HTML

websas.hu
MapFree counters! Free counters! Free counters! ">

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”

uzenek.blogol.hu helyett uze-k.blog.hu

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

Locations of Site Visitors ">

HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2018.12.17. 08:38 :: lowoa

Hiszek Benned Jézusom és tudom, hogy Általad üdvözülök! Nincs ennél nagyobb dolog a világon. Ezért öltöttél emberi testet, ezért szenvedtél, haltál meg és támadtál fel, hogy ebben részünk lehessen! Üdvbizonyosságom van: tudom, hogy Tőled senki és semmi el nem szakíthat engem! Nem kételkedem, hanem bízom önmagam helyett csak Tebenned. Eleitől fogva. Ámen


Istenem! Köszönöm! Ámen


Kegyelmes Atyám! Tanulgatom az aggódásmentes életet. Időnként sajnos rossz tanuló vagyok. Nem értem meg, nem fér a fejembe, hogyan lehetne átadnom Neked mindent, és idegesség helyett lelki békét átélve tenni a dolgom. Szeretnék ebben előrehaladni. Segítségeddel. Ámen


Megváltó Jézusom! Bocsáss meg, ha nem veszem észre szelíd, szeretetteljes zörgetésedet szívem ajtaján. Ez csak azért lehet, mert a belső és külső zajok nagyon elnyomják a figyelmességemet. Nem csupán hallani óhajtom kopogásod, hanem szeretném, ha tartósan vendég, sőt házigazda lennél életemben. Ámen


Mennyei Édes Atyám!

Bocsásd meg nekem mulasztásaimat, megszegett ígéreteimet. Bűneimből a te szabadításodra várok. Milyen jó volna betölteni a Te parancsodat: legyetek tökéletesek… Uram erre én képtelen vagyok. Légy kegyelmes vissza-visszatérő bűneim miatt és adj szabadulást! Ámen
(S.A.)


URam! Add, hogy mindig lássam, mi az, ami maradandó, s mi az, ami elmúlandó! Ámen


URam! Add, hogy életünk szereteted igazságairól tegyen bizonyságot! Ámen


Uram! Áldj, s hordozz ma is! Ámen


Uram! Légy segítségemre, amikor elgyötörnek, s megkeseredetté tennének világbéli tapasztalásaim! Adj nekem erőt, hogy még általam is jobbulhasson a világ és bizonyítsd meg az imádság erejét! Llégy kegyelmeddel velünk, s oltalmazd mindazokat, akik Benned bízva élik bizonyságtevő életüket! Ámen


URam! Néha nagyon fáradt vagyok... Te tudod, hogy többnyire nem testi, hanem lelki terhek veszik el erőmet. Kérlek, adj nekem Rád figyelő derűs szívet, hogy munkámat örömmel végezzem, s tudjam abbahagyni akkor, amikor ünnepeidben közösségbe hivogatsz! Ámen


Assisi Szent Ferenc: Uram, tégy engem…

"Uram, tégy engem a te békéd eszközévé,
Ahol gyulölet lakik, oda szeretet vigyek;
Ahol sértés, oda megbocsátást,
Ahol széthúzás, oda egyetértést.
Ahol tévedés, oda igazságot;
Ahol, kétely, oda hitet;
Ahol kétségbeesés, oda reményt;
Ahol szomorúság, oda örömet.
Uram, add
Hogy inkább én igyekezzek vigasztalni,
Mint hogy vigaszt várjak.
Inkább én törekedjek másokat megérteni,
Mint hogy megértést óhajtsak.
Inkább szeressek,
Mint hogy szeretet igényeljek.
Mert önmagunkat elfelejtve
találjuk meg magunkat.
Ha megbocsátunk,
Akkor nyerünk bocsánatot.
Ha meghalunk,
Akkor ébredünk az örök életre.
Ámen"

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2018.12.17. 08:35 :: lowoa

1993. december 17.

 

MINT A TOLVAJ, VÁRATLANUL ÉRKEZEM

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott vagy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus szent kegyelméből. Ámen. Ármin vagyok, ne félj!

 

Köszöntelek testvérem az Örök Atya, ki az eget és földet alkotta, ki létrehozott mindeneket, aki szent Lelkének erejével tart fenn és éltet mindeneket, nevében.

Dicsőítsük őt méltóképpen és áldjuk az ő szent Fiát, kit e világba küldött az isteni szeretet, hogy megkeresse az elveszettet, hogy visszahozza a tékozló fiúkat, kik meghívottak az atyai házba, hogy üdvösséget adjon a visszatérőnek, az ő irgalmas szeretete által.

Ugyanúgy imádjuk és dicsőítjük Isten szent Lelkét, kit az Atya a Fiú nevében küldött a világba, mit szent Fia kínszenvedése által megváltott, hogy akik benne bíznak és remélnek szent Lelke erejével megtartson, mert köztetek működik és munkálkodik. Ő a lelkiismeret szava, ki a jóra int. Imádjátok és szeressétek kellőképpen, mert ő visz benneteket a megváltó Jézushoz, az egyedüli üdvözítőhöz, hogy ő az elsőszülött bemutathasson benneteket az Atyának, mint övéit, hogy ezáltal benépesüljön Isten szent országa veletek, esendő és botladozó emberek. Imádjuk és magasztaljuk, áldjuk és dicsőítsük az egy igaz Istent a szentháromságban, most és mindörökké. Ámen.

 

Imádkozzunk testvérem! Örökké élő egy igaz Isten, imádunk téged, te dicső Szenthá­romság! Gyermeki szeretettel eléd borulunk és irgalomért esdeklünk, kik itt a földön annyit botladozunk, el is esünk, de a te irgalmas szereteted mindig felemel. Nekünk csak feléd kell kiáltani bűnbánó szívvel és te már ott is vagy és talpra állítasz bennünket, magadhoz emelsz, pedig te édes, jó Atyánk irtózol a bűntől. De megem­lékezel szent Fiad kereszten függő szent sebeire, és feloldozod bűneit a bűnbánó embemek. Mert a bűnök égbe kiáltanak, hatalmas méreteket öltenek. Ennél csak egy nagyobb és felmérhetetlenebb, Isten irgalmas, megbocsájtó szeretete.

 

Mert az irgalmas szeretetet – mit Isten felétek küld és áraszt – azt semmi sem múlhatja felül. Éljetek ezzel az égből reátok hullott ajándékkal. Ehhez nem kellenek anyagi javak, ehhez csak egy kell, a bűnbánó szív. Mert a bűnbánat szentségét ingyen kapjátok Isten szeretete által, csak lelketekben meg kell vívni azt a csatát a gonosz kísértővel szemben, mit nem a magatok erejéből – hanem akaratotok által, mit Istennek adtok – győzedelmeskedik a megváltó Jézus Krisztus. Ezért imádkozzatok, esdjétek le Isten irgalmát, hogy lelketekben működjön Isten szent Lelke, hogy ne magatokban bízzatok harcaitokban, hanem csakis Isten szent Lelkének erejében, ki elől meghátrálni kényszerül a gonosz. Ezért imádunk, dicsőítünk, magasztalunk, áldunk és nem utolsó sorban szeretünk egy igaz Istenünk a dicső Szentháromságban, hogy kinyilatkoztattad magadat a Fiúban, hogy meghívtál országodba bennünket, mit csak a Fiú által érünk el, mint mondotta az Úr, Jézus Krisztus:

 “Senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. És ez az út nem könnyű út, mert utatokat nehézzé teszi a gonosz, a hazugság atyja, a megtévesztő, az utatokat keresztező, ki nap mint nap szedi áldozatait, kik a könnyű út reményében odaadták akaratukat, kiknek nem kell Krisztus, kik káromlásaikkal ma is leköpdösik, korbácsolják, ostorozzák és keresztre feszítik az ő Urukat Istenüket. Pedig Krisztus értük vérzik a keresztfán. És mégis a krisztusi szeretet ezeknek is odanyújtja a bűnbánat szentségét, mert mint mondottam az előzőkben, hogy nincs az a bűn, nem tud oly hatalmas méreteket ölteni, mit Isten a bűnbánat szentsége által meg ne bocsátana. Mit Isten irgalmas szeretete felül ne múlna! Csak egy bűn van, mit Isten megbocsátani nem tud, a lélek elleni bűn, a megátalkodottság, mert a meg nem bánt bűnökre nincs bocsánat. És ezek a lelkek kerülnek ki a külső sötétségbe, hol kínok lesznek és fogcsikorgatás. Ott ők is színről-színre láthatják a sátánt. Hol életükben akaratuk által neki ajándékozták lelküket, hol ők is méltó jutalomban részesülnek. Mit mondott Uratok, Istenetek:” Az elkárhozottakkal ne törődjetek, mert azokkal már Isten sem törődik.

Ezért mondottam annyiszor, imádkozzatok a megtévesztettekért, a bűnösökért, mert itt a földön semmi sem késő. Esdjétek le részükre Isten kegyelmét. De imádkozzatok a bárányokért is, hogy állhatatosak maradjanak, hogy el ne tévedjenek, hogy a Pásztor nyomában járjanak, mert ezekre a lelkekre összpontosít a sátán, mert az ádáz küzdelem a gonosszal ezen a síkon folyik. De a földön Isten kegyelme az elbukottak, a bűnösök táborában is működik, amit a ti imáitok megsokszorozhatnak.Ezt jegyezzétek meg itt a földön folyik az ádáz küzdelem a lelkekért, mi a halállal minden ember számára megszűnik. Ott minden ember az lesz, akinek itt a fóldön formálta lelkét. Ott már nincs megtérés, OTT MÁR BIZONYOSSÁG VAN.

 

A Föld az az égitest, hol formálhatjátok lelketeket. Hol építhetitek magatokban Isten országát, hisz Uratok, Jézus Krisztus nyíltan megmondta, mikor apostolai megkér­dezték: “Mester, hol van az Isten Országa?” erre Uratok azt felelte: “Isten országa ben­netek van”. Az is mondatott: “Ti a Szentlélek templomai vagytok!”

 

Ezért mondottam annyiszor, hogy szabad akaratotokon múlik üdvösségetek, vagy bukástok. Azzá váltok, akihez tartozni akartok. Aki a maradandónak szenteli életét ­azaz Istennek – az Istené lesz. Aki pedig a mulandónak, az alámerül mindörökre. Az itt leírtakat szívleljétek meg, mert mint már mondottam: az IDŐ KEVÉS. Még többet mondok: NAGYON KEVÉS!

Imádkozzatok a Krisztus király eljöveteléért, imádkozzatok a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz győzelméért a gonosz felett, még gyarapíthatjátok itt a Földön Isten országát, mert betelt a pohár. Hisz Isten jelei megjelentek égen és a fóldön. Mert mondatott: az utolsó időkben “Kiterjesztem szent Lelkemet szolgáimra és szolgá­lóimra, gyógyítani fognak, prófétálnak, öregjeitek álmokat látnak. “

De vigyázzatok, az is mondatott: “Jönnek hamis próféták és álmessiások.”

Nézzétek meg Krisztus egyháza egyetemes. De hányan, de hányan akarják szétfor­gácsolni. Hányan, de hányan tanítanak tévtanokat, hányan prófétálnak. Ezekből csak egy az igaz, aki hirdeti az egymásért való imát, kik hirdetik, hogy Krisztus valóban eledelül adta önmagát, hogy ő bennetek és ti őbenne legyetek.

 

Van aki a lélek által gyógyít, mert ez is a Szentlélek ajándéka, és van, aki nem. Ezért mondottam annyiszor kérjétek a Szentlélek ajándékát, a tisztánlátást, a szellemek meg­különböztetését és magadja nektek. Mert a kegyelem hatalmasabb méreteket ölt, mint a bűn. Mert mint mondottam, Isten irgalmas szeretetét semmi felül nem múlhatja. Ezért mondom és fokozottabban felhívom figyelmeteket az imára.

Látogassátok Uratokat az Oltáriszentségben. Fokozzátok imáitokat és legyetek éberek, Tevékenykedjetek Isten országáért, a lelkek megmentéséért, Készüljetek a Király, a Krisztus király fogadására, Lelketeket öltöztessétek fel a menyegzői köntösbe.

Imádkozzatok a szeplőtelenül fogantatott szent Szűz, Isten anyja, Mária győzelméért a gonosz felett, a gonosz végleges bukásáért. Mert az idő sürget, emberi számítás szerint.

Mert a Király úgy érkezik, váratlanul, előre meg nem határozott időben.

“MINT AZ ÉLES KARD CSAPOK LE A FÖLDRE, MINT A TOLVAJ, VÁRATLANUL ÉRKE­ZEM”.

Pontos idő nincs testvéreim, csak annyi, hogy rövid időn belül érkezik a Király, Krisztus király. Imádkozzatok és várjátok méltóképpen Királyotok érkezését és semmitől se féljetek, mert Uratok, Istenetek vele lesz az ő népével.

 

Kiválasztja és elkülöníti a bárányokat a farkasoktól és elvezeti övéit és bemutatja az Atyának és megvall benneteket az Atyának az ég angyalai előtt, mint övéit, mert ti is megvallottátok őt az emberek előtt.

 

Istenem, örök Atyám! Te dicső Szentháromság! Áldd meg a tieidet és tartsd meg őket magadnak, hogy üdvösségük benned legyen, szent Fiad, Jézus Krisztus által, a Szent­lélek közreműködésével. Ámen.

 

Most búcsúzom és azt mondom, az Atyaisten szeretete, a Fiú szentséges vére mossa meg lelketeket hófehérre. A Szentlélek egyesítő ereje legyen rajtatok, hogy megtérjetek az atyai házba, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

 

A szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária oltalmazzon és anyai palástja alá rejtsen benneteket – kik Krisztuséi vagytok – a gonosz elől. Szent Mihály védelmezzen szent kardja erejével benneteket. Ámen.

Én pedig Isten alázatos szolgája imádkozom értetek és veletek. Ármin.

2018.12.16. 10:01 :: lowoa

Drága Atyám!

Köszönöm neked, hogy adtál mellém olyan embereket, akikkel együtt növekedhetünk a Te megismerésedben, hitben, szellemben! Kérlek, segíts nekem megbecsülni ezeket a kincseket, s add, hogy a kapcsolataim földje mindig öntözött legyen, kertje pedig gondozott kert lehessen! Kérlek, áldd meg ezeket az embereket, áraszd rájuk a mennyei esőt, az élővizet, hogy szíveik s szívem kútja sohase apadjon ki, hanem mindig túlcsorduljon a szeretetben. Köszönöm, hogy gondot viselsz rólunk, s a gyermekeid lehetünk! Hálás vagyok Neked mindenért, hiszen mindenem Tőled van! Köszönöm szerető Atyai gondoskodásodat, szereteted, s áldásaidat, amiket nekem készítettél el! Add, hogy minden napon a Te akaratodban járjak, s csak olyan dolgot tegyek, amely Tőled van! Jézus nevében Ámen!

(Baksa Lívia)


Istenem! Mennyi irányba próbálok figyelni! Pedig, ha nem figyeled Rád eléggé, akkor elsodródom! A bűn hullámai messze sodornak Tőled, de én nem ezt szeretném! Hanem azt, hogy Téged hallgassalak és szavadnak engedjek életemben! Segíts ebben Jézusom! Ámen


Uram! A szemem én is sokszor másra vetem, ami biztosnak és stabilnak tűnik és nem rád Uram. A hegyek, az erősnek tűnő sziklák vajon téged rejtenek? Honnan jön a segítségem? Szeretném, ha mindig Tőled jönne, Uram!


