milyen régen megölték már, mégis gyűlölik, mert valahol legbelül, a szívük mélyén érzik, hogy ő több mint egy ember és most is él.
Drága Gyermekeim! Most az idők végén, mikor színre lép majd az Antikrisztus, akkora, Jézus-gyűlöletet fogtok látni, amekkora eddig még sosem volt. Még a nevét sem szabad kiejteni, a kereszt jelét sem szabad majd nyakatokba tenni, vagy lakásotok falán tartani. Természetes lenne-e ez a gyűlölet az Antikrisztus és szolgái részéről, ha Jézus csak egy ember lenne?
Hány híres embert ismer a történelem, akik zsarnoki terveikért vértengert ontottak, s akiket 100 ezrek átka kísért sírjukba – de ki haragszik még mindig rájuk? Hány melegszívű, nagy ember halálakor könnyeztek már ezrek és ezrek, de ki ejt könnyet még ma is értük? Viszont az én Szent Fiamra ma is sokan haragszanak és ma is sokan éreznek együtt szenvedésével és halálával, mert Ő Istenember volt, 2.)az örökkévalóság halhatatlan királya. Igen, a halhatatlanság királya, de nem úgy, hogy nevének holt emlékét őrzitek, hanem úgy, hogy Belőle ma is az éltető kegyelmek kimeríthetetlen forrása fakad.
 
Édes Kicsinyeim! Ti, akik a Szentírásból és a tanításainkból már halljátok az Ő öntudatos szavait, ismeritek csodás tetteit és emberfeletti egyéniségét, ti, akik már éreztétek saját gyengeségeiteket, tapasztaltátok az Ő végtelen irgalmát és szeretetét, ti már diadalmas és szilárd hitvallással mondjátok Péter apostollal együtt: „Te vagy Krisztus, az Isten Fia!”
Megáldalak titeket a rendíthetetlen hit kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.