A Szűzanya a 4.,5.,6. stációról
Szűzanya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok, égi Édesanyátok, Éva hangján szólok hozzátok. Ma Jézus keresztútjának a 4., 5. és 6. stációjáról tanítalak benneteket.
4. stáció: Jézus Szent Anyjával találkozik, 5: Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni, 6.: Veronika kendőt nyújt Jézusnak. Ez az a három mozzanat a Keresztúton, melyben Szent Fiam némi enyhülést, vigasztalást kap, de ezekbe a vigasztalásokba fájdalom is vegyül. Nézzük végig e 3 állomást!
4. Jézus Szent Anyjával találkozik
Ó, Gyermekeim! Életem legfájdalmasabb napját éltem meg ekkor. A pilátusi ítélet után úgy éreztem, Fiam mellett van a helyem. János és néhány asszony kíséretében elindultunk, hogy lássuk őt ezen a fájdalmas úton. Egy átjáró házon kellett átmennünk, hogy a szomorú menet elé kerüljünk. Mát hallatszott a közeledők zaja, kiabálás, kürtök harsogása. Azon gondolkodtam, ki fogom-e bírni Szent Fiam látását, vagy inkább forduljunk vissza. Mégis úgy döntöttem, hogy maradok. A farizeusok lovagoltak elől, utánuk egy fiú a felirattal, amit a keresztre készítettek és néhány lépésnyire tőle az Én Jézusom. Alig ismertem rá saját gyermekemre. Támolyogva, kimerülve, görnyedten lépegetett vállán a nehéz kereszttel, fején töviskoronával. Arca, az Ő drága imádott szép arca kínzásoktól eltorzítva csupa vér, seb, daganat, köpet, sár, por. Vérbeborult, beesett szemével komolyan és részvéttel nézett Rám, szenvedő anyjára. Drága édesanyák! Ti akik nem egyszer virrasztottatok lázas gyermekeitek ágya fölött, ti, akik a műtő előtt vártatok reszketve, mikor tolják ki sápadt fiaitokat, ti, akik tehetetlenül nézitek lelki fájdalmakban küszködő leányotokat rossz házassága miatt, bizonyára át tudjátok érezni anyai fájdalmamat, mikor rápillantottam összetört, vérben ázott Fiamra. Láttam, amint térdre esett, mert elbotlott. Nem törődve a durva katonákkal, odasiettem Hozzá, mellétérdeltem és átkaroltam Őt. Eszembe jutott, hogy mikor pici volt, elesett és sírva fakadt, mindig odaszaladtam, ölbe kaptam és össze-vissza pusziltam, vigasztaltam. Most nem tudtam ölbe kapni, de még felemelni sem. A katonák gorombán elkergettek mellőle. Nagyon elgyengültem a fájdalomtól. János és az asszonyok egy kapu tövébe kísértek, ahol már nem bírtak el a lábaim, és összeestem. Ez a találkozás Szent Fiam szívében egyrészt vigasztalást keltett, hogy szeretett anyja a legnagyobb bajban vele van, másrészt növelte a szenvedését, mert az Én anyai gyötrelmem nagy részvétet keltett Benne.
Mivel nem csak Jézus az Én gyermekem, hanem ti is, mindnyájan, együtt érző anyai szeretetem sokszor próbára van téve. Minden bajotokat, gondotokat, gyötrelmeiteket, fájdalmaitokat, betegségeiteket szívemen hordozom és együtt szenvedek veletek. Féltelek titeket, különösen lelketeket, amely örök és hallhatatlan. Sürgetem a megtérést, a bűnbánatot, az imákat és áldozatokat, de mindhiába. Oly kevesen hallgattok üzeneteimre. Az olyanokat, akik bezárkóznak és nem figyelnek Rám, nem tudom megmenteni a kárhozattól. Véres könnyeket hullatok értük. Többségüket nem tudom megóvni a közelgő Figyelmeztetés kemény szenvedésétől. Miért ilyen érthetetlenek az Én szeretett gyermekeim? Bennetek van minden reményem kicsi, hűséges engesztelőim, hogy Velem együtt fáradhatatlanul imádkoztok értük, a megtérésükért. Csak együtt tudunk segíteni rajtuk.
5. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
Emlékezzetek, hogy mikor először esett el a kereszttel, akkor is egy kiálló kőbe botlott bele. Most is ez történt. Elzuhant és olyan gyenge volt, hogy nem bírt felállni. Az egyik farizeus megjegyezte, hogy élve kell feljutnia a hegyre, segítséget kell keresni. Éppen arra jött egy pogány kertész: Cirenei Simon családjával. Megfogták és követelték, hogy vigye az elítélt Jézus keresztjét. Hevesen ellenkezett, hallani se akart róla, fáradt volt és sietett volna haza. Ránézett Jézusra, aki olyan véres, piszkos és sáros volt, hogy undorodott tőle. De az Én Szent Fiam sírt és olyan könyörgően nézett Simonra, hogy az fölsegítette a Földről. Ettől kezdve ketten vitték a nehéz keresztet. Simon pár perc múlva mély részvétet érzett Megváltónk iránt. Jézus a nagy szenvedése közben még azt a csekély vigasztalást se érezhette, hogy az Őt szerető barátai közül az egyik segít neki. Látnia kellett, hogy az az idegen milyen dühösen, kedvetlenül, kényszerítve nyúl a kereszthez. Így érezheti magát a szenvedő, ágyban fekvő, tehetetlen öreg, akit lánya vagy menye szeretetlenül, zúgolódva ápol. De mikor látta Jézus, hogy Simonban részvét támad, megbocsátotta neki ezt a rossz hozzáállást és megjutalmazta a hit kegyelmével. Simon késve kialakult együtt érző szeretete adott némi vigasztalást Szent Fiamnak, hiszen nemcsak hogy vitte a keresztet, hanem védelmébe is vette Jézust, mikor látta, hogy az egyik elesésekor milyen kíméletlenül ütlegelik. Rákiabált a hóhérszolgákra, hogy ha tovább kínozzák, ledobja a keresztet, és keressenek mást helyette. Ezért a viselkedéséért meg is ölhették volna Cirenei Simont, tehát nagy bátorság volt tőle. Drága Gyermekeim! Ezt a stációt vonatkoztassátok saját mai élethelyzeteitekre! Segítsetek a szenvedőn! Annyi, mintha Szent Fiamnak segítenétek. Gyűrjétek le magatokban az ellenállást, amit a gonoszt támaszt ilyenkor bennetek! Szívesen, együtt érző szeretettel segítsetek azon, aki hozzátok fordul. Oly sok lehetőség kínálkozik erre: egy nélkülöző családnak bevásárolni egy reklámszatyor élelmiszert, egy öreg, beteg, magányos néninek befűteni, hogy ne fázzon, egy munkanélkülit összeköttetéseitek révén álláshoz juttatni, egy öregotthon szomorú lakóját meglátogatni, egy lelkileg összeomlott felebarátodat megvigasztalni, és még sok-sok alkalmat találtok. Ezeket a szeretetcselekedeteket Mennyei Atyám beírja az Élet Könyvébe és nagy jutalomban fogtok részesülni.
6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak
Ahogy a menet lassan haladt az utcán, egy szép nagy házból egy magas, előkelő asszony lépett ki kislányával és szaladt Jézus felé. Szeráfiának hívták, ti Veronikának nevezitek. Siráknak, a templomtanács tagjának felesége volt. Ezután Veronikának fogom nevezni. Veronika rokonuk volt, Keresztelő Szent János nagynénje, nálam 5 évvel idősebb volt. Mikor az én 12 éves kis Jézusom 3 napig a templomban tanított, Veronika szerzett neki szállást és vitt neki ennivalót. Mikor odalépett Jézushoz egy gyapjúkendő volt a kezében és a 9 éves kislányának egy borral telt korsó. Veszélyes vállalkozás volt, mert a durva katonák akadályozták őket. Jézus elé lépett és térdrehullva felnyújtotta neki a kendőt és így szólt Hozzá: „Méltass engem arra, hogy Uram arcát felszárítsam!” Szent Fiamnak jobb kezével a keresztet kellett tartani, így bal kezével megfogta a kendőt és tenyerével véres arcára borította. A 9 éves kislány felemelte a boros korsót, de a katonák kiütötték a kezéből, darabokra törté és elfolyt a tartalma. Szegény, drága Fiam egy kortyot se ihatott gyötrő szomjúságában. Mikor Veronika hazatért, a kendőt kinyitotta, kiterítette az asztalra és megdöbbenésében ájultan esett össze, a kislánya ott sírdogált mellette. Bejött a lakásba egyik ismerősük és így találta őket. Veronikát magához térítette, azután ámulva és imádattal nézték a kendőt, melyre Szent Fiam véres, elkínzott Arca csodálatos élesen rá volt nyomódva. Veronika bátorságáért, együtt érző szeretetéért ezt a nagy ajándékot kapta.
Ez a stáció, Gyermekeim, sok mindenre tanít benneteket. Ha olyan helyzetbe kerültök, hogy meg kell vallani hiteteket, Isten-szereteteteket, akkor nem kell törődni mások véleményével, elutasításával, támadásával, hanem nyíltan meg kell vallani meggyőződéseteket, még akkor is, ha hátrányotok lesz belőle, sőt életetek árán is. Hiszen mondta nektek Jézus: Aki megtagad Engem az emberek előtt, azt Én is megtagadom Atyám előtt.