URam! Add, hogy ne váljak érzéseim bábjává, s engedd, hogy a Veled való közösségben életem tudatossága erősödjék! Add, hogy munkálni tudjam a Tőled kapott szeretet által az egységet, hogy kirajzolódjék életünkben mindaz a szép és jó, amire teremtettél minket! Ámen


Uram! Amim nincs, de lehetne, azt oly szívesen megosztanám másokkal. Pedig Te nem ezt várod tőlem, hanem azt, hogy amim van, abból a kevésnek tűnőből tudjak adni, azoknak, akiknek egyértelműen kevesebb van, mint nekem. Adj nekem adakozó lelkületet, mely Rád tekintve tud jó szívvel és nem kényszerből adni. Ámen


Uram! Hitetlen gondolatok gyötörnek, s gyakran nagy bennem a kísértés, hogy Nélküled hamarabb célba érek... Istenem, adj nekem alázatos szívet, hogy ne feledjem el egyetlen percre sem, hogy az életemet Tőled kaptam, s Neked is kell majd elszámolnom vele! Add, hogy megértsem akaratodat, s hogy mások is felismerjék isteni tervedben mentő szeretetedet, s átélve kegyelmedet maguk is irgalmassá váljanak embertásaikkal szemben! Ámen


Uram! Hűtlenné vált Hozzád teremtett világod... Nyögjük következményeit önzésünknek és telhetetlenségünknek, foglyaivá váltunk önmagunknak... Uram! Szabadíts meg minket ebből a nyomorúságból, hogy megtaláljuk életünk harmóniáját, s békességed követeiként örömmel szolgáljunk ott, ahová kegyelmesen állítottál minket! Ámen


Uram, Istenem! Üzeneted engedd megfejtenem a pislákoló gyertyafényekben és embertársaim, szeretteim könnyében és mosolyában! Ámen


Uram! Köszönöm az ádvent csendjét, s a feladatokat! Add, hogy áldássá válhassak embertársaimnak! Ámen


URam! Oly gyorsan szállnak napjaim, s mégsem számolok múlandóságommal... Tégy bölccsé engem jóságoddal, hogy minél inkább megérthessem szereteted nagyságát, s az vezérelje az életemet! Ámen


Uram!
Tudom, hogy a hit csak a kapcsolat elején látszik magánügynek. Szeretném meghallani kezdeményező szavadat és igent mondani rá. Meghívásod nem zárhat be önző magányomba, hanem kinyit a valóságra, az élet teljességére. Hitem által kezet nyújtok a másik ember felé. Tudom, hogy hitem bekapcsol Isten népének nagyobb közösségébe. Erősítsd legszemélyesebb ügyemet, hogy életet alakító közügy legyen. Élni, hinni és szeretni csak közösen lehet. Ámen

Kadarkúti Égi Üzenetek 192-255. : Mennyei Atya-Jézus-Szentlélek -Szűzanya: Jézus élete

2018.12.16. 10:00 :: lowoa

ÉGI ÜZENETEK
2014.12.16 Jézus: Jézus életeLV. Az ítélet
Jézus: Drága Engesztelőim! Én állok itt előttetek, a ti szenvedő Megváltótok. A mai tanítás az én feladatom. Ha megkaptátok volna a látás kegyelmét, fel se ismernétek Engem, mivel elfogatóim kegyetlenkedéseikkel teljesen eltorzítottak. Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, hálás vagyok, hogy eljöttetek meghallgatni Engem, és imáitokkal ma is sok lelket mentetek majd nekünk.
Miután apostolaim elmenekültek elfogatásom színteréről, szorosan összekötözték kezeimet, karjaimat, úgy hogy a kötelek mélyen belevágódtak húsomba. Nyakamra is kötelet tettek olyan szorosan, hogy mikor megrántották fuldokoltam. A lábamra egy nagy láncot tettek. Még el se indultunk, de már ütlegelni kezdtek, mezítláb voltam, rátapostak lábaimra, többször belém haraptak. Fejemet, szememet ököllel verték, hajamat ráncigálták. Miközben ezeket művelték velem, aljas szavakkal illettek: csalónak, varázslónak, hazudozónak, lázítónak, istenkáromlónak neveztek, ahogyan az írástudóktól és farizeusoktól hallották. Bármennyire is kínoztak, nem tudtam haragudni rájuk, tisztában voltam azzal, hogy ellenségeim, a főpapok bíztatták fel őket erre a gorombaságra. Inkább azt kértem Atyámtól, hogy bántalmazásaik váljanak lelki hasznukra, mivel őértük is elszenvedem ezeket.
Drága Gyermekeim! Tanuljatok Tőlem! Ha valaki megbánt, ne haragudjatok rá! Gondoljatok arra, hogy ellenségem, a gonosz ingerli fel, azért sérteget. Gyűlölködés helyett imádkozzatok érte, hogy szabaduljon a Sátán szorításából.
Ezek a durva szolgák együtt elhatározták, hogy úgy kikészítenek Engem, hogy senki sem fog rám ismerni.
Ököllel verték az arcomat, orromat, szememet, fogaimat kiverték, tele voltam sebekkel, daganatokkal, vérrel. Kezem és karom megfeketedett a kötelek szorításától. Így állok most előttetek, Kicsinyeim. Akarjátok-e enyhíteni szenvedéseimet? …Akkor gondolatban vegyetek körül engem. Te, Kislányom töröld le arccsontomról, homlokomról, orromról, szememről a vért! Te, kedves Fiam lazítsd meg a köteléket a nyakamon, hogy levegőhöz juthassak! Te, gyermekem, tégy hűvös vizesborogatást elkínzott lábfejemre! Nézd, a körmeimet is leszaggatták! Te pedig, Kicsim, csókold meg felsebzett szemöldökömet! Nézd, Leányom, a karom egészen fekete! Bontsd ki ezt a kötelet, hogy megindulhasson a vérkeringésem. Nálad pedig, megelégszem a könnyeiddel, amiket a szemedben látok csillogni, az együttérzésed jelével. Mindannyiatoknak köszönöm a vigasztalást.
Folytatom történetemet. A Cedron patakhoz értünk, és ahogy a hídon mentünk, egyik poroszló nevetve megjegyezte, hogy „Dobjuk be a patakba, hadd igya tele magát!”. Felemeltek, és a korláton keresztül behajítottak, úgy, hogy közben a köteleimet fogták. A rángatásaiktól minduntalan odaverődtem vállammal, hátammal, térdeimmel a meder szikláihoz és csupa seb és vér lettem. Lezuhantam a patak aljára és lehajolva csak ittam, ittam és ittam. A vérveszteségtől nagyon szomjas voltam. Fölráncigáltak, és tovább vonszoltak. Vastag hosszú ruhám teleszívta magát vízzel és folyton rácsavarodott a lábamra, megbotlottam benne és többször elestem. Ők csak kíméletlenül ütlegeltek. Még éjszaka volt, mikor megérkeztünk a városba, mégis sok kíváncsiskodó ember összejött, hogy lássanak. Ők is csúfoltak, szitkozódtak, kövekkel dobáltak. Egy fiú közelebb jött és a fejemet egy nagy kővel verte. Felismertem benne egy lelkes hívemet, aki mindig hallgatta tanításaimat.
Először Annás házához vezettek, az első törvényszékre. János, a szeretett tanítvány eddig követett, most elment édesanyámhoz tudatni vele, hogy hol járok. Ő lélekben mindent látott, amit velem csináltak. A főpap és néhány farizeus és írástudó várt rám. Rosszindulatú, gyűlölködő tekintettel néztek engem. Annás megkérdezte, hol vannak a tanítványaim. Péter az idefelé vezető úton távolról követett minket és beosont a házba. Nem akart elhagyni engem. Az udvaron odament a tűz köré melegedni a többi ember közé. Egy szolgálólány felismerte, hogy tanítványaim közül való. Ő háromszor is letagadott Engem félelmében. De mélyen megbánta és bocsánatot is nyert.
Annás azt várta tőlem, hogy majd panaszkodni fogok tanítványaimra, hogy elhagytak a bajban, és Júdásra, hogy elárult. De én nem feleltem neki. Erre megkérdezte:
-Mit tanítottál a népnek?
-Én mindig a nyilvánosság előtt beszéltem. Kérdezd azokat, akik jelen voltak és hallgattak.
Vallatóim ettől a választól dühösek lettek. Malkusz, az egyik szolga - akinek Péter levágta a fülét és én helyére tettem – felemelte a kezét és rettentő nagy ütést mért az arcomra, melytől megszédültem és elestem. A többiek elismerően gratuláltak ennek a gonosz embernek, hogy derék módon cselekedett. Felálltam és ezt mondtam:
-Ha rosszul szóltam, tégy tanúságot róla. Ha helyesen szóltam, miért ütsz engem?
Annástól Kaifáshoz vezettek. Itt sok írástudó és farizeus fogadott. Sütött a szemükből a gyűlölet és utálkozás felém. Kaifás egy trónon ült és körülötte a talpnyalói. Hamis tanuk sokaságát állították fel ellenem. Azzal vádoltak, hogy a törvényeket megszegem, vámosokkal, bűnösökkel barátkozom, Isten Fiának nevezem magam, csaló, szemfényvesztő vagyok, ördögökkel cimborálok, eszem-iszom életet élek, hogy a zsidók királya akarok lenni és lázítom a népet. De ezek a vallomások nem vágtak egybe. Kaifásnak ez nem tetszett. Márk evangélista ezt így őrizte meg számotokra:
„…középre állt a főpap, s ezt a kérdést intézte Jézushoz:
-Semmit se válaszolsz azokra, amit ezek felhoznak ellened? De ő hallgatott és nem felelt semmit. A főpap újra megkérdezte:
-Te vagy a Messiás, az áldott Isten Fia? Jézus így válaszolt rá:
-Én vagyok. Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható hatalmának jobbján és eljön az ég felhőin. A főpap erre megszaggatta ruháit és felkiáltott:
-Mi szükségünk van még tanukra? Hallottátok, hogy káromkodott. Mi a véleményetek?
Mind méltónak ítélték a halálra. Ekkor némelyek leköpdösték, aztán arcát letakarva ököllel verték, s közben kérdezgették: -Találd el, ki az!
Még az őrség tagjai is arcul verték.”
Gyermekeim! Bizony így történt az én igazságtalan elítélésem a főpapok előtt. Ezután Kaifás megparancsolta, hogy reggelig helyezzenek el egy börtönben. A főpap udvarában egy koszos pince volt, lépcső vezetett lefelé. Két lábamat erősen összekötözték, hogy mozdítani sem tudtam, és hátulról meglöktek. Összekötött kezeimet sem tudtam magam elé tartani. Alaposan összezúztam magamat. Ők pedig gúnyosan nevettek, hogy milyen ügyetlen vagyok. Még fel sem tudtam állni a pince kövezetén, mikor már ott lihegtek a hátam mögött. Elhatározták, hogy reggelig gyötörni fognak. A gonosz démonok sugallták nekik, mit tegyenek velem.
Volt ott egy kőpad, arra leültettek, és bejelentették, hogy királyként akarnak tisztelni engem, de először feldíszítik hajamat, arcomat „drágagyöngyökkel”. Versengtek, hogy ki tud több nyállal leköpni. Természetesen kezem össze volt kötve, nem tudtam védekezni. A sok köpet befödte az egész arcomat. A szememet sem kímélték. Ettől aztán elhomályosult a látásom. Még a számba is beleköptek. Undorodtam és fuldokoltam büdös nyáluktól. Majd letérdeltek velem szembe és gúnyolódva imádtak: -Ó, de gyönyörűséges vagy, Felség!
Majd megfordultak és röhögve a hátsó felüket mutatták nekem. Kihegyezett botokat hoztak, és mélyen belém szúrták több helyen. Rugdaltak, kitépdesték a szakállamat. Tüzet raktak, egy vaspálcát hevítettek fel, és azzal szurkáltak. Hoztak egy vaslapot, izzásig forrósították a tűzön és engem ráállítottak. Kapkodtam a lábaimat, hol egyikre, hol másikra álltam, de ők csak tartottak szorosan, le ne szálljak róla. Képzeljétek csak, Drága Engesztelőim! Reggel ezekkel a hólyagosra égetett talpakkal a többi gyötrelmet végigszenvedni. A börtönben elviselt szenvedéseim alatt az írástudók a népből hamis tanukat gyűjtöttek, hogy majd Pilátus előtt rágalmazzanak. Betanították nekik, hogy miket mondjanak. Újra megláncoltak, megkötöztek és vonszoltak Pilátus elé. Útközben a farizeusok által felizgatott tömeg vett körül. Sokan csúfolódtak, kövekkel dobáltak, moslékkal leöntöttek, hamis prófétának, csalónak, szélhámosnak, szemfényvesztőnek neveztek. Ugyanezek az emberek nemrég még csodálattal hallgatták tanításaimat, meggyógyultak betegségeikből kezem érintésétől. És most ellenem fordultak. Tetszeni akartak a főpapoknak és írástudóknak és mondogatták:
-Lám, lám! Igazuk volt elöljáróinknak, papjainknak, hogy ez nem a Messiás, hanem egy csaló!
Végre a sok bántalom és gúnyolódás kíséretében megérkeztem Pilátus udvarába. Ott álltam előtte vérben, szennyben, piszokban. Ahogy rámnézett a helytartó, elborzadva, részvéttel méregetett. A hamis tanuk rázendítettek:
-Hallottuk, mikor mondta: 3 nap alatt fel akarom építeni a templomot… Megtagadta, hogy adót fizessen a császárnak, és nekünk is azt mondta, hogy nem kell azt megfizetni, …király akart lenni,… engedély nélkül tanított, …az ördög által csodákat tett…
