HTML

websas.hu
MapFree counters! Free counters! Free counters! ">

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”

uzenek.blogol.hu helyett uze-k.blog.hu

július 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Friss topikok

Locations of Site Visitors ">

HonlaprendszerüNK

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2018.07.22. 02:50 :: lowoa

Istenem! Bocsásd meg a sokszor engem jellemző passzív keresztyén életet. Pedig nem az a feladatom, küldetésem, hogy valahogy ellegyek magamnak a kis hitemmel, hanem az, hogy felismerve a Tőled kapott feladatomat, másokon segítsek és másokért fáradozzam. Segíts, erősíts ebben! Ámen


Istenem! Tudom, hogy sem a Veled, sem a szeretteimmel való kapcsolat nem épül magától. Ehhez időre, erőre, szándékra, aktivitásra van szükség. Munkáld bennem ezeket gyermekeim felé! Ámen



Istenem, URam! Magam is jól tudom az egyszerű törvényt: "Szeress!" -, s mégis oly bonyolultnak tűnik megvalósítanom ezt a hétköznapokban... Kérlek adj nekem látást, hogy ne kövessek el olyan hibákat, melyekért súlyos árat kell fizetnem! Engedd, hogy oktalanságaimból okuljak, s napról napra bölcsülhessek a Te félelmedben! Oszlasd el körülöttem a kísértés bódító ködét, hogy ne váljak a pillanat áldozatává, s céltudatosságom kegyelmed révén meghozza eredményét, s Veled maradhassak földi életem minden napján, s reménységem szerint majd odaát is! Ámen


Istenünk, segíts megtanulnunk kihasználni adottságainkat, és javítani a körülöttünk élők életén. Jézus nevében kérünk. Ámen


Köszönjük neked, édes Istenünk, hogy szeretsz, és hogy ezt ilyen egyszerűen, ilyen közvetlenül tudomásunkra is hozod. Bocsásd meg, hogy annyiszor megfeledkezünk róla! Bocsásd meg nagy bűnünket, kishitűségünket, hogy szomorúak is tudunk lenni, és nem ujjongani nap nap után szereteted örömének! Taníts meg rá, hogyan kell ezt a földi élet minden gondja, baja között állandóam úgy érezni, mintha először hallanánk. Hogy beleremegjen a szívünk az örömbe, valahányszor szereteted ajándékait elfogadjuk. Minden örömünk, minden eredményünk, minden sikerünk a Te ajándékod. Taníts, hogy ezt egy percig se feledjük el, s a mai napot is azzal fejezzük be: hála neked, ma is velünk voltál, köszönjük, hogy megengeded, hogy mi is szerethessünk Téged! Ámen.


/V.L./


URam! Add, hogy cselekedeteim az életet szolgálják! Ámen


Uram! Irgalmazz nekünk! Ámen


Uram, Istenem! Könyörülj rajtunk, szereteted hangját erősítsd szívünkben, hogy Hozzád futhassunk. Ámen.


Uram! Olykor beleragadok az ok-okozatok erőt-felmorzsoló sarába, s úgy érzem nincs kiút, s megoldás. Kegyelmeddel segíts meg, hogy derűsen vándorolhassak azon az úton, melyet nekem rendeltél! Ámen

Kadarkúti Égi Üzenetek 192-255. : Mennyei Atya-Jézus-Szentlélek -Szűzanya: Jézus élete

2018.07.22. 02:49 :: lowoa

ÉGI ÜZENETEK

2014.07.22

Szűzanya: Jézus élete XXXIX. A bűnbánat fontossága

Szűzanya: Édesanyai szívem forró szeretetével köszöntelek benneteket, Drága engesztelői Kicsinyeim! Örömmel folytatom Szent Fiam életét, mert gazdagítani akarom ismereteiteket Róla.

Jézus, mikor tanítja kortársait, buzdítja őket, hogy higgyenek benne és szavaiban. Érzi, hogy érdeklődve hallgatják, de látja, hogy még gyengék a hitben és a bűnbánatban. Nem csoda, hiszen gyermekkoruk óta a farizeus papoktól Izrael dicsőségéről hallanak, és Isten ígéreteit rózsaszín ködbe burkolva látják. Nem gondolnak arra, hogy ezek az ígéretek a bűn és hűtlenség miatt csak szenvedés és bűnbánat árán teljesülhetnek.

