ÉGI ÜZENETEK 2015. Október 6.
Jézus: A hatodik parancs 6. (A házasság termékenysége és a gyermekáldás)
Jézus: Ujjongó örömmel teszek eleget feladatomnak, drága engesztelő Gyermekeim, hogy egy magasztos és felemelő témáról taníthatlak benneteket: A házasság termékenységéről és a gyermekáldásról. Hallgassátok, mit mond a Katolikus Egyház Katekizmusa a házasság termékenységéről! „A termékenység ajándék, a házasság egyik célja, a házastársi szeretet ugyanis természete szerint a termékenységre irányul. A gyermek nem kívülről csatlakozik a házastársak kölcsönös szeretetéhez, hanem kölcsönös önátadásuk szívéből fakad, melynek gyümölcse és beteljesedése. Ezért az Egyház, mely az élet oldalán áll, tanítja, hogy minden házastársi aktusnak természete szerint az emberi élet továbbadására rendeltnek kell maradnia.” Ez az ajándék teszi lehetővé, hogy az ember, a teremtmény segítőtársa legyen Istennek, Ég és föld Urának az élet létrehozásában. A termékenység a nő életének egy meghatározott szakaszában, 3-4 évtizedig tart. Ezalatt rengeteg gyermeke születhetne. Viszont az élet továbbadását szabályozni kell. A Katekizmus hangsúlyozza, hogy „a házastársak jogos okok miatt akarhatják, hogy gyermekeik születése között bizonyos idő elteljen.” Mik lehetnek ezek a jogos okok? Pl. lehet valami betegség az anyában, amely veszélyessé teheti a 9 hónapig tartó áldott állapot viselését vagy az ismételt szüléseket. Anyagi ok is közrejátszhat, mert a szülők felelőssége eltartani, felnevelni a gyermekeket, megfelelő életkörülményeket biztosítani nekik. Isten nem kívánja, hogy egy családban korlátlan számú gyermek éljen nyomorban és nélkülözésben. Hiszen egy egészséges asszony akár minden évben is foganhatna. Lehet születési rendellenesség, pl. császármetszés, mely korlátozhatja a gyermekek számát. Akadályozhatja a gyakori életátadást, ha valamelyik szülő súlyos alkoholista vagy megrögzött dohányos, mely a fejlődő magzatban komoly elváltozásokat okozhat. Nem szabad sok gyermeket vállalni a megromlott házasságban, ahol napirenden vannak a veszekedések és verekedések, mert ez nem biztosítja az utódok lelki-testi fejlődését.
A keresztény házastársaknak a jogos okok miatt van-e védekezési lehetősége a gyakori megtermékenyülés ellen? Igen, van. Egyetlen ilyen lehetőség engedélyezett az Egyház részéről és Isten szemében is, az időszakos megtartóztatás, az intim találkozásokat a terméketlen napokra kell időzíteni. Minden más olyan cselekedet, amely arra szolgál, hogy megakadályozza a fogantatást, pl. mindenféle fogamzásgátló szerek, az aktus megszakításával való védekezés, az abortusz, a fogamzásgátló eszközök a hatodik parancs megsértését eredményezik és egyben az ötödik parancs ellen is vétenek.
Az állam beavatkozhat a népesedés alakulásába. Tiszteletteljes módon jogában áll a tájékoztatás, de nem kényszeríthet senkit, hogy az erkölcsi törvénnyel ellenkező eszközöket használja. Pl. nem teheti kötelezővé az abortuszt olyan anyák számára, akik meg akarják szülni akár 4. vagy 5. gyermeküket is.
Drága Engesztelőim! Mint mondtam, a termékenység Isten ajándéka, de ebből sajnos nem minden házaspár részesül. Míg a katolikus vallás szigorú ítéletet alkot azok fölött a házastársak fölött, akik bűnös eszközökkel gyümölcstelenné teszik házaséletüket, természetesen nem hibáztatja azokat, akik szívesen fogadnának gyermeket, de Isten nem részesíti őket ebben az örömben. Szomorúak, mert ahol nincs gyermek, ott nincs öröm, nincs napsugár, nincs kacagás, nincs melegség.
Laci és Edit már 10 éves házasok. Rendezett az életük: templomban esküdtek, gyakorolják vallásukat, biztos, jó állásuk van, szép, tágas lakásban laknak, de hiányzik nekik valami. Gyermektelenek. Egyik alkalommal Edit barátnőjénél, Ildikóéknál töltötték a vasárnap délutánt. Míg beszélgettek az egész házat és udvart négy vidám kis teremtés csivitelése, hangos nevetgélése és futkározása töltötte be. Közben meg-meg kellett szakítani a társalgást, mert hol egyik, hol másik kicsi szaladt be anyjához, vagy apjához, hogy mondjon valamit, vagy egyszerűen megölelje. Laciék ilyenkor szomorúan néztek egymásra, hogy nekik ilyen boldogságban bizony nem lehet részük. Majd Edit megszólalt: -Tudjátok, minket alaposan kivizsgáltak az orvosok és megállapították, hogy sosem lehet gyermekünk. Bátorítottak, hogy idegen sperma beültetésével tudnának segíteni, e módon megtörténhet a megtermékenyülés.