Pilátus csodálkozott, hogy nem válaszolok az alaptalan hazug vádakra, és ártatlannak talált. Elhatározta, hogy elküzd Heródeshez, hogy hűvös kapcsolatukat rendezze. Ezzel, hogy az ítéletemet rábízza, használni akart megromló barátságuknak.
Mikor Heródes elé lökdöstek és meglátott, nagyot csalódott bennem. Egy emberi roncs állt előtte, alig akarta elhinni, hogy én vagyok a názáreti Jézus, aki híres a csodáiról és vonzerejéről. A szolgák megmagyarázták neki, hogy én vagyok az, de én csaló és szélhámos vagyok. Kételkedve mondta:
-Ha valóban te vagy a názáreti, mutass nekem egy csodát. Nem válaszoltam neki, pedig azt mondta, halálra ítél, ha nem teszem meg, amit kér. Erre bolondnak nevezett, gúnyruhát adatott rám, fehéret.
Drága Követőim! Ne csodálkozzatok, ha a világ titeket is bolondnak tart, mint engem Heródes. A kevély, gőgös, Istentől, hittől elrugaszkodott kortársaitok értetlenül állnak a ti szelídségetek, tisztaságotok, megbocsátó szeretetetek, mély hitetek, alázatotok és áldozatosságotok előtt. Azt hiszik elment az eszetek, mert nem adjátok vissza a bántalmakat, engeditek magatokat kihasználni. Pénzhajhászás helyett, TV nézés, bulizás helyett szentmisére jártok, engeszteltek, zarándokoltok és imádkoztok. Szerintük mindez fölösleges időpazarlás. Szegény megtévedt gyermekeim, ha nem térnek meg, és nem lesznek hozzátok hasonlók, az örök kárhozat várja majd őket.
Kedveseim! Elég nektek a szenvedéseimből ennyi a mai napra. Heródestől visszavittek Pilátushoz, és hogy ott mi várt rám, legközelebb fogjuk elmondani.
Mi a tanulság e mai tanításból számotokra? Ha igazságtalan megítélések érnek, legyetek erősek és bátrak, szelídek, mint a bárány. Ne védjétek magatokat, ne magyarázkodjatok, hanem hallgassatok, mint én, a ti Uratok. Dicsőségetek nagy lesz utána a Mennyben.
Már nem úgy állok itt előttetek: megkínozva, elgyötörve.
A szenvedéseim szelíd tűrése, és hamis vádakkal szembeni hallgatásom megdicsőít engem. Ahogy szólok hozzátok feltámadt fenséges arcomról, kezeimről ragyogó, fehér ruhámról gazdagon árad dicsőségem fénye. Betölti ezt az egész termet és beburkol mindannyiatokat. Öt szent Sebemből irgalmam és szeretetem sugarai lövellnek szívetekbe.
Megáldalak benneteket a szelíd hallgatás kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
ÉGI ÜZENETEK 2015.01.20. Szentlélek: Jézus élete LVI. Megostorozás
Szentlélek: Én, a Szentlélek Isten állok előttetek, drága engesztelő Gyermekeim! Lángoló szeretettel köszöntelek benneteket. Egy aranytálcát hoztam a Mennyből, melyen annyi lángnyelvecske lobog, ahányan itt ültök. Tárjátok ki a szíveteket, hogy egyenként mindegyiketeknek betehessem az együttérző szeretet lángját. Szeretném, ha ma mélyen átélnétek Megváltótok fájdalmait! A múltkor megígértem nektek, hogy ott folytatom Jézus élettörténetét, mikor Heródestől visszavitték Pilátushoz.
A helytartó így szólt a papi fejedelmekhez és írástudókhoz:
-Idehoztátok nekem ezt az embert, mint a nép lázítóját. Kihallgattam és semmi vétséget nem találtam benne. Heródes visszaküldte hozzám, mert nem találta bűnösnek. Ezért megfenyítem és elengedem.
A farizeusok váltig hangoztatták, hogy a názáreti Jézus veszedelmes lázító, király akar lenni, a császár ellensége, tanításai felforgatóak. De Pilátus nem hitte el ezeket a vádakat, legszívesebben szabadon bocsátotta volna. A zsidóknál volt egy szokás, hogy ünnepnapokon megkegyelmeznek egy nagy bűnösnek a rabok közül. Erre hivatkozva megkérdezte a népet:
- Mit akartok? Azt-e, hogy Barabást vagy a zsidók királyát bocsássam nektek szabadon?
Ez a Barabás lázadásért és gyilkosságért került börtönbe. Tehát a helytartó nem azt mondja, hogy szabadon engedem a názáreti Jézust, mert ártatlan, hanem a népnek ad jogot a választásra Barabás és Jézus között. A papok és az írástudók addig izgatták a tömeget, míg egy emberként ordították: -Barabást!
-Mit csináljak tehát Jézussal, kit Krisztusnak mondanak?
-Keresztre vele!
-Semmi okot nem találok benne a halálra, megfenyítem és elbocsátom.
A félrevezetett tömeg egyre jobban fenyegetőzött, gyűlölettel, dühvel ordította:
-Feszítsd meg őt!
Pilátus vizet hozatott, megmosta kezeit és így szólt:
-Én ártatlan vagyok ennek az igaznak vérétől!
De a zsidók így válaszoltak:
-Az ő vére mirajtunk és a mi gyermekeinken.
Gondoljatok bele, Engesztelőim, hogy bizony Isten elfogadta ezt a rettenetes átkot választott népétől. Sok üldözést kellett elviselni a zsidóknak eddig és majd ezután is. Emlékezzetek a holokausztra!
Pilátus hivatalánál fogva megvédhette volna Jézust, de gyönge, gyáva, önző ember volt, félt a lázadástól, többre tartotta kényelmét, nyugalmát az igazságnál. Átadta a katonáknak, hogy megostorozzák. A kivégzés előtt ezt szokták tenni a bűnösökkel.
Pilátus udvarában volt egy ostorozó oszlop vérfoltokkal tarkítva. Odavezették és ráparancsoltak, hogy vetkőzzön. Nemcsak a fehér ruhát kellett levetnie, amit Heródes ráadatott, mint a bolondok öltözetét, hanem saját ruháját is az utolsó darabig. Így lemeztelenítve egész testét elöntötte a szégyenkezés pírja. Kigúnyolták, újjal mutogattak rá. Ezt a szégyent is vállalta az emberiség bűneiért, hogy miattuk kiengesztelje a Mennyei Atyát. Erősen hozzákötözték az oszlophoz, hogy moccani se tudjon, úgy megszorították a köteleket, hogy belevágódtak a húsába, és elzárták az ütőereket, aminek következtében feldagadtak a karjai, lábai. Hogy a félelmet növeljék benne, felmutatták arca előtt a szörnyű ostorokat. Egy-egy nyélen több bőrszíj lógott és azok végeire vasgömbök, vasszegek, kampók és éles csontok voltak erősítve. Először hátulról kezdték el verni eszeveszett erővel. Ó, drága Üdvözítőtök mekkora fájdalmakat élt át! Hiszen ott voltak testén az előző ütések sebei, melyeket kíméletlenül felszakítottak, és új ostorcsapások zuhogtak rá. A gonosz lelkek szították a gyűlöletet a katonákban, és egymást váltva, hosszú ideig kegyetlenkedtek vele. Majd elvágták kötelékeit és Ő egészen kimerülve a szenvedéstől és vérveszteségtől beleomlott saját vére tavába. Fölemelték, és most megfordítva is odakötözték, és elölről folytatták a kemény ütlegelést. Az arcát sem kímélték. Szeméből, szájából, orrából patakzott a vér. Melléből, hasából, combjából, lábszáraiból húscafatokat szakítottak ki. Bármelyik közönséges ember már belehalt volna ebbe a szörnyű ostorozásba. Csak azért hagyták abba a kínzói, mert féltek, hogy még meghal a keresztrefeszítés előtt. Újra eloldozták az oszloptól, és majdnem élettelenül zuhant a földre. Minden erejét összeszedve felült és négykézláb ment ruhája felé, hogy felöltözzön. De a gonosz poroszlók úgy játszadoztak vele, hogy mikor már elgyengült ujjai között volt, elrúgták előle. Ezt néhányszor megismételték, majd hagyták végre felöltözni.
Drága Engesztelő Gyermekeim! Egy misztikus jelenetnek lesztek tanúi és résztvevői. Ez a terem a pretórium udvarává változik. Középen áll az ostorozó oszlop és előtte reszkető Megváltótok. Parancsszóra leveszi ruháit, kezeivel próbálja eltakarni magát a bámészkodó, gúnyolódó emberek kíváncsi szem elől. Így szól hozzátok:
-Drága együttérző Engesztelőim! Jöjjetek közelebb, alkossatok szoros gyűrűt körülöttem! Takarjátok el mezítelenségemet. Így enyhítitek a szégyent, amit érzek a tisztátalan életet élő felebarátaitok miatt. E megaláztatással elégtételt adok Atyámnak a hiányos, kihívó, ledér öltözetű nők szemérmetlenségéért, a paráznák bűneiért, akik rendezetlen kapcsolatokban élnek, a házasságtörőkért, a fajtalankodókért, a bűnös szex filmekért és képeslapokért, kártyákért, a testüket áruló lányokért és fiúkért. Menjetek, Kicsinyeim, most engedjétek, hogy az oszlophoz kötözzenek. A katonák megragadják az ostorokat és ti legbátrabb, Fiaim felálltok, és ki akarjátok csavarni a kezükből a rettenetes szerszámokat, de mintha levegőt érintenétek, átmegy a kezetek rajtuk. Hiszen ez képzeletben történik. Ugyanis a 2000 évvel ezelőtti eseményt megengedem, hogy mainak érezzétek. El kell viselnetek, hogy lelki szemeitek előtt számtalanszor lesújtanak Rám. Egyiketek könnyekkel küszködve így szól:
-Uram! Engedd, hogy átöleljem hátadat, és helyetted inkább engem üssenek! Hiszen én bűnös vagyok és Te ártatlan.
-Gyere Fiam! Hálás vagyok áldozatos szeretetedért. Majd közületek jön a második, a harmadik, a negyedik jelentkező és végül mindnyájan Egyiketek se marad ki az áldozatvállalásból. Ó, milyen sokat enyhítettetek ostorozásomon! Drága Követőim! Az igaz, hogy ezzel kifejeztétek a szenvedésemmel való együttérzéseteket, de ha a mai ostorcsapásoktól meg akartok védeni, melyeket gyermekeim bűnei okoznak, akkor mentsétek a bűnösök lelkeit, akik életvitelük miatt a pokol felé haladnak. Minden halálos bűn egy mély ostorcsapás a testemen, új és új seb. Minden bocsánatos bűn egy kisebb ütés. Ha nem akartok új sérüléseket szerezni Nekem, óvakodjatok a bocsánatos bűnöktől is!
Tudjátok-e, Kicsinyeim, mit tettem e kíméletlen ostorozás alatt? Nem sajnálgattam magam, nem sírtam, hanem szüntelenül imádkoztam egyenként minden emberért, aki élt, él és élni fog ezen a földön. Arra kértem az Atyát, hogy ezzel az ostorozással megfizethessem adósságaitokat bűneitek szerint. Könyörögtem, hogy el tudjam viselni ezt a vérfürdőt, hogy még többet szenvedhessek, hogy terveit megvalósíthassam a kereszten. Lehet, hogy nem hiszitek el, de az ütlegelések alatt hívtam a jövő nemzedékeket, titeket is személy szerint, akik most itt ültök, hogy gyakran szemléljétek szenvedéseimet, elmélkedjetek rajta, hogy lássátok, mibe kerül nekem üdvösségetek! Nézzetek Engem, Testvéreteket és Isteneteket, hogy milyen sokat vállaltam értetek!
Míg fáradhatatlan dühvel ütöttek a katonák, láttam magam előtt a megátalkodottakat, hitetleneket és közömbösöket, és összeszorult szívvel, keserűen gondoltam arra, hogy kemény szívüket nem hatja meg ennyi fájdalom és vér, amit értük elviseltem. Nekik az Én ostorozásom nem jelent semmit. Talán hiába volt minden áldozatom számukra? Nem hiába! Mert, ha ti, Követőim imádkoztok, böjtöltök, zarándokoltok és különböző lemondásokat és szenvedéseket ajánlotok fel értük, meg fogjátok menteni Nekem őket. Különösen kedves Atyám előtt, ha Velem együtt kéritek Őt, hogy bocsásson meg az olyan gyermekeinek, akik nem tudnak bocsánatot kérni bűneikért.
Kedveseim! Már nincsenek itt az Engem kínzó katonák, csak ti meg Én. Véres ruhám magamra öltöttem. Vértócsában állok mezítláb. Őrangyalaitokat szólítom, akik egy kicsi égi kehellyel sorakoznak előttem. Szentséges vérem tavába bemerítik edényeiket és viszik hozzátok. Fejetekre öntik. Ez a szent Vér bevon benneteket tetőtől talpig. Beszivárog lelketekbe, és védőpáncélt képez külső és belső ellenségeitekkel szemben. Ahogy ott állok vérbe-öltözötten, a terem mennyezetén egy kis rés támad, a Mennyei Atya egy fényes sugárral borít be Engem, és a távolból, mint egy szózat a következő hallatszik:
-Legszentebb Fiam! Eme megostorozással megdicsőítetted magad és Engem.
Végül Én, a Szentlélek Isten zárom e tanítást. Köszönöm figyelmeteket, és megáldalak benneteket az együttérző szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Mennyei Atya: Jézus élete LVII. Töviskoronázás