Bátorságot is tanulhattok Veronikától. Mit számított neki a sok fenyegetőző, szitkozódó katona, pedig bármikor letámadhatták volna. Csak rohant Szent Fiam felé a kendővel. Pedig ő csak egy gyenge nő volt. A katonák és poroszlók annyira megdöbbentek elszántságán és merészségén, hogy meglepetésükben elfelejtették lefogni és megfenyíteni. Hányszor és hányszor előfordul a ti életetekben is, hogy bátornak kell lenni.
Már gyermekkorban is előfordul, hogy gyengébb, félősebb játszópajtásotokat meg kell védeni egy agresszív, nagyobb gyerektől. Vagy szüleidnek be kell vallani, hogy focizás közben betörtél egy ablakot, vagy rossz jegyet kaptál az iskolában. Ahhoz is bátorság kell, hogyha megtudod, hogy gyógyíthatatlan beteg vagy, csak hónapjaid, vagy heteid vannak hátra. Ilyenkor le kell győznöd a félelmet, ami elkeseredésbe kerget. Bátorság kell ahhoz, hogy kiállj barátod mellett, akit mindenhonnan támadás ér. Ezekben az esetekben gondolj a hősies Veronikára, aki életét is kockáztatva sietett Jézus segítségére. És ami a legfontosabb, együtt érző szeretetet meríthettek e jóságos asszony viselkedéséből.
Tanuljatok meg együtt örülni és együtt sírni fele barátaitokkal. Hány és hány ember panaszkodik, hogy míg jól ment a sora, volt sok pénze, autója, szép háza, addig rengeteg barátja volt. De amint rosszra fordult az élete, elvesztette állását, leszegényedett, mindenki elfordult tőle. Magára maradt. Ez azért van, mert sokan önzőek és érdekből tartják a kapcsolataikat. Hiányzik az igazi, mély hiten alapuló, együtt érző felebaráti szeretet. Drága Gyermekeim! Belelátok az emberek életébe: nem mennek át a haldokló szomszédhoz, mert nem bírnak ilyen nézni. Nem segítenek az úttesten fekvő embernek, mert hátha részeg. Ha az utcán férfiak letámadnak egy magányos nőt, hogy kirabolják, a járókelők – bármily sokan vannak – nem védik meg. Hiába sikoltozik segítségért egy anya gyermekeivel, mert brutális, részeg férje félholtan üti őket, senki nem nyitja rájuk az ajtót.
Csak tibennetek van reményem kicsi Engesztelőim, hogy a bajbajutottakat nem hagyjátok magukra és Veronikaként nyújtjátok segítő karjaitokat feléjük. Mind a három stáció – amit ma hallottatok – együtt érző szeretetre, segíteni akarásra nevel benneteket: az Én mély anyai együttérzésem Fiammal, Cirenei Simon szívből eredő szánalma és Veronika nőies színvallása.
Megáldalak benneteket az együtt érző és segítő felebaráti szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
 
Az „5 Szent Seb” Rózsafüzér előtt:
Én: Jelenleg legfontosabb feladatunk a közömbös és hitetlen lelkek mentése. Ezt a rózsafüzért az ő megtérésükért ajánljuk fel. Segíts, Uram, hogy a Nagy Figyelmeztetés előtt egyre többen megtérjenek és megbánják bűneiket, hogy a rájuk váró nagy szenvedéstől mentesüljenek.
Édes Jézusom! Tanácsot szeretnék Tőled kérni. Szinte szakadatlanul küldöd az égi jeleket, melyek arra engednek következtetni, hogy a Nagy Figyelmeztetés igen közel van. Hogyan viselkedjünk, ha bekövetkezik? Maradjunk a lakásban? Vagy menjünk ki a szabad ég alá? Vagy siessünk a templomba? És ha éppen úton vagyunk? Bújjunk össze családtagjainkkal, vagy mindenki vonuljon a saját szobájába?
Jézus: Kicsinyeim! A Figyelmeztetés nagyon hamar és egészen váratlanul fog jönni. Lesz, aki álmából ébred, lesz, aki éppen főzi az ebédet, lesz, aki a kertben dolgozik, lesz, aki az irodájában ül, lesz, aki éppen utazik valahova. A járművek és gépek le fognak állni. Az egész Földön egy időpontban, egyszerre következik be, így az egyik helyen éjszaka lesz, a másik helyen nappal. Ezért teljesen mindegy, hogy hol lesztek, és mit csináltok éppen.
Attól kezdve, hogy meglátjátok a keresztemet az égen, térdepeljetek le és bánjátok bűneiteket! Imádkozzatok családtagjaitokért, szeretteitekért és minden ember megtéréséért! Ne féljetek! Veletek leszek! Nektek és szeretteiteknek a haja szála se fog görbülni. Teljesen hagyatkozzatok Rám, Édesanyámra és az egész Szentháromságra. A bátorság lelkületét öntöm szívetekben.
2009. március 16.