Ildikó tiltakozását fejezte ki. – A világért se engedjétek! A Egyház azt tanítja, hogy azok a technikák, melyek a harmadik személy bevonásával fölbontják a közös szülőséget, súlyosan erkölcstelenek, akik ezt cselekszik, halálos bűnt követnek el a hatodik parancs ellen. Különben is, honnan tudhatjátok miféle férfitől származik az a sejt, milyen géneket örökölhet a gyermek? Vannak még ehhez hasonló orvosi praktikák: méh bérbeadása, lombik-bébi, petesejt adományozása, mind sértik a születendő gyermeknek azt a jogát, hogy az őt felnevelő, általa megismert szülők közös gyümölcse lehessen. Sértik Istent is az Ő teremtő szándékaiban, ezért mindez halálos bűn. A Katekizmus ehhez hozzáteszi, hogy „amennyiben a házaspáron belül történik mesterséges eljárás, az ő sejtjeik beültetésével, az talán kevésbé elvetendő, de erkölcsileg változatlanul elfogadhatatlan, mert szétválasztják a megtermékenyítést az élet továbbadásának természetes aktusától… a magzat életét és identitásást orvosok és biológusok hatalmára bízza.” Tehát Ildikó, bármilyen csábítóak ezek az ajánlatok, ne dőljetek be nekik. Higgyétek el, Istennek terve van azokkal, akiknek nem lehet gyermekük.
-Miféle terve?-kérdezi Edit.
-Talán az, hogy így annál jobban szentelhessétek erőtöket valami vallási ügynek, lélekmentő engeszelésnek vagy apostolkodásnak, vagy valamilyen felebaráti szeretet-szolgálatnak. Vagy talán azért engedi meg Isten, hogy ne legyen saját gyermeketek, hogy felneveljetek egy kis árvát, akinek nincsenek szülei, vagy akit állami gondozásba tett egy leányanya. Ó, mennyi ilyen kis csöppség vár megértő, szerető nevelőszülőkre az állami intézményekben!
A házaspár mikor hazaértek, még aznap elhatározták, hogy nem mennek vissza az orvoshoz. Rádöbbentek, hogy nem üres az életük, hiszen oly sok nemes feladat vár rájuk.
Most a gyermekáldásról szeretnék beszélni nektek. Milyen szép ez a fogalom! Benne foglaltatik, hogy a gyermek nem teher, hanem Istentől kapott gyönyörű ajándék. Régen a kismamát nem terhes nőnek hívták, hanem azt mondták: Áldott állapotban van. Amennyire megdöbbentő az a síri csönd és kényes rend, ami a gyermektelen házastársak néma lakásában uralkodik, oly éltető és örömet hirdető az az ezüstös kacagás, amelynek csilingelése betölti a többgyermekes család otthonát. Amilyen elhagyott egy korhadó öreg fa, olyan sivár és magányos a gyermektelen házaspár magára maradt egyik tagja, ha nincs senkije, aki ránézne. Bezzeg milyen szép és fenséges az óriási öreg tölgy, mely ágai között fészket nyújt új meg új fiókáknak. Hasonlók hozzá az öreg nagymamák, nagypapák, dédanyák, dédapák, akik otthonukban boldogan fogadják nagy családjukat, kicsiket és nagyokat egyaránt.
Miért áldás a gyermek a szülőknek? Mert benne látják életük folytatását. Esetleg benne teljesednek az ő nem sikerült vágyaik. Volt egy kislány, Hanna, akinek már csecsemőkorában meghalt édesanyja és nagynénje nevelte fel. Nagy kedve és készsége volt a rajzoláshoz, de nem élhette ki magát benne, mert szabadidejében egész héten a tanulás után kézimunkáznia kellett. Csak vasárnap délután engedték rajzolni 1-2 órát. Óvónőképzőbe jelentkezett, mert ott volt rajzóra. Korán 18 évesen férjhez ment, 5 gyermeket szült és az egyikben, Erzsikében észrevette a szenvedélyes rajzolási kedvet, és boldogan hagyta, hogy kibontakozzon. Gyönyörködött tehetséges kislányának alkotásaiban és a gimnázium után képzőművészeti pályára irányította. Leányában folytatódott az ő teljesülhetetlen vágyálma. Ő és férje Istennek tetsző példamutató életet éltek öt gyermekük előtt. Mindegyiket Isten-szeretetre, becsületes életre nevelték. Nyugodt, alkalmazkodó viselkedésüket továbbvitték családjukba. Ezek a fiatalok áldást jelentettek szüleiknek azért is, mert öregkorukra nem hagyták magukra őket, vitték feleségüket, férjüket, az unokákat, hogy szeretetükkel és vidámságukkal derűsebbé tegyék lealkonyuló napjaikat.
Áldás a gyermek a nemzet szemében is: ő általuk él a nemzet. Milyen szomorú, mikor az ország fogyatkozik, mert sokan gyermek nélkül élnek, mások az egyke hívei. Ha két gyermeket vállal egy pár, ezzel csak önmagukat pótolják, még nem szaporítják a népességet. Aki három gyermeket nevel fel, tulajdonképpen egy szaporulattal emeli hazája lakosságát. És végül minden megszületett gyermekáldás a Mennyországnak, mert ennyivel növekszik a szentek száma.