 

 


Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim, ma Én, Mennyei Atyátok folytatom Szent Fiam szenvedéseinek történetét. Nagy szeretettel köszöntelek, és fenséges fejemen most nem korona van, hanem egy fénylő, aranyszínű töviskoszorú, Jézus töviskoronájának tökéletes mása. Leveszem és körbeviszem közöttetek. Egy-egy tövis 5-6 cm hosszú és nagyon hegyes. Annak a jelképe, hogy Én, az Atya együttszenvedtem Szent Fiammal. Minden fájdalmát átéreztem a lelkemben. Miért aranyszínű? Mert Jézus, a második isteni Személy a fájdalmas töviskoronázás türelmes viselésével megdicsőített Engem az Égben. És most hallgassátok, mi történt az Én engedelmes, drága Fiammal.
Miután a kegyetlen ostorozást követően megengedték neki, hogy felvegye véres ruháját, nem hagyták pihenni egy percig se, hanem teljesen legyengülve, támolyogva elhajtották a belső udvarba. Keményen ráparancsoltak, hogy vetkőzzön. Engedelmesen, az ostorozás sebeit felsértve újra vállalta a meztelenség szégyenét. Ó, mennyi rosszakaratú ember kísérte és nézte őt: farizeusok, a főpapok leghitványabb szolgái, római katonák és mindenféle kíváncsiskodó népség. Mutogattak rá és gúnyolták a szemérmessége miatt. Hoztak egy vérfoltos, piszkos vörös katonaköpenyt és koronaként egy töviskoszorút, melyet olyan gonoszul fontak össze, hogy nagy tövisei befelé álljanak. Az egyik katona nádpálcát adott át a hóhéroknak. Tudjátok-e Engesztelőim, kik találták ki, hogy a hóhérok a „zsidók királya”-ként kigúnyolják? A farizeusok. Azért, hogy úgy állíthassák Pilátus elé, mint aki a zsidók királya akart lenni. Ott volt egy ledőlt oszlop alja, mely megfelelt „trón”-nak. Tele rakták törött cserepekkel, és hogy még nagyobb fájdalmat okozzanak neki rálökték. Jézus felszisszent a fájdalomtól, ösztönösen próbált felemelkedni, de a két leggonoszabb pribék odament és vállára nehezedve jól belenyomták. Még büszkék is voltak aljasságukra. Körülnézett szegény elgyötört fiam, de egyetlen együttérző arcot se látott a jelenlévők között. Hirtelen meglátta Édesanyját és Jánost egy oszlop mögött rejtőzködve, félvén, hogy elzavarják őket. Legszentebb Leányom arca tükörképe volt Jézus szenvedésének. A szeme beesett, karikás volt, vérvörös a sok sírástól. Ő mindent a lelkében szenvedett el, amit Fia testében és lelkében. Most következett a legborzalmasabb. Hozták a töviskoronát és kegyetlenül a fejébe nyomták. E pillanatban hallottam, amint Szent Fiam gondolatban kért Engem, hogy ezt a hallatlanul fájdalmas kínt segítsek Neki kibírni. Meghallgattam. A pribékek két botot hoztak és körbe-körbe a koponyacsontjáig beleverték a koszorút. Mindenütt egyszerre érezte fájdalmas döféseket. Teste remegett a rettenetes kíntól, de ajkai zárva maradtak. Egy szisszenést se lehetett hallani. Szűz Mária ezt látva oda akart szaladni hozzá, de János szorosan tartotta a vállainál fogva. Igen. Teljesítettem Jézus kérését. Isteni erőmnél fogva nem engedtem belehalni. Ó, Gyermekeim! Ekkora mérhetetlen fájdalomnak még a felét se bírtátok volna ki. Ő Isten Fia, ti pedig teremtményeim vagytok. Neki be kellett teljesíteni közös terveinket, a Megváltást, a szenvedés kelyhét fenékig ki kellett ürítenie, nem halhatott meg idő előtt.
Drága Kicsinyeim! Kérlek benneteket, hogy ne fásuljon el szívetekben soha a töviskoronázás ténye. Elmélkedjetek és szemlélődjetek róla. Kínjaim láttán gondoljatok bele, milyen sokba kerültek Jézusnak a ti bűneitek. Milyen rettentő mértékben mérem szeretetemet irántatok, Teremtményeim, hogy megengedtem, hogy Fiammal, az Én elsőszülöttemmel ezt tegyék. A töviskoronázást szemlélve két érzés uralkodjon szívetekben: a bűnbánat és részvét. Ha kértek rá, megadom a kegyelmet, hogy a töviskoronázást ne úgy nézzétek, mint 2000 év előtti eseményt, hanem úgy, mintha most történne. Sokszor azért imádkozzátok gépiesen, mert Jézus szenvedései sok-sok emberöltővel ezelőtt történtek.
Képzeljétek el a túlvilágot! Ott nincs múlt, jelen és jövő. Ott mindig ma van. Szent Fiam nyilalló fájdalmai, arcán végigömlő Vére ezekben a pillanatokban történik. A Mennyben a szentek és angyalok hálásan és szüntelenül dicsőítik Őt a kínokért, amit a töviskorona okozott. A szentek már tudják, hogy e nélkül nem üdvözülhettek volna.
Mély szomorúság fog el Engem, Atyátokat, mikor látom, hogy teremtményeim tömegei semmibe veszik a temérdek szenvedést, amit Megváltójuk elviselt értük. Nem is beszélhettek nekik erről, mert csak kinevetnek titeket. De ti, Kincseim, bízzatok irgalmamban, imádkozzatok értük. Ha ti felajánljátok Nekem a töviskoronázás nyilalló kínjait az Ő Szentséges Fejében azokért, akik nem értékelik és nem hiszik el, rátok való tekintettel, lelkük nem vész el.
Tovább mondom nektek Üdvözítőtök gyötrését. Nem elég, hogy kimondhatatlan nagy fájdalmakat okoztak Neki a fizikai, testi kínzásokkal, hanem lelkileg is alaposan megalázták. Kormánypálcaként nádat nyomtak összekötözött kezébe, mintegy nevetségessé téve ezzel, hogy Ő királynak mondja magát. Hiszen megjegyezte, hogy az „én királyságom nem e világból való”. Hangosan, nevetve jegyezték meg:
-Most aztán igazán király vagy, amint annak is hirdetted magadat. Egyenként gúnyolódva elé járultak és így köszöntötték:
-Üdvözlégy, zsidók királya!
A Sátán és szolgái ott settenkedtek a gonosz pribékek és nevetgélő katonák körül. Egyre több aljasságra kísértették őket. Nem voltak benne biztosak, hogy Jézus a Messiás, Isten Fia, de azért gyanakodtak erre. Végtelenül bosszantotta őket, hogy minden kínzást némán tűr, és ezt jelnek tekintették. Arra gondoltak, hogy egy egyszerű teremtmény védekezne, szitkozódna, ordítozna. De ha Isten Fia, miért hallgat, miért nem csap oda hatalmánál fogva? Ez az ördögök előtt rejtély volt. Tehetetlenségükben nem tudtak mást kitalálni, mint mindig újabb és újabb gyötréseket súgtak a hóhéroknak, a katonáknak és a körülálló bámészkodóknak. Az egyik ember odament, megragadta az egyik tövist és annál fogva forgatni kezdte a fején a töviskoronát. A vér azonnal elborította arcát, haját, hiszen erőszakosan felszakított fejsebeit, újakat képezve. Az Én bátor Fiam ezt is hang nélkül tűrte. Gondoljatok bele, hogy ha egy teremtményem halálos bűnt követ el, ma ő is ezt teszi szeretett Megváltótokkal: megpördíti Szent Fején a töviskoronát, és Ő ezt a lelkében érzi. Elég hozzá egy káromkodás, egy rágalmazás, egy vasárnapi szentmisemulasztás, egy gyilkosság, egy abortusz stb., és az illető új sebeket okoz neki.
A gonosz démonok nem hagyták abba a szörnyű sugallatokat. Volt a nép közül, akit arra ösztönöztek, hogy a katonai vaskesztyűvel a tövisek tetejére csapjon. Volt, aki ököllel lesújtott a vállára, a karjára, a lábszárára. Ettől aztán öklük Jézus vérétől vöröslött. Látnia kellett Megváltótoknak, hogy az Ő végtelenül értékes Szent Vérét szétfröcskölik és koszos ruhájukba törlik. Nekem, Atyátoknak erről eszembe jut valami. Nem egyszer látom, hogy felszentelt szolgáim közül valaki részegen misézik. Az átváltoztatás után egy esetlen mozdulatával fellöki a Szent Vér kelyhét, melynek tartalma végigcsorog az oltáron, lefolyik a földre és a pap piszkos cipőtalpával benne támolyog és tocsog, majd elcsúszik és ott fekszik szétkenve ruhájával a legtiszteletreméltóbb Vért. Mit tesznek szegény hívek? Odaszaladnak hozzá, felemelik és beviszik a sekrestyébe. Az ő talpukon is ott marad parányi foltja a vérré változtatott bornak és a szentmise után lépkednek vele a piszkos aszfalton. És mi történik az oltárterítőbe ivódott Szentséges Vérrel? Viszi a sekrestyés és kimossa, kicsavarja, megsemmisíti az Eukarisztiát.
Drága Kincseim! Titeket, akiknek Jézus Krisztus Szívetek Királya, meghívlak egy misztikus történésre. Csukjátok be szemeteket, és nyissátok ki lelki szemeteket! Nézzétek, itt ül előttetek Megváltótok vérbe-fürödve, tövissel koronázva, bíborköpenyben, nádpálcával a kezében. Ó, milyen megrendítő látvány! Atyai Szívem beleborzong és vérzik, hogy mit műveltek Egyszülöttemmel. Kínzói eltűntek, itt csupa együttérző baráttal van körülvéve. Nem egyedül jött, vele van Édesanyja. Ott térdel előtte és ölébe hajtja bánatos fejét. Majd feláll és felétek fordul. Homloka véres lett Jézus kezétől, szeméből patakokban hull a könny és elcsukló hangon szól hozzátok:
-Kicsinyeim! Azért jöttünk közétek, hogy elmélyítsük bennetek a bűnbánat és együttérzés kegyelmét. Emlékezzetek vissza tanításunkra, hogy már az ítéletnél ott voltam Jánossal és Mária Magdolnával. János megfogta a karomat, hogy elég a fájdalmakból, ne nézzem tovább. Felajánlotta, hogy hazakísér és a szent asszonyokra bíz. Én sírvafakadtam és kértem, maradjon mellettem, mert mindent látni akarok, amit Fiammal tesznek. Végignéztem az ostorozást és utána a töviskoronázást. Közelebb akartam menni, de a katonák durván hátralökdöstek. Volt köztük egy szelídebb, megfogta a karomat és egy oszlop mögé rejtett minket és így szólt:
-Innen nézzétek, innen már nem zavarnak el titeket.
Mondtam, hogy az édesanyja vagyok a Názáretinek. Ezen annyira meghatódott, hogy marcona katona létére megsimogatta az arcomat. Később egyike volt azoknak, akik Jézus halála után, mikor a lándzsát kihúzták oldalából, Cassziusszal együtt megtért. A „koronázás” alatt két ízben vesztettem el eszméletemet. Először, mikor botokkal beverték a töviskoronát, másodszor, mikor kíméletlenül forgatták a fején.
Most figyelmeteket Szent Fiamra terelem. Emlékezzetek vissza régi megbánt, meggyónt bűneitekre és képzeljétek el, hogy mindannyiszor, amikor elkövettétek, tövist szúrtatok a fejébe. A bocsánatos bűnnel kis tövist, a súlyos bűnnel nagy tövist. Ó, milyen fájdalom lelketeknek, hogy még mindig előfordulnak nálatok bocsánatos bűnök, mint gyarló, esendő gyermekeinknél. Lélekben térdeljetek le, és szívből bánjátok meg ezeket a bűnöket. Tekintsetek Jézusotokra! Mit tesz? Töviskoronája által okozott sebeiből fényes piros sugarakat bocsát bűnbánattól szenvedő szívetekbe, és kegyesen letörli velük a régi és új bűneiteket. Ez azt jelenti, hogy bűnbánatotok őszinte volt, és Ő elfogadta. Ezután az együttérzéseteket akarjuk növelni. Jézusnak minden mozdulat fájdalmat okoz, most mégis felemeli töviskoronától nehéz, elgyötört fejét, és ezt kérdezi tőletek:
-Akarjátok-e szenvedésemet enyhíteni? …Boldog vagyok, hogy végre Engem nagyon szerető barátaim vesznek körül. Jöjj, drága áldozatos fiam barátoddal, aki szintén nagyon szeret Engem. Hozzatok egy fogót. Töviskoronám hátul van drótokkal összeerősítve. Óvatosan vegyétek le róla, nehogy megszúrjátok kezeteket! Megszabadítottatok e nehéz tehertől. Máris jobban érzem magam. Álljatok ide Elém! Mutassátok kezeteket! Majdnem minden ujjatokat megszúrták a tövisek. Még meg vagyok kötözve, ezért emeljétek ajkamhoz ujjaitokat, hogy hálacsókjaimmal meggyógyíthassam. Ezután két szerető, engesztelő kislányomat hívom. Jöjjetek, hozzatok egy kést magatokkal és kötelékeimtől szabadítsátok meg elzsibbadt kezeimet. Ó, mennyivel jobb most! Gyertek kicsiny segítségeim, nyújtom felétek két karomat, melyekbe kezd visszatérni az élet, és tenyeremmel megsimogatom kedves arcotokat. Most titeket szólítalak fájdalmaim enyhítésére három drága Kislányom: te hozz egy vízzel teli tálat, te kicsim, szivacsot és sampont, törölközőt, te harmadik segítségem, illatos balzsamot fejsebeimre! Mossátok meg hajamat, arcomat, tisztítsátok meg sebeimet és kenjétek be gyógyító balzsammal. Jöjjetek! Hajtsátok ölembe fejeteket, hadd simogassam meg köszönetképpen e szeretetteljes feladat elvégzéséért. Gyermekem, te vagy a következő. Itt van a földön mellettem piszokban és vérben ázva a ruhám, amit levetettek velem. Kérlek, vidd el és mosd ki szép hófehérre, szárítsd meg és hozd vissza! Közben jöjjetek hárman segítőkész engesztelőim! Vegyétek le a piszkos, véres katonaköpenyt, mely aranypalástként szolgált, és mosogassátok le agyonostorozott hátamat, mellemet, karjaimat. Hajoljatok fölém, hogy köszönetül az alapos és kíméletes mosdatásért arcotokra egy-egy szeretetcsókot leheljek. Már csak a lábam sajog a sok ütlegeléstől, összetaposástól. Ti ketten, legalázatosabb gyermekeim, hozzatok egy lavort meleg vízzel, szappant, törölközőt és mossátok meg elgyötört lábaimat. Kicsiny Mária Magdolnáim, köszönöm a felfrissítést. Nagy szeretetemben megsimogatom kezeiteket. Közben megérkezett kislányom a kimosott, kivasalt hófehér ruhámmal. Nagy szeretettel Rám adja. Felállok gúnytrónomról. Két angyal az égből leszáll. Az egyik kezében egy rubinttal díszített aranykorona van, a másik egy díszes aranypalástot hoz. A Mennyből leereszkedik egy díszes trón és Én, mint Királyotok helyet foglalok rajta.
Ti mindannyian, ahányan csak vagytok térdre borultok előttem és egyszerre így kiáltotok:
-Üdvözlégy Jézus Krisztus, Ég és Föld Királya.
Itt áll mellettem Atyám és Mennyei Édesanyátok. Mindhárman felemeljük áldást osztó jobbkezünket és szeretetünkben megáldunk benneteket a bűnbánat és együttérzés kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében . Amen

Szűzanya: Jézus élete LVIII. Keresztrefeszítésre ítélve



Szűzanya: Drága Engesztelőim! A mennyezet megnyílt és egy fényes fehér felhőn leereszkedtem közétek. Halvány szürke ruhát viselek és egy sötétkék köpeny borít be engem, a hajamat is befedi, csak az arcom és kezem látszik ki alóla. Éppen olyan öltözékben vagyok, mint akkor régen szent Fiam elítélésekor. Arcomon szomorúság és fájdalom tükröződik, mert vissza kell emlékeznem arra az igazságtalan eljárásra, a sok gonoszságra, gyűlöletre, ami körülvette az Én imádott, ártatlan, forrón szeretett Jézusomat.
Gyermekeim! Hallottátok az elmúlt hetekben, milyen embertelenül bántak Vele az ostorozás és a töviskoronázás alatt. A farizeusok és a pribékek elégedetten néztek végig felismerhetetlenségig megkínzott, vérben ázott arcán, alakján. Úgy gondolták, ha ebben az állapotban vezetik Pilátus elé, be fogja látni, hogy milyen semmitérő, hitvány ember áll előtte, egy közönséges bűnöző, akik már alaposan megkapta megérdemelt büntetésének egy részét, és ez a látvány majd arra ösztönzi, hogy halálra ítélje. Ahogy ott ült, töviskoronával a fején, véres katonaköpennyel a vállán, távolról néztem, mi következik. Keményen ráordítottak: „Felállni! Most megmutatjuk a helytartónak, hogy milyen „előkelő” király vagy.” Kötelekkel megkötözve, ütlegelve hajtották a pretórium épülete felé. Minden ütésnél összerándult anyai szívem. Pilátus, mikor eléállították a megkínzott embert, elborzadt azon, hogy milyen kegyetlenül elbántak vele. Azt hitte, hogy a zsidók most már dühükben lecsillapodnak, és nem fogják követelni a halálát. Kérdezgetni kezdte Jézust a vádakat illetően és meg volt győződve arról, hogy ártatlan. Az erkélyen a nép elé állította, láttam, hogy a rongyos vörös köpenyt kissé lehúzza válláról olyan céllal, hogy részvétet keltsen iránta a népben, majd dühösen így szólt: „Íme az ember!” Mintha ezt akarta volna mondani: „Mit tettetek ezzel a szerencsétlennel? Úgy szétmarcangoltátok, hogy felesleges elítélni, mert a kínzások következtében már úgy sem bírja sokáig.” De a farizeusok és őket követően a nép csak kiáltozta: „El vele, parancsold meg, hogy feszítsék keresztre!” A tömeg szinte meg volt babonázva. A farizeus papok körbejártak közöttük és Jézus ellen bőszítették. Körülnéztem, kik kiabálnak ellene, és közülük nem egyet felfedeztem olyat, akit meggyógyított leprából, vakságból, bénaságból. Milyen hamar elfelejtették a sok jót, amit velük tett! Láttam, hogy Szent Fiamnak is hogy fáj ez a hálátlanság.
Kicsinyeim! Tudom, köztetek is vannak olyanok, aki önzetlenségből kisegítik és megvigasztalják a rászorulókat, és mikor ők kerülnek szorongattatott helyzetbe, ellenük fordulnak és ellenségeivé válnak. Ilyenkor azt élitek át, amit Jézus a hálátlanokkal. Tegyetek úgy, mint Ő, a ti Mesteretek! Nem hánytorgatta fel nekik a sok jót, nem emlékeztette őket hálátlanságukra, hanem imádkozott értük és hatalmas szenvedését bűneik megbocsátásáért felajánlotta Atyjának. Boldog, aki nem vár földi hálát felebarátaitól, mert az gazdag jutalmat kap érte a Mennyben.
Ó, Gyermekeim! Milyen ravaszul félrevezették Jézus kortársait, akik áhítattal hallgatták tanításait, ámultak csodatételein. Papjaik elhitették velük, hogy szemfényvesztő, varázsló volt, és az ördög által műveli a csodáit. Az egyszerű emberek úgy érezték, hogy igazuk van a papoknak és írástudóknak, mert csaló volt és hamis próféta. Így aztán úgy látta, honfitársai elhagyták. Még az apostolai se kísérték el az ítéletre, csak János, Mária Magdolna és Én.
Ma is vannak igaz próféták, Isten hírnökei, akik hiába próbálják Jézus szent szavait közvetíteni. Eleinte hallgatnak rájuk, de azután jönnek a nagyfelkészültségű teológiai ismeretekkel rendelkező emberek, akik „Isten nevében” a választottat hiteltelenítik, rágalmakat szórnak rá, elmebetegnek állítják be, vagy hamis prófétának. Így aztán egyre több ember, aki eddig követte Isten eszközét, kiábrándul belőle.
Visszatérve Szent Fiam történetéhez – ahogy múlt héten hallottátok a tanításban – a helytartó választási lehetőséget tárt a nép elé: „Jézus vagy Barabás?” Ezt harsogta rá a felbőszült, felizgatott tömeg: „Éljen Barabás, és haljon meg a názáret

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2018.12.16. 08:34 :: lowoa

1993. december 16.

 

ÉLJEN BENNETEK A TUDAT, HOGY TI KRISZTUSÉI VAGYTOK ÉS

KRISZTUS IS A TIETEK     

 

         Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ármin vagyok, ne félj!

 

         Köszöntelek testvérem, az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten szent nevével, az Úr Jézus Krisztus szent kegyelme által. Testvérem, ne szűnjünk meg imádni és áldani a mi Urunk, Jézus Krisztust! Mert ki őt szereti, az szereti az Atyát és a Szentlélek Istent is. Mert mondotta az Úr, Jézus Krisztus: “Aki engem fogad be, az Atyámat fogadja be, mert én és az Atya egy vagyunk”. Áldassék és felmagasztaltassék a te szent és felséges neved, mindörökkön örökké.

 

         Adjunk hálát a mi Urunknak, Istenünknek, Jézus Krisztusnak, azért a nagy szere­tetért, mivel szeret minket. Köszönjük uram szentséges szent szíved kiáradó szeretetét, mivel szeretsz bennünket és minden embert. Mert a te szereteted minden emberre egy­formán árad, csak az ember nem egyformán alkalmas ennek a befogadására. Kérünk, könyörgünk hozzád Uram, adj embereket, lelkeket és adj hivatásokat a te szent egyházadba, hogy minél többen imádhassunk és szerethessünk Téged, hogy fel­áldoztathassunk mi is lehetőségeink szerint embertársainkért, a te nagy irgalmad által, hogy részeseivé válhassunk a te megváltásodnak. Mert ahogy Cirenei Simon segített szent keresztedet vinni, ami azért történt, hogy jelezze évezredeken is túl, hogy igen is lehet vállalni kereszthordást az embertársaitokért. Az a mozzanat nem azért történt, hogy elnézzetek felette, mert igen is lehet részt vállalni Krisztus keresztjéből.

 Urunk, Jézus Krisztus te nemcsak szóval tanítottál, hanem cselekedettel is, mert a tanításod kettős volt, első élő szóval, második pedig cselekménnyel. Erre nagy súlyt helyeztél. A te szent életed minden cselekménye tanítás volt és annak olyan elevenen kell élni a lélekben, mint ami most történik.

 

A megváltás is folyamatos, mint ahogy a ti Uratok nem volt és nem lesz, hanem van, tehát a megváltás is van.

 

Most még egyszer aláhúzva mondom:

A MEGVÁLTÁS NEM VOLT ÉS NEM LESZ, HANEM VAN!

 

Könyörgök hozzád te isteni Megváltó! – add, hogy az időben és térben élő ember ezt a Szent Titkot megértse a te szent lelked erejéből, végtelen nagy kegyelmed által. Mert bizony mondom, hogy azaz ember, aki vállalja a te szent igéid hirdetését és fárad azért, hogy embertársait megmentse a sátán karmaitól, az igenis viseli a te szent ke­resztedet, mert aki ha csak egy lelket is megmentett, az már részese a megváltásnak. Mert te hatalmas Isten, te ami a tied abból részt adtál a tieidnek. Mert minden ember­nek joga van szeretni, jónak lenni, irgalmasnak lenni, könyörületesnek lenni, kegyel­met eszközölhet ki embertársai részére, és hatalmat adtál a bűn megbocsátására is, mivel felebarátja őt megterhelte.

         Add, ó Uram Jézus, hogy ezt megértsék az emberek, hogy te milyen jó vagy és mekko­ra a te szereteted. Mert amint te egy vagy az Atyával, úgy akarsz eggyé lenni az ember­rel is, hogy te bennünk és mi benned éljünk. Mondd, Uram Jézus, hogy lehet ezt neked megköszönni? – a te szerető jóságodat.

Csak leborulunk előtted, dadogó nyelvünk imát rebeg. Fogadd el tőlünk, hisz tudjuk, hogy méltón nem tudjuk megköszönni, mint a te szent titkodat sem tudja az emberi elme felfogni. Nekünk csak hinni kell, hogy te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia, ki az Atyától jöttél és az Atyánál vagy, de azt is tudjuk, hogy irgalmad is épp oly végtelen, mert a Te igazságod előtt Uram ki állhat meg? De te eltöltöd szívünket irántad szent reményeddel, hogy ne féljünk tőled, hanem szeressünk viszont Téged. Ezért Urunk és Istenünk, áldunk téged, imádunk téged és magasztalunk téged. Ámen.

 

         Testvérem: Isten olyan méltóságra teremtett benneteket, mit a világ nem adhat. Mert mi az, amit a világ ad, és mi az, amit nem hagy a földön a lélek? Mert a léleknek nincs szüksége semmire, mit a világ adhat. Nincs szüksége sem palotára, sem kunyhóra. A lélek viszi magával a cselekedeteit, viszi magával az egész életét. Ott nem lehet szépíteni, mint mondottam még egy pici gondolatot sem tudtok eldugni a ti Uratok és Istenetek elől. Ezért mondom, és aláhúzva figyelmeztetlek benneteket az éberségre, mert a kísértés nem mindig farkasbőrben jön. Mert alattomos és tudja, kit hogyan ejtsen meg. Egyedüli fegyver az ima, ebbe ne fáradjatok bele. És ne féljetek semmitől, hanem harcra kelni a kísértéssel szemben, mert a gyáva, könnyű préda.

         Éljen bennetek az a tudat, hogy ti Krisztusé vagytok és Krisztus is a tietek. Mert így Ő bennetek, és ti Őbenne lakoztok.

 

         Most búcsúzom. Áldjon meg a mennyei Atya, az Ő szent Fia és a Szentlélek Isten őrizzen meg benneteket az Úr, Jézus Krisztus részére, hogy üdvösségetek benne legyen. Téged, pedig áldjon, erősítsen a mi Urunk, Jézus Krisztus. Én pedig imádkozom érted és veled. Ármin.

2018.12.15. 08:34 :: lowoa

Atyám! A bűnre szeretnék nemet, Rád pedig igent mondani. Ez az egyetlen helyes ösvény. Nemcsak advent idején, hanem máskor is. Vezess engem oly módon, hogy többször döntsek melletted, mint a bűn mellett! Ámen


Drága Megváltóm! Köszönöm, hogy Te adni akarsz nekem. Mennyi mindent adtál már eddig is: életedet, hogy bűnbocsánatom és üdvösségem legyen. Áldások sokaságát, mellyel meggazdagítottál. És önmagadat is adtad nekem, hogy meglássam: nélküled semmi vagyok. Jó erre rájönni és tudni, hogy veled viszont a mindenre elégséges kegyelem az enyém. Ámen


Istenem! Segíts, hogy hű maradhassak Hozzád, s azokhoz az értékekhez, melyek életem alapjait adják! Ámen


Mennyei Urunk!

Köszönjük jóságodat és kegyelmedet, melyet minden reggel megmutatsz nekünk abban is, hogy neten keresztül is olvashatjuk igédet, mint személyes tőled jövő üzenetet. Advent közepén járva add, hogy tudjunk elcsendesedni és a te jöttödre várni, elkészíteni szívünket a veled való találkozásra, és ne vonja el figyelmünket az egyre zajosabb, harsány világ az ünnep igazi lényegéről. Te ismered szívünket, lelkünk apró rezdüléseit, megérted azt is, amit néha még a hozzánk legközelebb állók sem. Ismered belső harcainkat, feszültségeinket, félelmeinket, hadd bízzuk ezek megoldásait ma is Rád. Segíts, hogy valósággá váljon bennünk a hit, hogy Rád mindig számíthatunk. "Várj ember szíve készen, mert jő a hős az Úr!"
(Bojtos Zita)


Úr Jézus Krisztus! Olyan jó Rád találni, s benned a Messiást meglátni. S talán még jobb, ha úgy fogalmazzuk meg, hogy te találtál meg minket először, azért tudunk mi is megtalálni téged. Köszönjük, hogy engeded magad megtalálni! Ámen


URam! Add, hogy el ne játsszam kegyelmedet! Adj nekem látó szemeket, dolgos kezeket, s kitartást életem akaratod szerinti vezetésében! Csitítsd el bennem az elégedetlenséget, s nevelj arra, hogy ne ítélkezzem könnyelműen mások felett, hiszen Te vagy mindenek URa, Megtartója és Bírája! Ámen


Uram! Cselekedj csodát velünk! Láttasd meg kegyelmedet! Ámen


URam! Felfoghatatlan számomra a világ számos csodája, s csak ámulni tudok szereteteden... Bocsásd meg türelmetlenségemet és szeretetlenségemet, s add, hogy felfedezzem magamban, a felebarátban, s a világban mindazt, ami elválaszthatatlanul Hozzád köt, s a szépre, s jóra indít! Ámen


Uram! Szentlelkeddel eleveníts, s emelj ma is! Ámen


Uram! Te munkálkodsz. Ezt csak az nem látja, aki nem akarja. Köszönöm, hogy így van ez az én életemben éppen úgy, mint sok embertársaméban. Kérlek, továbbra is légy munkában, amikor engem formálsz, vagy amikor magadhoz vonod a Téged egyelőre még nem ismerőket. Ámen

Kadarkúti Égi Üzenetek 287-288. Jézus-Szentlélek: A kilencedik parancs: Felebarátod feleségét ne kívánd!

2018.12.15. 08:33 :: lowoa

ÉGI ÜZENETEK   2015. december 15.   
Jézus:  A kilencedik parancs: Felebarátod feleségét ne kívánd! 1.

Jézus: Drága Engesztelőim! Szeretettől lángoló szívvel állok itt előttetek és öröm tölti be lelkemet, hogy Atyám e rendkívül fontos parancsát, a kilencediket Én magyarázhatom el nektek, mely így szól:

„Felebarátod feleségét ne kívánd!”

Talán emlékeztek rá, hogy hat évvel ezelőtt ugyancsak Én tanítottalak erről benneteket. Akkoriban rávilágítottam, hogy ez a parancs összefüggésben van a hatodikkal („Ne paráznákodjál”), ugyanis aki megszegi a kilencedik parancsot egyben paráználkodik is, sőt, házasságot tör.

Olvashatjátok a Szentírásban, hogy Isten egy férfit és egy nőt teremtett és köztük hozta létre az első házasságot: a házasság eredetileg tehát egy férfi és egy nő között jött létre, azaz monogamikus volt. A házasság legrégibb formája minden népnél a monogámia volt, a többnejűség és többférjűség már egy későbbi eltévelyedés, melynek a neve poligámia. Ma is vannak olyan társadalmak, ahol egy férfinek több felesége van, egész háremet tart, és ezt a törvény megengedi. A keresztény államok törvényei igaz, hogy tiltják a poligámiát, de ez a forma rejtve jelen van, mert az elválás és újraházasodás tulajdonképpen szintén többnejüség vagy többférjűség. Nézzetek csak körül szűk környezetetekben, és figyeljétek meg milyen sok pár él együtt második, harmadik vagy ki tudja hányadik feleségével vagy férjével. A török basa háremjével összehasonlítva csak az a különbség, hogy míg ott a feleségek egyidejűleg, egyszerre vannak jelen, addig a mai nők egymás után következnek. A Mi szemünkben mindkét forma egyaránt házasságtörés és paráznaság.

Egy nem követendő példát szeretnék elétek állítani. Jutka férjével katolikus templomban esküdött, szerelmi házasság volt. Első évben egy kislányuk született, a fiatalasszony szüleinél laktak. Az ifjú férj és az anyós egyre nehezebben tudtak kijönni egymással. Elhatározták, hogy évek óta gyűjtögetett pénzükből és hitelből vesznek egy régi házat és saját otthont alapítanak. A tartozás elhúzódott és a feszültség egyre nőtt. Észrevették egymás hibáit, idegesek, ingerlékenyek lettek, folyton veszekedtek. Elmúlt a szerelem, mindketten egy ballépésnek, súlyos tévedésnek látták ezt a házasságot. Közös megegyezésre beadták a válópert és elváltak. Az 5 éves kislányt, Annát édesanyjának ítélték. Az anyagiakat elrendezték: a felújított házat eladták és az árát elfelezték. Jutka elkezdte az elvált asszonyok új életét. Szabadnak érezte magát, édesanyja, aki felszabadult a nyomás alól, jobb keze lett a lányának. Jutka minden délután levitte a játszótérre a kis Annát és a padon ülve nézegette, hogyan játszik a többiekkel. Egyik nap egy fiatal apa érkezett a 6 éves kisfiával, köszönt és megkérdezte a fiatalasszonyt, hogy mellé ülhet-e. Élénk beszélgetésbe kezdtek. Kiderült, hogy a férfit Attillának hívják, és szintén elvált. Felesége már harmadszor megcsalta, és ez annyira bántotta az önérzetét, hogy nem bírta tovább. Két gyermeke van, ez a kisfiú és egy 13 éves kislány. A nagyobbik az anyjával maradt. A játszótéri találkozások rendszeressé váltak. Megtetszettek egymásnak és eleinte négyesben a két gyerekkel közös programokat találtak ki. Hamarosan megszervezték, hogy időnként kettesben lehessenek. Attila lakása remek hely volt, mert felesége és a kislányuk hazaköltöztek a mamához. Egy félév sem telt el és összeházasodtak. Jutka meghívta a polgári esküvőre egy régi, vallásos barátnőjét. Felelevenedett a 10 évvel ezelőtti kapcsolatuk, és gyakrabban eljött hozzájuk Marika. Egyik nap egyedül volt otthon Jutka, mert a férje a két gyereket a nagymamához vitte. Leültek és bensőséges beszélgetésbe kezdtek.