Hannáék életvitele azért volt szerencsés, mert akkor még a családtagok szabadidejüket együtt töltötték. Együtt imádkoztak, délben, este az asztalt körbeülve étkeztek, hétvégén kirándultak, szentmisére jártak. Nem volt internet, számítógép. A televízió még csak akkor bontogatta szárnyait. Ma már más a helyzet. A tévézés, a koncertek, az audio-vizuális eszközök és diszkók szétszakítják a családokat. Pénzhajhászás az élet, még este sincs egy kis beszélgetés, közös vacsorázás. Már csak szórványosan létezik vallásos nevelés, közös ima, szentmise. Fáj a szívem, Engesztelőim, hogy a mai szülők hogyan fognak szenteket küldeni Nekem a Mennybe, mikor ők maguk is hátatfordítanak Nekem?
Bennetek bízom, Követőim, akik becsületben neveltétek föl gyermekeiteket. Ha el is fordultak Tőlem közben, visszatalálnak Hozzám. Mert akinek egyszer Én megfogtam a kezét, azt nem engedem el örökre. Akikért imádkoznak engesztelő szüleik, azok nem vesznek el. Figyeljétek csak! Ezt mutatom most meg nektek.
Drága Kincseim! Ezután lelki szemeitekre van szükségem, mert ami elétek tárok, nem láthatjátok testi szemetekkel. Kapaszkodjatok Belém, és jöjjetek velem, szeretett Jézusotokkal. A mennyezet megnyílik és azon keresztül repülünk. Egy nagy középület előtt szállunk le, mely kerek alakú s körbe-körbe emelkedő sok olyan bejárata van, melyen mi is bejöttünk. Mindegyik bejáraton egy engesztelő csoport érkezik egy nagy angyallal és a terem közepén megáll. Mi is közöttük vagyunk. A terem közepe feletti homorú mennyezeten egy színes üvegablak van, melyen keresztül hamarosan érkezik valami. De előtte még nézzetek körbe, mindenütt különböző árnyalatú ruhákban emberek vannak. 7 évestől 55 éves korig. Van, aki egészen fekete, még az arca, keze is, van, aki fekete, szürke foltos, van, aki szürke, világosszürke és majdnem fehér, a kicsik között vannak egészen hófehérek is. Mindenki nyugodt, a szokásos dolgával van elfoglalva. Van aki éppen a munkahelyén dolgozik, vagy otthon főz, mosogat, van, aki a számítógép vagy internet előtt ül, van, aki szórakozóhelyen, koncerten van, a gyerekek éppen tanulnak, sportolnak vagy játszanak. Senki se gondol arra, hogy a következő percben mi történik vele. Ti innen lentről ámulva ismeritek fel saját gyermekeiteket, keresztgyermekeiteket, unokáitokat, és dédunokáitokat. A többi színes ablakon át hirtelen egy nagyon erős, vakító fénysugár árad be és betölti az egész termet. Ebből a fénysugárból kilép egy gyönyörű fehér ruhás ifjú, feje körül sugárzó glória. Egyik kezében egy kisebb kereszt, rajta az Én élő vérző, szenvedő Testem, a másik kezében egy hófehér, lobogó, világító láng. A jelenlévő engesztelők szerettei közül először az egészen fekete színűek elé áll. A tieitek elé is. Lángjával megvilágítja lelküket és bűneiket képekben megláttatja velük. Közben mutatja nekik a kereszten, hogy melyik bűnük, melyik sebet okozta Rajtam. Hatalmas bűnbánatot éreznek, melytől többen összerogynak, elájulnak. Most itt hagylak benneteket egy kicsit, és felélesztem a halálos bűnük miatt elalélt gyermekeiteket, unokáitokat. Feleszmélve, felismernek Engem és térdelve, sírva kérnek bocsánatot. Megölelem őket és megmutatom nekik, hogy Nélkülem és a ti imáitok nélkül hová kerültek volna. Bizony feltárom előttük a pokol látványát. Gyónni küldöm őket. Most a Szentlélekkel azok elé lépünk, akiknek nincsenek halálos bűneik, de rengeteg tartozásuk van és hemzsegnek a bocsánatos bűnöktől. Minden vétküket látják a Szentlélek világító lángján keresztül és a töviseket, amiket bűneikkel ők szúrtak a homlokomba. Szemlélik a kereszten a töviskorona alól rájuk szegezett és szemrehányó tekintetemet. Egészen összetörnek a felismeréstől, hogy mit tettek velem. Megmutatom nekik a tisztítótűz lángjait, amire most méltóak lennének, de még várok, hogy egészen megtisztuljanak. Őket is átölelem, letörlöm könnyeiket, és emlékeztetem őket, hogy egyrészt nektek köszönhetik megtérésüket. Végül odalépünk hívő, imádkozó, áldozatos szeretteitekhez. A Szentlélek világító fényével még náluk is talál néhány kisebb elfelejtett tartozást, melyet filmszerűen eléjük tár. Egy üres aranykeresztet mutat nekik. Áldozatos, imádságos életükkel enyhítették szenvedéseimet, és ha most kellene meghalniuk a remény helyére, a tisztítóhely legmagasabb fokozatára kerülnének, ahonnan már csak egy lépés az üdvösség. A hófehérruhás szeretteitek lelkén a Szentlélek semmi foltot nem talált. Elővettem nekik szentséges Szívemet és megmutatattam benne a Mennyországot, ahová kerülnének, ha most meghalnának.
Igaz, hogy szimbólumokban, ember számára érthetően, de megmutattam Nektek, Kedveseim, milyen sorsa lesz a ti gyermekeiteknek, unokáitoknak a Nagy Figyelmeztetéskor. Tehát ne aggódjatok értük, szeretem őket, jobban, mint ti. Megáldalak benneteket a gyermeki ráhagyatkozás kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
ÉGI ÜZENETEK 2015. Október 13.
Szentlélek: A hatodik parancs 7. (Házasságrendezés)
Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Én, a Szentlélek Isten e percben érkeztem közétek ragyogó dicsőségem fényében egy fehér felhőn, emberi alakban. Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Kezemben egy mennyei, aranyszínű, díszes stólát hozok. Ez szimbóluma annak, hogy a házasságok az égben köttetnek. A templomi esküvő ünnepélyes perceiben a Mennyei Atya az ifjú pár kezeit e stólával misztikusan úgy összeköti egymással, hogy el nem hagyhatják egymást, csak a halál választhatja el őket.
A mai tanítás a válással foglalkozik. A Katolikus Egyház Katekizmusa egyértelműen kimondja, hogy „A válás a természetes törvény súlyos megsértése. Föl akarja bontani a házastársak szabadon megkötött szerződését, mely arról szól, hogy mindhalálig egymással élnek. A válás megsérti az üdvösségnek azt a Szövetségét, amelynek jele a szentségi házasság. Egy új házas kötelék létrehozása, még ha polgári törvény el is ismeri, tovább súlyosbítja a törést: Az újra házasodott házastárs ilyen esetben a nyilvános és állandó házasságtörés állapotában van.” Ebből következik, hogy a válás súlyos bűn. A különélésről viszont ez olvasható a Katekizmusban: „A házastársak különélése a házassági kötelék fönnmaradása mellett, a kánonjog által meghatározott esetekben törvényes lehet.” Van olyan eset, mikor a házastárs elhagyása nem jelent bűnt. Pl. egy fiatalasszony kénytelen hazaköltözni gyermekeivel szüleihez, mert férje iszákos és goromba, veszélyezteti családja testi épségét. Nincs válás, nincs új férfi az életében, tehát gyónhat, áldozhat.
Most a válásnak egy olyan formájára hozok fel egy példát, melyben a válás Isten és az Egyház szemében igaz, hogy bűn, de a szentgyónásban feloldozható. Péter 7 éve kötött szentségi házasságot Ágival, melyből két gyermekük született. A feleség hamar kicsapongóvá vált, míg ő dolgozni járt, Ági lakásukon fogadta, hol egyik, hol másik férfi vendégét. Azzal se törődött, hogy a szomszédok látják. Saját kisgyermekei jelenlétében csalta meg férjét. A lakást és a gyermekeket elhanyagolta, csak külsejével törődött, hogy minél vonzóbb legyen. Péter próbálta jobb belátásra bírni, de semmit nem változott. Válás lett a vége, az apának ítélték a kicsiket.
Amikor Isten látja, hogy az együttélés teljesen lehetetlenné válik, megengedi, hogy a felek felbontsák a közös életet, de ezzel koránt sincs felbontva maga a házassági kötelék. Amíg él ez a csapodár felesége, nem házasodhat újból. Ezzel Péter tisztában van, nincs is ilyen szándéka.
A válásoknál fennáll a veszély, hogy a válást kezdeményező nemcsak magát teszi ki kísértésnek, hanem az otthagyott házastársat is. Péter esetében ilyen nincs, mert felesége eleve erkölcstelen. Noha még ott vannak szívében a fájó emlékek, de lelke már nyugodt, békés és minden vasárnap Jézus Krisztus szent Testével és Vérével táplálkozik, a kegyelem állapotában van.
Gyermekeim! Ebből az előbbi példából láthatjátok, hogy Isten csak akkor bocsátja meg a válást a bűnbánat és szentgyónás által, ha az illető nem kezd bele új párkapcsolatba. Én, a Szentlélek mindenhatóságomnál fogva mindenhol ott vagyok, mindent látok és hallok. Egy dühös, felháborodott fiatalasszony kereste fel a plébánost ezekkel a szavakkal:
-Hallatlan, amit a Katolikus Egyház csinál! Gyónni voltam és nem oldoztak fel. Jézus ezt a szívtelenséget nem tanította! Megbocsátott még a házasságtörő asszonynak is. Hol van maguknál a krisztusi szeretet?
A pap így válaszolt:
-Asszonyom! Paptársaim nem szívesen tagadják meg híveiktől a feloldozást. Kellett lennie egy olyan dolognak…
-Olyan dolognak? -csattant fel a nő. Hát azt gyóntam, hogy második férjem van.
-Nos látja, hogy milyen méltatlanul lázadozik gyóntatója ellen? Sehol a világon nem találhat gyóntató atyát, aki önt feloldozhassa.
-Ugyan miért nem, ha én megbánom bűneimet?
-Azért mert érvénytelen a gyónás, hiszen előre tudja, hogy amit most meggyónt, újra és újra el fogja követni, testi kapcsolatban van másodi férjével, pedig az első is él.
-Hát akkor mit tegyek – kérdezi megdöbbenve az asszony. Elhagyjam a második uramat? Már 10 éve együtt élünk.
-Igen, de a kárhozat felé is együtt haladnak.
-Erről szó se lehet. Ez kegyetlenség. Tudja mire vezet ez, Plébános Úr? Elhagyom a vallásomat és a hitemet.
-Azért hagyja el, asszonyom, mert nem akarja elfogadni az igazságot, nem hajlandó betartani az örökérvényű Tízparancsolatból a hatodikat.