-Jutkám, boldog vagy? – kérdezte Marika.

-Igen, Attila nagyon szeret minket.

-Emlékszel? Együtt voltunk elsőáldozók, és míg el nem kerültél a főiskolára, minden vasárnapi szentmisén ott voltunk és áldoztunk. Mondd! Nem hiányzik Jézus valóságos jelenléte a szívedben?

-Ó, dehogynem! Marikám, adj tanácsot, mit tegyek?

-Ez nem egyszerű! Te most halálos bűnben élsz, a 6. és 9. parancsot szeged meg. A lelked nagy veszélyben van, Attiláé szintén. Az Egyház nem fogja érvényteleníteni első szentségi házasságodat, mert semmi nyomós indokot nem tudsz felhozni.

-Hát akkor mi a megoldás? Hogyan fogad vissza engem az Egyház? Hogyan járulhatok szentségekhez?

-Ha rendbe akarod tenni életedet, ha vissza akarod kapni lelked békéjét, szakítanod kell új férjeddel és vissza kell menned a kis Annával anyukádhoz. Majd egy alapos gyónással meg kell tisztítani lelkedet és ezután szabad lesz az út az Oltáriszentség felé.

-Marikám! Hálás vagyok neked, hogy felnyitottad a szememet és megvilágosítottad az egyetlen utat. Csak az a gond, hogy szeretjük egymást.

-Éppen ezért üljetek le és döntsetek lelketek sorsáról. Mi az okosabb? Élvezni az ideiglenes földi boldogságot és a halál után elkárhozni, vagy lemondani az élvezetekről, legyőzni a test kívánságait, Isten felé fordulni és elnyerni a gyönyörűséges örök életet? Nézd! Attila is vallását gyakorló katolikus volt. Meg fogja érteni. Ha valóban szeretitek egymást, jót akartok a lelketeknek.

Drága Engesztelőim! Látjátok, hogy ez a barátnő milyen bátran és bölcsen próbálta megmenteni Jutkát? Ha rokonaitok, ismerőseitek között van ilyen pár, akin lehetne segíteni, ne hallgassatok! Közülük azokon a házasságtörőkön, akik hitben közömbösek vagy teljesen hitetlenek, nem tudtok eredményt elérni meggyőzéssel. Értük imádkoznotok kell. Az olyan újraházasodottaknál sem szabad a szakítást javosolni, akiknek közös gyermekük született. Ők felelősek az új kis élet felneveléséért. A hivő újraházasodottaknak, akik szenvednek amiatt, hogy el vannak zárva a szentségektől, van egy megnyugtató megoldás: „a József házasság”. Ha elhatározták és úgy élnek egymás mellett, mint a testvérek, akkor egyházi engedéllyel szentégekhez járulhatnak. Igen. Vannak ilyen elszánt, erős akaratú gyermekeim, akiket nem hagyok magukra, erősítem őket és segítem az önmegtartóztatás erényének gyakorlásában. Ez akkora erőt megpróbáló lemondás, áldozat, hogy őket haláluk után különös nagy jutalomban fogom részesíteni a Mennyben. Itt a földön pedig, hátralévő életükben megkülönböztetett lelki és szellemi örömökkel halmozom el.

Szeretném alaposabban, egészen közelről megértetni veletek, hogy mit jelent ez a parancs: „Felebarátod feleségét ne kívánd!” Ez úgy is érvényes, hogy felebarátod férjét ne kívánd. Halljátok? Már maga a kívánság is bűn! Pl. egy házaspár áll a buszmegállóban és érkezik egy csinos, fiatal, feltűnően öltözködő, erősen festett arcú nő. A férj egészen fellvillanyozódik, és nem törődve megalázott, megbántódott feleségével, le se tudja venni a szemét a leányról és szíve megtelik érzéki vággyal. Ez a gyermekem már is házasságtörést követett el – gondolatban. Úgy tudta volna elkerülni a bűnt, hogy hátat fordít az elbűvölő hölgynek és beszélgetni kezd feleségével vagy nézelődik. Az a tény, hogy észreveszi a lányt azzal, hogy ránéz, az nem bűn, csak kísértés. A bűn ott kezdődik, mikor tekintetével elidőzik rajta és akaratával vágyat kelt magában. Gyermekeim, a szem az oka a kísértésnek, mert csak akkor estek kísértésbe, ha olyanra néztek, ami bűnös. Uralkodjatok a szemeteken, ne legeltessétek olyasmin, ami bűnre csábít. A házasságtörések mindig úgy kezdődnek, hogy a férj vagy a feleség meglát valakit, akit vonzóbbnak talál a párjánál és addig gyönyörködik benne, amíg bűnös vágyak lobbanak fel benne. Persze nem elégszik meg a gondolatbeli házasságtöréssel, csábító beszélgetésbe kezd, amit tettek követnek. Ez a kilencedik parancs egyrészt azoknak szól, akik megcsalják férjüket vagy feleségüket, másrészt, és talán még konkrétabban azoknak, akik elcsábítják más férjét vagy feleségét. Ez az utóbbi nemcsak paráznaság és házasságtörés, hanem „lopás” is. Hogyan? Ezt egy életből ellesett történettel fogom nektek bemutatni. Régen történt egy iskolában. Az igazgató egy fiatal férfi volt, boldogan élt szorgos, hűséges, korban hozzávaló feleségével és 3 gyermekével. Odakerült tanítani egy fiatal lány, akin nagyon tudott bánni a férfiakkal, csábító tekintettel nézett rájuk, kedves, hízelgő hangon szólt hozzájuk. A szünetben körülvették, és szórakoztatták. Mivel karrierista volt, gondolt egy nagyot és kikezdett a 30 éves igazgatóval, Miklóssal. Hamar levette a lábáról és annyira behálózta, hogy elhagyta családját, és elvette feleségül Verát, a kis tanítónőt.  Az egész tantestület megbotránkozott. Volt egy igazságszerető, szókimondó idősebb tanárnő, aki félrevonta a csábító Verát, aki akkor már az igazgató új felesége volt, és így szólt hozzá:

-Te Vera! Tudod-e, hogy tolvaj vagy?

-Hogy merészelsz ilyet mondani! Én még soha nem loptam semmit. Ez rágalmazás!

- Mondd, Vera, mit tesz, aki más pénzéhez nyúl?

-Természetesen lop.

-Mit tesz, aki egy lakásba betörve elviszi az ékszereket?

-Az is lop.

-Mit tesz, aki más férjét elveszi a családjától?

Erre a lány nagy haragra gerjedt és rikácsolva felelte:

-Ezt még megbánod!

Néhány nap múlva a tanárnőt elbocsátották az állásából egy kitalált ürüggyel.

Gyermekeim! Ma szóltam a kilencedik parancson keresztül a monogám házasságról, az újraházasodottak helyzetéről és a házasságtörésről, mint lopásról. Legközelebb arról lesz szó, hogyan kell harcolni ennek a törvénynek a betartásáért, tehát a tisztaságért.

Drága Kicsinyeim! Szomorú, misztikus képeket fogok elétek tárni. Meg akarlak győzni benneteket az igazságról, hogy igenis van pokol. Eljöttök-e velem egy haldoklóhoz? ... Megkérem az őrangyalotokat, hogy lélekben vezessen benneteket kezeteket fogva. Ők biztonságérzetet adnak majd nektek. Előre megyek, kövessetek!

Egy kórház intenzív osztályán vagyunk egy 40 éves férfi  haldoklik, a tüdőrák végső stádiumának utolsó pillanataiban van. A gép már egyenes vonalat mutat, beállt a halál. Lelki szemeitek előtt mutatom, hogy az ember lelke kiemelkedik a testéből, és annak tökéletes mása. Ott áll előttem, csak néz Felém, nem ismer fel és nem érez bűnbánatot. Mellette jobbról az őrangyala és balról egy csábító, vonzó, tökéletes női alak, nagy dekoltázzsal, mini szoknyában, sugárzóan szép arcvonásokkal. Ez a férfi már az 5. feleségével élt. Ahogy megunta az egyiket, már le is cserélte a másikkal. Siker, gazdagság, hatalom töltötte ki egész életét. Gyermekkorában vallásos nevelést kapott, de a környezeti hatásokra mindezt levetette magáról. Meg kell jegyeznem, hogy édesanyja most 70 éves és 20 éve imádkozik fia megtéréséért. A kórházba is odavitte a papot az utolsó kenettel és Oltáriszentséggel, de ő villámló szemekkel, rikoltozó hangon elzavarta. Most itt áll, Engem káromolva. Hiába szólítom fel, hogy kérjen bocsánatot, ő csak az őt ölelgető, csókolgató szexis nőben bízik, hízelgő , csalárd szavaiban. Fájó szívvel átadom a nőnek, aki ölébe veszi és azonnal átalakul igazi, szörnyű, hatalmas alakká. Mancsaival szorosan tartja, vihogó szájából kénes leheletet fúj rá, és diadalmasan viszi zsákmányát, indul a pokol felé. Jöjjetek, kísérjük el! A föld felszínén, ahol állunk egy feneketlen mélyedés keletkezik és fekete lépcsők vezetnek lefelé. Én, Jézusotok megyek a gonosz után, ne féljetek, kövessetek! Egyre melegebb lesz, és undorító kénszag terjed. Az őrangyal fogja a kezeteket. Lent a mélyben látható egy hatalmas tölcsér, melyben tűz lobog. A Sátán kárörömmel pofáján, magasra emeli áldozatát és be akarja hajítani, de Én, a Megváltó fentről egy ragyogó, fényes sugarat kapok a Szívembe. A halott férfi édesanyjának, zokogó, kérő imája volt. Erre irgalmam megmozdult, kiragadtam ellenségem karmai közül a reszkető lelket és Szent Szívemre szorítva megindultam vele fölfelé, ti pedig jöttök utánam. A tisztítótűz legmélyebb fokozatához vittem. Leállítottam magam elé. Térdreborult és sűrűn kérte bocsánatomat. Kitártam a kaput és megengedtem, hogy elfoglalja a helyét.

Drága Kicsinyeim! Titeket felvezetlek a Föld felszínére. Itt vagyunk az engesztelés helyén, és most irgalmunkért, hogy ez a lélek megszabadult a kárhozattól énekelve dicsőítsétek a Szentháromságot!

„Atyám tied vagyok és szüntelen imádlak

Dicsőség szent Nevednek,

Dicsőség Nevednek

Dicsőség Nevednek

Dicsőség szent Nevednek...

Jézus tied vagyok...

Lélek tied vagyok...”

Kedveseim! Köszönöm a dicsőítést az egész Szentháromság nevében. Megáldalak benneteket a hűség és tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK 2015.12.22. 
Szentlélek: Kilencedik parancs II.

Szentlélek: Drága Gyermekeim! Mint fehérruhás ifjú e percben érkeztem közétek kiterjesztett szárnyakkal, ragyogó fényben Én, a harmadik Isteni Személy, a Szentlélek. Egy fenyőágat tartok a kezemben, melyen egy lobogó gyertya világít és egy szép karácsonyfadísz függ rajta. Aranyszínű csillogó üveggömb a jászolos képével. Nyissátok ki szívetek ajtaját, mert mielőtt még tanítani kezdelek benneteket, szeretném lelketekbe helyezni ezt a kis ajándékot, hogy még bensőségesebben tudjátok várni Jézus születésnapját.

Folytatom a kilencedik parancsot, mely így szól: „Felebarátod feleségét ne kívánd!” A Katolikus Egyház Katekizmusa megfogalmazza: „a megkeresztelt embernek harcot kell folytatnia a test kívánsága és a rendetlen vágyak ellen. Egyrészt a tisztaság erényével és ajándékával, mert a tisztaság lehetővé teszi, hogy egyenes szívvel és osztatlanul szeressen. Másrészt a szándék tisztaságával, amely azt jelenti, hogy mindig szem előtt tartja az ember igazi célját… Harmadszor a külső és belső látás tisztaságával, az érzékek és a képzelet megfegyelmezésével, a tisztátalan gondolatokban való gyönyörködés elutasításával… és negyedszer az imádság által.” Ezt az utóbbit úgy kell érteni, hogy senki nem képes egyedül rendetlen vágyait legyőzni, csak aki imáiban kéri hozzá Isten segítségét.

Ez a parancs a házastárs iránti hűségre és szeretetre és mások házasságának tiszteletbe tartására szólít fel. A gonosz minden áron arra törekszik, hogy ezt a két fontos és szép erényt tönkretegye és ezáltal a házasok lelkét megkaparintsa. Amikor az ifjú pár ünnepi ruhában térdel az oltár előtt és örök hűséget esküszik egymásnak, akkor még lobogó szerelemmel tekintenek egymásra. Ez az érzelem nem lángolhat ilyen intenzitással egy egész életen át, mert felemésztené a szívüket. A jó házasságban a szerelem megmarad, de más színezetet ölt: egyetértés, egymás segítése, támogatása, gondoskodás, mély szeretet és időnként fel-fel lángoló vágy jellemzi. Ezt a csendes, egymás felé forduló halálig tartó szerelmet csak az a házaspár tudja megőrizni, akiben tisztaság és hűség van. Nincs olyan férfi és nő, aki ne találkozna kísértéssel, bármilyen jó házasságban is él. Hiszen nem egy magányos szigeten laknak, kettesben, mindenkitől elzárva, hanem emberek között mozognak kitéve a csábításoknak. Csak az tudja legyőzni a negatív hatásokat, aki felügyel lelke tisztaságára és erős akarat van benne, hogy kerülje az alkalmakat a kísértésre.

Ó, Gyermekeim! Lépten-nyomon kínálkoznak az ilyen alkalmak. Péter munkahelyére, az irodába új kolléganő került. Nyugodt, kiegyensúlyozott házasságban él, még sosem csalta meg a feleségét. Most mégis rajta felejti a szemét a csinos, ápolt, feltűnően jól öltözködő munkatársnőjén, és gondolatban összehasonlítja feleségével, aki nem sokat törődik külsejével, otthon elnyűtt ruhákba jár és mindig holt fáradt, mire végre végigfürdeti és lefekteti a három gyereket. Felébred benne a vágy a bájos, csicsergő, kedves és nagyon fiatal nő iránt. Szívében máris házasságtörést követett el. Gyakran előfordul a kísértés külföldön dolgozó férjek vagy feleségek esetében: ha messze került, nem tud gyakran hazautazni, hiányérzete van és könnyen az első csábító horgára akad. A nyaralások és külföldi utazások is veszélyt rejtenek magukban, ezért jobb, ha a házaspár mindenhová együtt megy. Kínálkozó alkalom lehet egy szanatóriumi beutalás, ahová egyedül érkezik mindenki, nem a házastársával. Pár hét alatt előfordulhat, hogy megismer valakit és hűtlenné válik. Vannak férjek vagy feleségek, akik szánt-szándékkal keresik a lehetőséget, és interneten keresztül próbálnak megismerni valakit, szinte elébe mennek a kísértésnek.

Alkalom mindenfelé van a kilencedik parancs megszegésére, de ezeket szilárd akarattal és szemérmes magatartással el lehet kerülni. A szemérmes asszony vagy férj mértékletes. Tudja, meddig lehet elmenni a kedvességben, a barátságos közeledésben. Még a tekintetét és a gesztusait is úgy vezérli, hogy másra nézve ne legyen csábító. Az öltözködésben nem feltűnő, nem akarja felhívni magára a figyelmet. Ha valaki túlzott kíváncsisággal közeledik felé, hallgatag és tartózkodó lesz. Aki szemérmességbe burkolózik, azt nem tekintik prédának a csábítók, inkább odébb állnak és könnyebb, elérhetőbb alanyokkal foglalkoznak.

A házastársi hűség megőrzésében nemcsak a szemérmesség segít, hanem az önmegtartóztatás is. Nem csak a bűnös cselekedetben, hanem már az azt megelőző akaratban is győzni kell annak, akinek már van hitvestársa. A bűnös szándékot kell elfojtani, mely arra irányul, hogy megcsalja, akivel Isten előtt megesküdött.

Eddig arról beszéltem nektek, mennyire fontos a házastársak közötti hűség megőrzése, melyben segítenek a szemérmesség és önmegtartóztatás. Most viszont nézzük a parancs konkrét oldalát: „Felebarátod feleségét ne kívánd!” Ha körülnéztek a világban rengeteg szerelmi háromszöggel találkoztok. Van a házaspár és van egy csábító. Nézzünk egy példát a mai életből! Zsuzsa 30 éves lány, eddig még nem találta meg élete párját, pedig már nagyon vágyódik saját családra. Művészi képességei vannak: amatőr festő és gyönyörűen zongorázik. Minden nyáron művésztelepen vesz részt, ahol fejlesztheti tudását, és vidám társaságban kipihenheti magát. Itt ismerkedett meg Gézával, akivel összebarátkoztak és együtt jártak festeni. Kiderült, hogy a fiúnak 4 gyermeke van és egy rendes felesége. A három hét elég volt arra, hogy egymásba habarodjanak. Jól tudták, hogy helytelen, amit tesznek, mégsem szakítottak. Géza aki építészmérnök, visszament dolgozni, és hazament a családjához, Zsuzsi, aki tanítónő volt, folytatta a tanítást és hazatért szüleihez. Senkinek nem szóltak semmit és hétvégeken később már hétköznap is, titokban találkozgattak. Hamarosan kitudódott a viszonyuk, és a két család felháborodva és tehetetlenül vette tudomásul. Ők ketten elhatározták, hogy Ausztriába mennek dolgozni. A fiú testvére már évek óta ott élt, ő fogadta be őket. Az elhagyott fiatalasszony gyermekeivel anyagi gondokkal küzd és idegösszeroppanás szélén áll.

Ez a leány, drága Gyermekeim, emberi szemmel nézve is kegyetlen és meggondolatlan volt, mert galád módon, érzéki vágyaitól vezettetve egy férjet és egy többszörös apát rabolt el. Géza pedig gondolkozás nélkül elhagyta családját, házasságtörésben él. Ha nem hagyják abba eszeveszett játékukat és nem szakítanak, ha nem bánják és gyónják meg bűnüket, a pokolban kötnek ki. Ők nem csak családtagjaik ellen vétettek megszégyenítve és megalázva őket, hanem Istent is mélyen megsértették, mert a kilencedik parancsot semmibe vették. Se Zsuzsában, se Gézában nem volt erő és akarat az elején, ott a művésztelepen, mikor a közös festőprogramoknál otthagyták a többieket és külön utakon kezdtek festeni járni. A leány hiúságát legyezgette a férfi csábítása és nem mérte fel, hogy mekkora bánatot, bajt okoz annak a szegény családnak. Csak a saját testi örömét kereste. A bűn mindig az akarati elhatározással kezdődik azután a cselekedetben teljesedik ki. Ezért mondja az Úr a parancsában, hogy már a házastársának a puszta megkívánása is halálos bűn. Ha Zsuzsa kellő önuralommal és szemérmességgel rendelkezett volna, nem ment volna bele ebbe a bűnös kapcsolatba.

Drágáim! Jól jegyezzétek meg, hogy embernek lenni annyi, mint az ösztönök hangos szavának parancsolni tudni. Embernek lenni annyi, mint a vak érzéki vágyakat erős kézzel féken tartani.

Én Szentlélek arra buzdítalak benneteket, imádkozzatok azokért a mai felebarátaitokért, akik ösztönös, érzéki vágyaikkal szétszakítanak jól működő szentségi házasságban élő házastársakat.

Most pedig egy misztikus karácsonyi élményben akarlak benneteket részesíteni. Meghívlak titeket az űrbe, a bolygók és csillagok közé. Két nappal előrébb járunk. Szenteste van. Eljöttök Velem a Szentlélek Istennel? … Akkor kapaszkodjatok a szárnyaimba. Sötétség vesz minket körül és már látjuk is a Földet, messziről. Nézzétek, mi történik! Óriás méretben felülről a betlehemi Kis Jézus jászolán ülve közeledik a Földgolyóhoz. A felette lévő fényes felhőre leszáll. Ragyogó fény veszi körül, de lelki szemeitekkel láthatjátok szőke göndör hajacskáját, piros kis arcocskáját, csöpp kis száját. Két karját szélesre tárva ül, mintha minden embert magához akarna ölelni. A sok gyermekünk hangya méretű hozzá képest. Jobb kis kezét előrenyújtja és megáldja a Földet és szólásra nyitja az ajkát: Testvéreim! Szeretetet hoztam nektek, mennyei szeretetet… Már éppen ki akarja fejteni, milyen is az a mennyei szeretet, mikor a többmillió hangyányi ember, mégpedig házasságtörők sokasága, akik a kilencedik parancsot megsértik, megfeszítik fegyverüket és mérgezett nyilakkal megcélozzák a mosolygó, beszélő kicsi Jézus Szívét. Már betelt a Szíve, nincs több hely, most az arcát veszik célba, a nyakát, a mellét, a karjait, lábait, a többi nyíl a jászolba fúródik. Ragyogó két gyermekszemét elborítja a könny, felemeli fejét és sírva mondja:

-Atyám, segíts! Mit tegyek?

-Drága Fiam! Áraszd el e bűnös házasságtörőket megváltói szereteteddel!

-Megteszem, Atyám.

De a Kis Jézus egyelőre nem tudja megnyitni Szent Szívét a nyilak sokaságától. Felétek fordul:

-Jöjjetek, áldott Engesztelő Testvérkéim! Húzzátok ki a nyilakat Szent Szívemből és egész Testemből! Ó, köszönöm! Milyen jó, hogy akad, aki még szeret Engem!

Nézzétek csak, Kedveseim - szólok Én, a Szentlélek Isten - mit tesz a ti szeretett Jézusotok? Kinyitja Szívét és sokmillió szeretetsugár árad belőle. Az elsőket ti kapjátok Kicsinyeim, akik segítettetek Neki. Majd a töménytelenül sok fénysugarat, mely az Ő szeretetéből árad, leárasztja a Földgolyóra a rengeteg házasságtörő szívébe. Közülük sokan megdöbbenve néznek maguk elé, megtelődnek bűnbánattal és Isten szertettel. Életük 180 fokos fordulatot vesz. Visszatérnek házastársukhoz és bocsánatot kérnek tőlük. De sajnos sokan vannak, akik nem engedik be szívükbe a tiszta szeretetet, a karácsonyi ajándékot, visszautasítják és folytatják romlott, erkölcstelen életüket. Kérlek benneteket, most együtt imádkozzatok értük Mennyei Édesanyátokhoz!... Most segíts meg Mária… Már itt is van Szűz Mária. Felemeli két karját a Mennyei Atya felé, irgalmat kér a házasságtörők számára és a szentségi házasságot megrontók számára, hogy még haláluk előtt adjon lehetőséget nekik a bűnbánatra.

Újra Én beszélek hozzátok, a Szentlélek Isten. Kapaszkodjatok Belém, mert indulunk haza az engesztelés helyére. Jászolából a kis Jézus egy utolsó áldást küld felétek, integessetek neki.

Megáldalak benneteket az isteni szeretet és tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi üzenet – 86. Szűzanya: Advent

2018.12.15. 08:32 :: lowoa

ÉGI ÜZENET 2010.12.15. szerda
 
Szűzanya: Advent
 
Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Két évvel ezelőtt is Én tanítottalak benneteket az Adventről, a karácsonyi előkészület idejéről. Az Advent az Egyháznak fontos és szép időszaka. Várja az Én Szent Fiam születésnapját, egyik legnagyobb ünnepét a Karácsonyt. Ugyanakkor várja az Úr Jézus 2. eljövetelét. A Szentmise tanító része ebben az időben gyakran emlékezik meg erről.
Most arról fogok nektek beszélni, hogy Én, Mennyei Édesanyátok áldott állapotomban milyen különleges kegyelmeket kaptam Mennyei Atyánktól. Megengedte Nekem, hogy érzékeljem Szent Fiam fogantatása pillanatától fogva mit érez, mit gondol méhemben, 9 hónapon keresztül. A magzati kis Jézus ott tartózkodása öröm és szenvedés volt neki egyszerre. Míg a földi ember magzatkorában mindenféle gondolkodástól, ítélőképességtől meg van fosztva, csak testben növekedni, fejlődni tud, addig az Én kicsi Fiam azon az elzárt, védett helyen, mint Isten az összes tudás, értelem, érzelem birtokában volt. Míg a többi magzat anyja szíve alatt nem tud örülni, bánkódni, gyötrődni, addig a kicsi Jézus igen, és ezt Én, az Ő Édesanyja Isten kegyelméből mindig megéreztem. Hallgassátok meg, milyen örömöket élt át szűzi méhemben az Én Kisfiam!
Nagyon boldog volt, hogy legtisztább, legalázatosabb és legtökéletesebb anyát kapta. Természetesen szája nem nyílt ki, beszélni nem tudott, de gondolatban gyakran megköszönt Engem a Mennyei Atyának. Azt is megköszönte Neki, hogy az emberiség Megváltója lehet. Hálás volt Neki nevelőatyjáért, Szent Józsefért is. Előre látta, mennyi szépre és jóra fogja tanítani őt, ahogyan majd növekedik. Hálás volt Istennek a szentek, vértanúk és hitvallók sokaságáért, akik majd követik Őt, és értetek engesztelőkért, akik imádják és szeretik és mélyen hisznek Benne. Megköszönte a Mennyei Atyának az Ő ellenségeit, mint a megváltás eszközeit.
Számomra egy különös kegyelmet eszközölt ki, hogy ahogy fejlődik a méhemben, szinte percről-percre növekedjen Bennem a megszentelő kegyelem. A Mennyei Atya megengedte Neki, hogy végig, áldott állapotom alatt a kicsi szívéből, bensőleg beszélgethessen Velem. A szavait mindig megéreztem és megértettem a szívemben, de a fülemmel nem hallottam semmit. Meglepődtem, mikor tapasztaltam a szavain keresztül, hogy magzati állapotában, már akkor is, milyen sokat szenved. Ugye ti se gondoltatok erre, Gyermekeim, hogy már akkor megkezdődött megváltó-munkája? A földi, emberi magzatnak nem jelent szenvedést az egyre szűkebb hely, a mozgáskorlátozás, hogy nem halhat, nem láthat és nem beszélhet, mert csak a puha, meleg, biztonságos anyai fészket érzékeli és még nem látott másik, fejlettebb világot, tehát jól érzi magát. De az Én Jézusom, mint 2. isteni személy a tökéletes, fényes, tágas, gyönyörű Mennyországból jött, ahol járhatott, kelhetett, beszélhetett, gyönyörködhetett és az angyalok serege imádta, és egyszercsak be lett zárva egy sötét, szűk, pici helyre, ahol még a szemét, száját se nyithatta kis, ahol keze-lába mozdulatlanul ugyanabban a helyzetben volt, és nem hallhatott semmit. Ez az állapot egy ismeretekben, bölcsességben gazdag isteni személynek nagy szenvedést jelentett.
Gondoljatok bele gyermekeim, hogy most, miután már láttátok a földi életet, hozzászoktatok a mozgáshoz, a színek, formák látásához, az ízletes ételek fogyasztásához, a lágy kellemes beszéd és a művész zene hallgatásához, a virágok finom illatához- hirtelen bezárnának egy dobozba, amelyben csak felhúzott lábakkal fértek el és behajlított karokkal és egy csövön keresztül táplálva a sötétben vagytok 9 hónapon keresztül. Ugye milyen nagy szenvedés lenne számotokra ez? Azért mert már hozzászoktatok egy magasabb életformához. Akkor mit szóljon az Én Fiam, aki milliószor magasabb életből került méhembe, mint ti a dobozba.
Úgy képzeljétek el, hogy minden ottani szenvedését boldogan elfogadta és felajánlotta az Atyjának. Pl. a mozdulatlanságát felajánlotta azokért az anyákért vagy apákért, akik otthagyják a családi fészek melegét és kicsapongó, erkölcstelen életet élnek. Mivel nem nyithatta ki a szemeit, eszébe jutott, hogy az emberek milyen sok csúnya bűnt követnek el a szemükkel, pl. parázna könyvek, filmek, folyóiratok olvasása, nézése, rágondolt a vakokra, akik mindig sötétségben vannak és kicsi szemeiből arcocskáján végiggördültek az első könnyek. Ekkor arra kérte a Mennyei Atyát, hogy övéinek adja meg a könnyek ajándékát. Tudjátok Kicsinyeim, mikor bűnbánatotokban kicsordul a könnyetek vagy mikor áhítatos nagy lelki örömöt, túláradó Istenszeretetet bocsát rátok az Úr, azt a kicsi Jézus magzati könnyei eszközölték ki számotokra.
A hallóérzékétől is meg volt fosztva az Én Jézuskám. Amit emiatt szenvedett, azt felajánlotta azokért, akik kíváncsian hallgatják a csúnya, Istenkáromló, erkölcstelen beszédeket, a sátáni zenéket. Könyörgött a siketekért, hogy Isten iránti szeretetből türelmesen viseljék el ezt a keresztjüket.
Kicsi Gyermekem magzatkorában a nyelvét sem mozdíthatta. Neki, az örök Isteni Bölcsességnek ez nagy lemondás volt. Ezt azokért a bűnökért ajánlotta fel engesztelésül, amit a teremtmények a nyelvükkel követnek el: ítélkezésért, rágalmazásért, káromkodásért. A hallgatásnak, amit Jézus 9 hónapon át megszakítás nélkül gyakorolt, egyik gyümölcse a szerzetesek hallgatása.
Az is nagy fájdalom volt Neki, hogy kicsi karjait mereven, behajlítva kellett tartani. Közben látta a sok verekedést, öngyilkosságot és gyilkosságot, lopást és az ő büntetésük enyhítéséért könyörgött. Felajánlotta Istennek a testi nyomorékokat, hogy állapotukat alakítsa érdemszerző kegyelemmé.
Higgyétek el, Kincseim, hogy Fiam magzati szenvedése rengeteg kegyelmet eszközölt ki számotokra. E 9 hónap alatt a Mennyei Atya irgalma jelentősen megnőtt, mert Szent Fia magzati szenvedései megindították szívét teremtményei felé. Jézus fogantatása pillanatától kezdve úgy könyörgött értetek, mint testvéreiért és már előre kiesdette számotokra bűneitek bocsánatát, pedig akkor még meg sem születtetek.
Ha valakinek születésnapja közeledik, azon gondolkoztok, mit is adjatok neki, aminek örülne. Szent Fiam születésnapjáig már csak 10 nap van hátra. Tudjátok-e mivel tennétek boldoggá? Ha addig mindennap végeznétek egy önmegtagadást. Pl. egyik nap lemondanátok a szokásos feketekávéról, a másik nap a tv nézésről, máskor az édességről, majd a következő nap éjfélig virrasztva imádkoznátok, egy másik napon böjtölnétek stb.
Most kicsinyeim úgy állok előttetek áldott állapotban bő kék ruhában, hogy 10 nap múlva születik meg az Én isteni Gyermekem. A Mennyei Atya megengedi, hogy a szívem alól szóljon hozzátok! Hallgassátok hát!
„- Drága Kistestvéreim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. bizonyára meglepődtetek, hogy forrón szeretett Édesanyám Szíve alatt milyen sokat imádkoztam, szenvedtem értetek, emberekért, testvéreimért. mindezt örömmel és önként tettem, Atyám dicsőségére és a ti üdvösségetekre. De örömömbe belevegyült fájdalom, és ha rágondolok most is patakzik a könnyem, hogy Testvéreim többsége semmibe veszi az Én áldozatos földi életemet fogantatásomtól halálomig. Legalább ti, akik szerettek, vigasztaljatok Engem! Már a 10 önmegtagadással is simogatjátok szívemet, de ha még ezenkívül e 10 napban 1-2 percig elgondolkoztok méhen belüli szenvedéseimen és szívből megköszönitek, akkor igen kedves ajándékot vehetek majd át tőletek születésnapomon. Ígéreteiteket ne felejtsétek betartani. Ha sikerül, érezni fogjátok hálás szeretetemet. Itt bent nem tárhatom ki karjaimat, ezért képzeletben ölellek kicsi szívemre benneteket.”
Drága Gyermekeim! Most Én is Megáldalak benneteket az adventi várakozás örömében az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Hétfői üzenetek – 9 – A Szűzanya szavai az Adventről