Látom, erre a nő dühösen feláll és elviharzik. A pap szomorúan néz utána.
Drága Engesztelőim! Az elváltak közül azoknak, akik buzgón szeretnék gyakorolni vallásukat, nagy hiányérzetük van. Gyakran eszükbe jut, hogy rendezniük kellene életüket. A szentségi házasságból kiléptek, új házasság jellegű kapcsolatban élnek, ezért nem gyónhatnak, és nem áldozhatnak, de ők szeretnének. Mit tehetnek? Menjenek el a plébánosukhoz, tárják fel előtte előző házasságukat, hátha kiderül, hogy az eleve érvénytelen volt. De ezt egy egyházi peres eljárásban kell tisztázni. Szeretnék elétek tárni néhány ilyen komoly esetet.
Zsuzsi és Karcsi banktisztviselők. Egy munkahelyi fehérasztalos összejövetelen egymás mellé kerültek és hosszan beszélgettek. Hamar összemelegedtek, egyre nagyobb lett a szimpátia köztük. Rájöttek, hogy hasonló az érdeklődési körük, meggyőződésük és 4 hónap múlva eljegyezték egymást. Zsuzsi már 28 éves volt és égett benne a vágy egy kisbaba iránt. Ezt közölte férjével, aki határozottan ellenezte. Mindig újra és újra felhozta a témát, de falra hányt borsó volt. Egyre többet vitatkoztak, veszekedtek, a házasságuk megromlott. El is váltak polgárilag, Zsuzsi hazament a szüleihez. Hamarosan megismerkedett egy zarándokúton Lacival, aki nála 1-2 évvel fiatalabb legényember volt. Gimnáziumi tanár volt abban a kerületben, ahol Zsuzsi dolgozott. Egyre komolyabbra fordult a kapcsolatuk, de szomorúan gondoltak az akadályra, amely fenn állt azáltal hogy Zsuzsinak volt egy érvényes házassága. Szerettek volna Lacival összeházasodni és elképzelték, hogy legalább öt kis csemete fog hancúrozni körülöttük. Együtt elmentek a helyi plébánoshoz és elmondták, hogy Zsuzsi azért vált el első férjétől, mert nem akart gyereket. Kérdezték, mit lehetne tenni. A pap vigasztalta őket, hogy van remény az egyházjog szerint. Az, hogy a férje nem akart gyermeket, az kellő indok lehet annak kimondásához, hogy az a kapcsolata nem volt egy érvényes házaság.
Gyermekeim! Egy faluban történ, amit mesélek nektek. A falunapon utcabált rendeztek, itt ismerkedett meg egymással két bájos fiatal: Anna és Zsolt. Anna tizenegyedikes gimnazista volt, Zsolt pedig apja szakmáját folytatta, lakatos lett. Ott dolgozott az apai vállalkozásban. Nagy szerelem volt, és mindkettő ártatlan, érintetlen virágszál volt. Egyszer Annáékhoz vendégek jöttek, édesapja kollégája a szintén gyógyszerész fiával. A fiúnak nagyon megtetszett a kis Anna és vissza-vissza járt udvarolni. A kislány szabadkozott, hogy ő már foglalt, de a fiú próbálta elhódítani. Behízelegte magát a szülőknél, szinte minden nap eljött bonbonnal, virágcsokorral megrakodva. Annát szülei meg akarták győzni, hogy Zsolt nem hozzávaló, tanulatlan, kispénzű. Sokkal jobb dolga lesz a másik mellett, aki jómódú, finom, udvarias és nagyon csinos. Anna 2 évig harcolt szerelméért, és mikor a gyógyszerész megkérte a kezét már első éves egyetemista volt, határozottan nem-et mondott. Szülei haragra gerjedtek és eltiltották szerelmétől. Még a telefont is elvették tőle. Hiába sírt, kitűzték az eljegyzést, esküvőt. Eljött a nagy nap: polgárilag és egyházilag összeházasodtak. Az ifjú asszony boldogtalan volt, és csak Zsolt után epekedett. Idegileg összeroppant, csak fogyott és búslakodott. Szülei megsajnálták és hazavitték. Újra találkozott szerelmével. Hosszú procedúrával lezajlott első házasságuk érvénytelenítése, mert a házasságkötésre kényszerítés elég indok volt erre. Zsolt türelmesen kivárta az időt, és végre Isten előtt boldogan „igen”-t mondhattak.
A Mennyei Atya, aki elrendelte a házasságot örökre felbonthatatlannak nyilvánította ki, tehát a válás ellen van, de amint az élő példákból láthattátok, alapos indok esetén, néha megengedi, hogy Egyháza egy-egy olyan házasságot, amit szabályszerűen templomba kötöttek arról kimondja, hogy mégsem volt szentségi házasság. Ilyen alapos indok még az előbb említetteken kívül, ha az esküvő után kiderül, hogy a férj impotens, vagy az a tény is elég az érvénytelenítéshez, ha valakit megfélemlítettek, megfenyegettek, ha megtagadná az esküvőt. A zsarolás is komoly indok: pl. az anya megfenyegeti a lányát, hogyha nem megy hozzá az általa kijelölt férfihoz, öngyilkos lesz. A tiszteleti félelem is az alapos indokok közé tartozik. A fiatal nagyon tiszteli az apját vagy anyját és nem mer ellentmondani nekik, így áll oda esküdni.
Most, hogy befejeztem, amit az egyházi „válásról” akartam tanítani nektek, az a gondolatom támadt, hogy elviszlek benneteket a Mennyei Atya trónjához. Van-e kedvetek Velem jönni? …Akkor kapaszkodjatok bele a kezembe, karomba, lobogó ruhámba, mert máris indulunk. Égi Atyátok egy aranyszínű magas hegy tetején ül. Odaállítalak titeket a lába elé. Ő hatalmas nagy hozzátok képest. Amint látja, hogy alázatosan letérdeltek köré, tenyerébe összegyűjt mindannyiatokat és az ölébe ültet. Így szól hozzátok:
-Drága Engesztelő Kicsinyeim! Ó, de örülök, hogy meglátogattatok Engem. Hálából innen az ölemből mutatok nektek valamit. Előttünk és alattunk egy nagy síkság terül el. Zsúfolásig tele van férfiakkal, nőkkel. Egészen feketéllik a zöld mező tőlük. Tudjátok kik ezek? A ma élő emberek közül azok, akik a szentségi házasságból elváltak és újraházasodtak egyszer, kétszer, háromszor, tízszer. De ha alaposabban megfigyelitek, vannak közöttük elvétve, itt-ott színes, tarka ruhás alakok: ők azok, akik rosszul sikerült házasságuk után elváltak ugyan, de meggyónták és megbánták az esküszegésüket, válásukat, és attól kezdve önmegtartoztató tiszta életet élnek, nem létesítettek új kapcsolatokat. Azután a fekete tömegből mutatok néhány fehér ruhás házaspárt kézenfogva, egymást átölelve, gyermekeikkel övezve. Azért mutatom őket fehérben, mert ők házasságkötésük óta a mai napig együtt élnek, nem váltak el és nem is fognak. Szentségi házasságban élnek, gyakorolják a hűséget, a szeretetet, az együttérzést, az alkalmazkodást. A színesbe és fehérbe öltözöttek jó úton járnak, szeretteitek közül többen ott vannak. Atyátok szólítja angyalait és rózsaszirmokkal teli tálakat ad a kezükbe azzal az utasítással, hogy gazdagon hintse meg őket vele. Ezek a rózsaszirmok az Ő isteni kegyelmét jelentik, mely segít nekik az üdvözülésben. A feketeruhások az újraházasodottak, akik halálos bűnben élnek, tehát nincsenek a kegyelem állapotában. Ahogy nézi őket Mennyei Atyátok, egyre szomorúbb lesz, sűrűn hullani kezd a könnye. Ott áll mellette az angyalok fejedelme, Szent Mihály arkangyal. Tart a kezében egy nagy mennyei aranytálcát és felfogja bele az isteni könnyeket. Majd int az Atya és az edényt leteszi Isten lába elé.
Tisztelt, Engesztelőim egyenként óvatosan, szeretettel leemel a tál mellé és körbeállít titeket. A Mennyei Atya így szól:
-Kicsiny Engesztelőim! Szent Mihály vezetésével menjetek le a hegyről, járjátok végig a feketeruhásokat eme értékes edénnyel, és kezeteket belemártva hintétek meg őket. Meg fogjátok tapasztalni, hogy együttérző könnyeim bűnbánatot indítanak bennük. Közülük többen kilépnek bűnös kapcsolatukból. Nézzétek! Itt-ott feltűnik közöttük egy-egy számotokra ismerős pár. Megengedem, hogy rájuk még több könnycseppet hullajtsatok. Jöjjetek vissza a trónomhoz! Úgy köszönöm meg segítségeteket, hogy egyenként mindannyiatokat felemelem és ajkammal megcsókolom.
Újra Én , a Szentlélek szólok hozzátok, Engesztelőim. Köszönöm, hogy e hosszú tanítást figyelmesen végighallgattátok és megáldalak benneteket a további lélekmentés lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
2015. október 20
Mennyei Atya: Drága Gyermekeim! Mint szerető, irgalmas és egyben igazságos Mennyei Atyátok állok előttetek. Végtelen szeretetemben egyenként köszöntelek benneteket. Odalépek közeletekbe és atyai karjaimmal Szent Szívemre ölellek mindannyiatokat. Én fejezem be a tanítást a hatodik parancs ellen elkövetett bűnökről. Mit is mond ez a parancsolat? Ne paráználkodjál! Másfél hónapon át beszéltünk nektek a tisztátalanságról, az önfertőzésről, a pornográfiáról, a prostitúcióról, a nemi erőszakról, a homoszexualításról, fogamzásgátló szerekről, eszközökről, az abortuszról és a válásról. Ezek mind mélyen sértik az Én atyai Szívemet és nagy kárt tesznek teremtményeim lelkében. Még van néhány súlyos vétség e parancsolat ellen, amiket nem fejtettünk ki nektek. Az egyik ilyen a próbaházasság.
Gyermekeim között széles körben elterjedt az a nézet, hogy a keresztény házasság intézménye elavult, nem felel meg a mai társadalom elvárásainak, ezért meg kell reformálni. Az így gondolkodó katolikusok példaként tekintenek más vallásúakra, hogy ők könnyedén elválhatnak és újraházasodhatnak. De ha már nem is követik ezt a bűnös lazaságot, legalább keresnek valami más kiutat a könnyítésre: pl. a próbaházasságot.