2018.12.15. 08:31 :: lowoa

Szűzanya: Az Adventről
Drága, engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a ti Mennyei Édesanyátok és Éva hangján szólok hozzátok. Ma az Adventről tanítalak benneteket.
Az egyházi évben 2 ünnep van, melyet megelőz a hosszú előkészület. Egyik a Karácsony, melyet az adventi hetek vezetnek be, a másik a Húsvét, melyre a Nagyböjttel készültök.
Most röviden beszámolok életem ide illő szakaszáról. Mindketten, Szent József és Én is Dávid király családjából származunk. Édesanyám, Anna elmúlt 50 éves, mikor születtem neki. Már egész kicsi koromban Istennek ajánlottak. A templomban éltem papok és tanítónők neveltek, és eljegyzésemkor visszaadtak szüleimnek. Szüzességi fogadalmat tettem és azt jegyesem elfogadta. Szent Józseffel Názáretbe költöztünk. Nagynéném, Erzsébet és férje Zakariás elkísértek az útra. Külön kis szobát rendezett be nekem József. Még csak 15 éves voltam. Egy szép, fehér selymet fontam az ablak felé fordulva, énekelve, imádkozva. Kértem az Atyát, küldje el végre a tiszta és termékeny szüzet, aki megszülheti a Messiást. Egyszer csak elkezdett lebegni a függöny az ablak előtt és nagy fény árasztotta el a szobámat. Ott termett előttem kb. 1 méterre egy ragyogó, gyönyörű angyal. Megijedtem és csodálkoztam egyszerre. Felugrottam és a falhoz lapultam.
De az angyal így szólt: „Ne félj, Mária! Én vagyok Gábor, az Isten angyala. Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes. Az Úr van veled. Áldott vagy te az asszonyok között. Most méhedben fogansz, és fiat szülsz, akit Jézusnak fogsz hívni. A Magasságbeli fiának nevezik majd.”
Én így válaszoltam: Hogyan történhet ez, ha én nem ismerek férfit?
„Nem ember révén leszel anyává, a Szentlélek száll le rád és a Magasságbelinek ereje árnyékol be téged. Az Örökkévaló várja a válaszodat”- mondta az angyal.
Mellemen keresztbetéve kezemet, meghajolva így válaszoltam: Íme az Úr szolgáló leánya. Legyen nekem az Ő szava szerint. Így fogantam meg abban a percben, ahogy beleegyeztem. Mikor felocsúdtam ebből az elragadtatásból, aggódni kezdtem, hogy emiatt nagy baj lehet. Hogy fogom ezt Józsefnek megmondani? Még agyon is kövezhetnek, ha kiderül, hogy nem Jegyesemtől vagyok áldott állapotban. De a Szentlélek benső szavakkal megnyugtatott, hogy majd Ő igazol engem Józsefnél.
Ó, Gyermekeim! Nem is képzelitek, milyen könnyű és boldog volt ez az állapotom. Ez alatt semmit nem szenvedtem 9 hónapon át. Minden kellemetlenséget, nehézséget és fájdalmat -amit minden asszony át szokott élni ez idő alatt és szülés alatt is, elvett tőlem Isten. Azért, mert szeplőtelenül, áteredő bűn nélkül jöttem a világra. Látjátok? Ha Éva engedetlensége nem történt volna meg, ma minden asszony ilyen könnyen, fájdalmak nélkül, vajúdás nélkül élné meg az anyaságot.
Az én Jegyesem észrevette állapotomat és nagy lelki szenvedésen ment át. Ha nem lett volna olyan nagy szent és jóságos, akkor feljelentett volna engem a papoknál, mint házasságtörőt, hogy halálra kövezzenek gyermekemmel együtt. Néhány napig gyanakodott és szenvedett, de természetfeletti módon megtudta és elhitte, hogy Isten gyermekét hordom a szívem alatt. A 9. hónap végén Betlehembe kellett mennünk népszámlálásra, hogy ott szülessen meg Üdvözítőtök, ahogy a Szentírás előre megjövendölte.
Adventi várakozás ideje, én is vártam. Most elmondom, hogy Én, Mennyei Édesanyátok hogyan vártam Kisfiamat. Már fogantatásom első percében határtalan öröm töltött el. Az eszembe se jutott, hogy megérdemlem, hiszen nem voltam tudatában szeplőtelen fogantatásomnak-olyannak láttam magam, mint a többi leányt. Arra se gondoltam, hogy most csodálni fog a világ, mert hasonló vagyok Istenhez. Szinte megsemmisültem az alázatosságban. Örömmel töltött el, hogy boldoggá tettem Istent az IGEN-emmel. Mint minden anya, én is találgattam, hogy milyen külső vonásai lesznek Szent Fiamnak, ha megszületik. Mikor egyedül voltam, nagy szeretettel simogattam a szívem alatt a bőrömön keresztül, énekeltem hozzá, becézgettem, dédelgettem, Jézuskámnak szólítottam. De boldogságomba 9 hónapon át belevegyült a nagy fájdalom: eszembe jutott a próféták jövendölése az Üdvözítőről: „Ő a fájdalmak embere. Az Ő Sebei szereztek nekünk gyógyulást. A mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze.” Nem tudtam előre, hogy pontosan mit kell majd átszenvednie, de azt tudtam, hogy a betervezett megváltás, a kínszenvedése és kínhalála elkerülhetetlen. Ebben a tudatban kellett várnom megszületésére, és ebben a tudatban kellett leélnem a következő 33 évet. Tudom, a többi földi édesanya is sokat szenved, ha el kell vesztenie gyermekét, de a halálra-várakozással nem kell egyiknek se ennyi sok évet félelemben tölteni.
ADVENTBEN vagyunk, ez a ti várakozásotok ideje. Először is várjátok a Karácsonyt, Fiam születésnapját. Nagy készülődésben vagytok és gondban, kit mivel lehetne megajándékozni a szép ünnepen. A televízió reklámok özönét teríti elétek, az üzletek rogyásig megtelnek ajándékozni való árukkal. A szülők nem győzik egymást túllicitálni, hogy ki vesz drágább és szebb játékot gyermekének, hogy elhenceghessen vele az óvodában, iskolában. A háziasszonyok recepteket cserélnek pompás ünnepi vacsorákhoz. A nagy készülődésben az emberek sokasága elfelejti a lényeget.
Már nem is tudják, minek az ünnepe Karácsony. A megkérdezettek így válaszolnak: A Szeretet ünnepe. A béke ünnepe. Már eszükbe se jut, hogy Jézus születésnapját kellene ünnepelni. Kinek szoktak ajándékot adni? Akinek születésnapja van. Legalább ti, drága engesztelő Gyermekeim, készítsetek ebben az Adventben ajándékot Szent Fiamnak. Lelki ajándékokat vár: áldozatot, önmegtagadásokat, böjtöket, virrasztásokat. Ugye tudjátok, miért várja ezeket tőletek? Mert kegyelemmé alakítja és kiosztja a közömbös és hitetlen lelkek között. Szomjazik és éhezik a hitükre és szeretetükre. Tehát az Advent elsősorban lélekmentéssel teljen nálatok. Másodszor az Advent megújulást jelentsen számotokra. Új egyházi év kezdődik, új ember szülessen bennetek. Törekedjetek levetni hibáitokat, bűneiteket, önzéseteket, önszereteteteket, és kérjetek a Szentlélek Istentől erényeket a lelketekbe:
  • 1) Lelki tisztaságot: hogy ne essetek vissza ugyanabba a bűnökbe, hogy a legkisebb bűnt azonnal bánjátok meg, hogy nagyon gyakran végezzetek szentgyónást.
  • 2) Kérjetek szeretetet: tegyetek jót mindenkivel, bocsássatok meg mindenkinek, szeressétek ellenségeiteket is.
  • 3) Kérjetek alázatot: Tudatosítsátok magatokban, hogy minden erényetek Isten ajándéka.
Ezek a legszebb és legértékesebb születésnapi ajándékok Jézusomnak.
Adventkor nem csak Megváltótok születésnapjára készültök és várakoztok, hanem az Úr Jézus 2. eljövetelére is. Mondogassátok gyakran: Jöjj el, Uram, Jézus, jöjjön el a Te Országod! Most és itt a templomotokban kérlek benneteket, hogy ezt együtt és hangosan 3-szor mondjátok el Velem: JÖJJ EL, URAM, JÉZUS, JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!!! Ezután így köszönjetek egymásnak: MARANATHA, ami azt jelenti: Jöjj el, Uram, Jézus!
Kedveseim! A végső időkben éltek. Csak hívogassátok! Hamarosan el fog jönni angyalaival és szentjeivel nagy isteni dicsőséggel és hatalommal, hogy a Föld megtisztítása után elhozza nektek az Új Világot. Ott nem lesz szomorúság, szenvedés, betegség, halál, béke és szeretet uralkodik. Jézus lesz a királyotok és Én a Királynőtök. Ott fogunk Szent Fiammal lakni köztetek. Szemtől-szembe láthattok minket. Nem fogtok ráismerni a Földre: félig mennyei, félig földi elemekből fog állni. Gyönyörűek és érintetlenek lesznek a folyók, tavak, tengerek, erdők, rétek és a virágok. Mindenkinek mindene meglesz, amire csak szüksége van. A Sátán meg lesz láncolva és be lesz zárva a pokolba, és ezért senki nem tud bűnt elkövetni, nem lesz kísértés.
Most megkérem eszközömet, hogy olvassa fel a nagyfalui Madarász Éva választottunk könyvéből a neki adott látomást az Új Világról (47.old.).
Drága Kincseim! Addig, míg tart a tanítás itt állok Évám mellett, s mikor elkezditek imáitokat együtt mondom veletek. Így engesztelésetek értéke nagyra nő. Minden egyes szándékotokat felajánlom a Mennyei Atyának, és Ő meghallgatja kéréseiteket. Éva kezét keresztül édesanyai áldásomat adom rátok.
2008.december 15. hétfő

2018.12.14. 08:31 :: lowoa

Irgalmas Istenem! Szeretném, ha látszana hitem a mindennapokban. Nem kérkedő életvitelre gondolok, hanem alázatos és szeretetteljes, szelíd cselekedetekre, hiszen ezekkel dicsőítelek igazán. Tudom, hogy családtagjaimnak, munkatársaimnak, barátaimnak is arra van szüksége, hogy én Téged mutassalak fel nekik életemben, szavaimban, tetteimben. Gyakran nem sikerül, de ha mégis, köszönöm Neked! Jézusért! Ámen


Istenem! Biztonságot, s elrejtettséget keresek teremtett világodban, s oly nehezen találok. Bizonytalanságok sodrásában, bűnök örvényében keresem a kapaszkodókat, de nem találom őket. Kérlek, adj nekem látó szívet, bölcs értelmet, hogy észrevegyem, s meglássam Gondviselő Jóságod jeleit életemben, s azokba kapaszkodva eljussak lelkem nyugalmához, melyre annyira vágyakozom! Engedd Uram, hogy felelősen szerethessek minden emberi kapcsolatomban, s hogy engem is szeressenek! Ámen


Istenem! Ha keményen szólsz hozzám, olykor rosszul reagálok. Pedig értem kemény az Ige, ha fedd és int. Segíts ezt mindig elfogadnom és áldd meg Rád figyelésemet, hogy ne szóljon Igéd hiába! Ámen


Mivel ragaszkodom Istenhez, Ő felmagasztal engem, O megdicsőít engem. Én a királyok Királyának és az urak Urának vagyok a kegyeltje. Kegyeltje vagyok annak az Istennek, aki több, mint elegendő. Mivel ragaszkodom Istenhez, El Shaddai hosszú élettel fog megelégíteni engem. Hacsak az Úr Jézus Krisztus vissza nem jön mielőtt meghalnék, le fogom élni az életemet Isten szolgálatában. Én együtt fogok élni és munkálkodni Istennel, hogy véghezvigyük az O akaratát itt a földön. Mivel ragaszkodom Istenhez, aki több mint elegendő, megmutatta nekem az O üdvösségét. Megismertette velem Jézus Krisztus Evangéliumát, amely Isten ereje az üdvösségre. (Róm. 1,16) Ez az evangélium Isten ereje az én üdvösségemre. Isten ereje az én biztonságomra. Isten ereje az én megtartásomra. Isten ereje az én gyógyulásomra. Isten ereje az én egészséges életemre. És több, mint elegendő. Ámen


Úr Jézus Krisztus! Kérlek, add, hogy soha ne tagadjalak meg, és ne szégyelljelek, sem anyagi előnyök miatt, sem pozícióért, és ne féljek soha megvallani téged és te neved! Ámen


URam! Cselekedjél velem irgalmad szerint! Ámen


Uram! Friss vagyok vagy fáradt - csak Benned reménykedem! Adj nekem életformáló gondolatokat, kapcsolatmegtartó erőt a közösségekben, ahová helyeztél, s mindenekelőtt szelíd, s derűs szívet, hogy ne essek kétségbe, s tudjak elmosolyodni gondviselésed mindennapi csodáin! Ámen


Uram! Hálát adok Neked mindenért! Kérlek segíts meg, hogy én is segíthessek másoknak! Ámen


URam! Köszönöm, hogy találkozásokat készítesz el számomra, melyekből épülhetek. Add, hogy mindig felismerjem, amikor jeleiden keresztül közeledsz felém! Ámen


Uram! Te mindennel és mindenkivel törődsz. A szegénnyel, az elesettel, a boldoggal, a boldogtalannal… Velem is… Köszönöm, hogy önmagam a te oltalmadban tudhatom. Ámen