Teréz 25 éves orvosi asszisztens egy kórházban. Néhány hónapja együtt jár Karcsival, egy fiatal orvossal, aki a szívsebészeten dolgozik. A leány vallását gyakorló katolikus, az udvarlója éppen csak hogy meg lett keresztelve, de semmi vallásos nevelést nem kapott. Nagy a szerelem, és ellentétben a mai divattal, össze akarnak házasodni polgárilag és egyházilag egyaránt. Teréz tartózkodó viselkedése miatt nincs köztük testi kapcsolat. Mindezt tudja Teri legbizalmasabb barátnője, Olgi, és azt tanácsolja, hogy próbaházasságot folytassanak, hiszen szerinte minden házasság „zsákbamacska”. Az együttlakással – miközben úgy élnek, mint férj és feleség – kiderül, hogy testileg-lelkileg összeillenek-e. Megismerhetik egymás gyengéit és jó tulajdonságait, megtapasztalhatják, hogy a „házas-életben” sikerül-e egymásnak örömet nyújtani. Ha minden megfelel, ha nincs semmi hiba, nyugodtan kitűzhetik az eljegyzést és esküvőt. Így nem fognak csalódni egymásban. Ellenkező esetben szépen elbúcsúznak és más kapcsolat után néznek. Szerencsére Teréz gyóntató atyjának elmesélte ezt a baráti tanácsot. Az atya így szólt hozzá:
-Örülök, hogy mielőtt beleszaladt volna a Sátán csapdájába, őszintén feltárta nekem az ügyet. Az emberi szerelem nem tűri a próbát, a férfi és nő közti teljes és végleges odaadást kívánja meg. Akinek a próbaházasság gondolatai forognak a fejében, az nem szereti eléggé a párját, nem tiszteli és nem bízik meg benne. Ezzel a lépéssel bizalmatlanságot előlegez a másiknak. Már eleve nem örökre akar vele élni, csak addig, míg ki nem derül valami hiba, ami nem tetszik. Egészen az esküvőig, amíg tart ez a próbaházasság, a szerelmesek paráznaságban, halálos bűnben élnek és így nem járulhatnak szentségekhez. A gonosz az ön barátnőjét használta föl arra, hogy megkísértse. A jegyességet továbbra is töltsék önmegtartóztatásban, tisztaságban, egészen a házasságkötésig.
Drága Engesztelőim! Ti, akik ebben a romlott világban éltek, bármerre fordultok, mindenfelé láthattok házasságon kívüli párkapcsolatokat. Krisztus Egyháza szemében semmi különbség nincs az egyszerűen összeköltözők vagy csupán polgári házasságban élők erkölcsi magatartása között. Mindkét életforma egyaránt paráznaság, tehát halálos bűn a hatodik parancs ellen. Ma már az emberek tömegei így tesznek, ez a természetes számukra. Ugye nem csodálkoztok, Kicsinyeim, hogy szent haragomban összeszorul az öklöm és lecsapni készülök e bűnös nemzedékre. Mennyire meg fognak lepődni ezek a párocskák a Nagyfigyelmeztetés alatt, midőn megtudják, hogy lelkük a pokolba hullana, ha akkor kellene meghalniuk. Bizony lesznek köztük sokan, akik- meglátván lelküket – belepusztulnak a félelembe. Imádkozzatok értük, hogy legyen idejük bocsánatot kérni és a tisztítóhelyre juthassanak. Ha családtagjaitok, rokonaitok, barátaitok, munkatársaitok, szomszédaitok között van, akinek nincs rendezve a kapcsolata, még most szóljatok neki. Nem számít, ha maradinak vagy bigottnak tartanak, vagy szemetekbe nevetnek. Keresztényi kötelességetek, hogy megmentétek a lelküket. Az idő már elérkezett. A világ robbanásig feszült. Az újkori népvándorlás által rövid időn belül ki fog törni a káosz, mely megjövendölt előhírnöke a Nagyfigyelmeztetésnek. Ezt pedig gyorsan követik a szorongattatások: forradalmak, felkelések, helyi háborúk itt és ott, és a 3. Világháború. Fel kell készítenetek a halálos bűnben, úgynevezett szabad szerelemben élőket, hogy kössenek szentségi házasságot, vagy ha nincs rá lehetőség, lépjenek ki bűnös kapcsolatukból. Ha szerelmüknek már van gyümölcse, egy vagy több gyermek, kötelességük együtt maradni és felnevelni, de egy alapos életgyónás után testvérként, önmegtartóztatásban éljenek egymás mellett. Csak így kerülhetik el a kárhozatot.
A harmadik, amit nem utolsóként akarok lelketekre kötni, mint a hatodik parancs elleni súlyos bűnt: a vérfertőzés. Szent Pál ezt így bélyegzi meg: „Az a hír járja, hogy paráznaság fordul elő köztetek, mégpedig olyan, hogy valaki apja feleségével él.” Mit is jelent ez? Hogy saját édesanyjával tart fenn testi kapcsolatot. A Katolikus Egyház Katekizmusa kijelenti, hogy a „vérfertőzés intim kapcsolat vérrokonok vagy sógorok között, akik között tilos volna a házasságkötés. A vérfertőzés megrontja a családi kapcsolatokat és visszalépést jelent az állatiasság felé.” Erkölcstelen és undorító az is, ha testvérek tartanak fenn efféle együttélést. Vagy egy apa a saját leányával. A vérrokonok egyesülésével született utódok gyakran valami fogyatékossággal születnek.
Drága Gyermekeim! Van még valami, amit ide kell sorolnom: a többnejűség vagy poligámia. A Katekizmus szerint „ez gyökerében mond ellent a házastársi közösségnek, ugyanis közvetlenül elutasítja Isten tervét, amint az a kezdet kezdetén megnyilvánult, mert ellenkezik a férfi és a nő egyenlő személyi méltóságával, akik a házasságban fönntartás nélküli – azaz egyetlen és kizárólagos – szeretettel adják magukat egymásnak. A keresztényt, aki korábban poligámiában élt, az igazságosság súlyosan kötelezi arra, hogy teljesítse vállalt kötelezettségeit korábbi feleségei és gyermekei felé.”
Az állami törvény is tiltja a többnejűséget: míg polgárilag el nem vált valaki, nem házasodhat újra.
Vannak olyan vallások, melye engedélyezik és természetesnek tartják a többnejűséget. Az ilyen társadalmakban a nő mely elnyomásban, megaláztatásban és kiszolgáltatottságban van. El kell tűrnie, hogy ő csak egy a sok közül és férjén osztozni kell. Ez az állapot az Én isteni szememben elítélendő, erkölcstelen élet.
Drága Engesztelőim! Egy misztikus képben szeretném megmutatni nektek, hogyan menekült meg Teréz és Karcsi, akikről tanításom elején beszéltem nektek, hogy az ördög a próbaházasság kísértésébe akarta taszítani őket. Idehozom elétek őket Olgival a rossztanácsadóval együtt. Egy szép, virágos, fás parkban vagyunk. A két szerelmes fiatal egy padon ül. A fiú átkarolja a lány vállát és kedvesen, egymást kényeztetve beszélgetnek. Mindkettőjük őrangyala a hátuk mögött áll. Éppen arra sétál a barátnő, de nem egyedül. Fején és két vállán 1-1 démon kuporog, undorító, ijesztő macskaméretű torz emberhez hasonló fekete alakok. Derekán kígyó tekereg. Most telepedtek rá, mikor észrevette Terikééket. Ezeket a szavakat suttogták a fülébe:
-Milyen összeillő kis pár! Mit kínozzák magukat ezzel az értelmetlen önmegtartóztatással. Nevetséges! Majd én helyreteszem őket. A kígyó felcsúszik a füléhez és ezt sziszegi:
-Rá fogom beszélni őket a próbaházasságra, ha már mindenképpen esküdni akarnak. Hátha nem is illenek össze.
Mikor odaér a padhoz, köszönti őket és előadja gondolatait. A démonok és a kígyó – aki nem más, mint a sátán – diadalmasan pillantanak egymásra és máris ráugrálnak a padon ülő elgondolkodó fiatalokra. Terike őrangyala védence fölé hajol és ezt az okos gondolatot sugallja neki:
-Olgikám! Köszönöm a tanácsot, de megkérdezem a gyóntatóatyámat, mit szól hozzá.
-A papokat nem kell ilyesmibe belevonni, túl mereven gondolkoznak. – feleli Olgi.
Erre a sátán lecsusszan Terikéről és harcba száll a két őrangyallal. Szolgái is segítenek neki, túlerőben vannak. Hívjátok segítségül Szent Mihály arkangyalt, ő majd rendet tesz!
-Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben…
Milyen gyorsan megérkezett. Lepattant fehér lováról. Láttára a démonok eltakarodtak. A kígyót megérintette aranykardja végével és azonnal köddé vált. Köszönöm, Gyermekeim, hogy segítettetek. Ebből bizony nem lett próbaházasság.
Kicsinyeim! Még nagyobb segítségre van szükség részetekről azok számára, akik még csak össze se akarnak házasodni, hanem csak úgy egybeköltöznek, azután kényük-kedvük szerint váltogatják a partnereket. Belőlük van a legtöbb. Az ördög kajánul és elégedetten vigyorog, ahogy nézi növekvő számukat. Szolgái sokaságát küldi rájuk. Ezek aztán egészen elaltatják lelkiismeretüket és elhiteti velük, hogy ez az életforma a legokosabb, legélvezetesebb. Csak egyszer fiatalok! Használják ki az időt. Sokat, nagyon sokat imádkozzatok, böjtöljetek az ilyen rendetlen kapcsolatban élőkért. Irgalmam nélkül és nélkületek a legfeketébb, legkínzóbb pokol fogja elnyelni őket. Most bepillantást engedek közülük azoknak a paráznáknak a jövőjébe, akikért senki sem imádkozik. Itt előttetek egy nagy kerek lyuk lesz a padlón, lángok csapnak fel belőle. A nyílás nagyon mély a Föld izzó belsejéig tart. E bűnös párocskákat 1-1 démon vonszolja a tüzes nyílás felé, és beletaszítja őket. A rövid földi élvezetek után együtt zuhannak a pokolba. De akikért közülük névszerint imádkoztok, azok megtérnek, kiszállnak a bűnből és megmenekülnek.
Gyermekeim! Egy pillanatra elhallgatok és ti csendesedjetek el! Gondolatban soroljátok fel azoknak a nevét, akik nem szentségi házasságban élnek!… És mondjátok el értük a „Most segíts meg Mária”-t… Köszönöm! Ígérem, őket meg fogom menteni, mikor eljön az idejük.
Megáldalak benneteket a felebaráti szeretet és a tisztaság lelkületével: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
">