Gyermekeim! A bűnbánat szükségességéről Lukács evangéliumában ezt olvashatjátok: „Épp jött néhány ember, és azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus az áldozat vérével vegyítette. Erre megjegyezte: Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mind. Vagy az a 18 ember, akire rádölt Siloámban a torony és agyonzúzta őket, azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mindnyájan.”

A farizeusok és a szadduceusok nem vették komolyan e jövőbe látó szavakat. Megmosolyogták a Mestert, mert annyira vakul hittek Izrael győzelmében. Ezt szuggerálták a népnek is. De 40 év múlva a rómaiak valóban felégették Jeruzsálemet, és az égő házak úgy dőltek rá a zsidókra, mint egykor Siloe tornya.

Egy találó hasonlattal mutatja be Jézus saját népének, hogy ami késik, nem múlik, hogy Isten türelme eltart egy darabig, de ha nem lát bűnbánatot, lesújt. Szintén Lukácsot idézem nektek, a terméketlen fügefáról ír: „…Egy embernek a szőlőjében volt egy fügefa. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Erre így szólt vincellérjéhez. Három év óta mindig jövök, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet? De az így válaszolt: Uram, hagyd még egy évig. Körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre. Ha mégsem, akkor majd kivágod.”

Kicsinyeim! Hallgassatok ide! Elmondom nektek, hogy ebben a példabeszédben mi mit jelent. A szőlő tulajdonosa a Mennyei Atya. A fügefa a zsidó nép. A gyümölcs, ami nem termett rajta: a bűnbánat és a hit. A farizeus főpapok csak beszélnek az Írásról, a törvényekről, de nem hisznek Isten küldöttjében, a megérkezett Messiásban, inkább rágalmazzák, üldözik és megölik. A népet is erre buzdítják. Az ő hitük nem terem gyümölcsöt a nép lelkében. Dicsekednek a külsőséges szertartásaikkal, imáikkal, véres állatáldozataikkal, de nem verik mellüket bűnbánatukban. Ebben a hasonlatban a szőlősgazda még vár egy évet a fügefa kivágásával. Isten is vár még egy darabig a keménynyakú nép büntetésével.

Ez a két evangéliumi idézet, melyet elétek tártam, vészesen emlékeztet a mai időkre. Miközben Szent Fiam a Jelenések könyvében és mai igaz prófétáin keresztül emlékeztet titeket a bűn elterjedésének következményeire, és beszél az emberiségre váró közeli jövőről: a nagyfigyelmeztetésről, az elragadtatásról, a keresztényüldözésről, járványos betegségről és háborúról, a 3 napos sötétségről, addig az emberek legnagyobb része ezt hallva befogja a fülét, és egy szenvedés nélküli világbékéről beszél. Nyugtatgatják egymást, hogy e sok szörnyűség csak 1000 év múlva, vagy millió év múlva lesz. Közben elfeledkeznek a tízparancsolatról és elmerülnek a bűnök tengerében. A bűnbánatnak még a csíráját is eltapossák magukban. Nem veszik észre Isten figyelmeztető ujját a rengeteg katasztrófában és háborúkban. Talán azt hiszik, velük ilyen nem történhet? Talán azt hiszik, hogy bűnösebbek voltak azok az amerikaiak, akiket a két hatalmas torony maga alá temetett? Fiamat idézem: „Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.”

És most Én, Édesanyátok a terméketlen fügefa hasonlatát a mai, 21. századi emberiségre konkretizálom. A fügefa mely nem terem semmit: a mai emberiség. Mihaszna tömeg, mely elvesztette a hitét és bűnbánatát. Az emberek többségének hite alszik. Nem szeretik, nem ismerik és nem hiszik Teremtőjüket és a túlvilágot. Csak saját magukban hisznek és bíznak. Az önteltség és gőg tölti be őket. Nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól. Ami valamikor erény volt, elismert, megbecsült erkölcsi norma, az ma nevetséges, maradi, konzervatív és gúnyolnivaló. Azokra a mai leányokra és fiúkra, akik vallási megfontolásból önmegtartóztató életet folytatnak, úgy tekintenek, mint valami csodabogarakra, fekete bárányokra és megalázzák, csúfolják őket. Azután a fajtalankodás, amely Isten szemében undorító, taszító bűn, ma nem szégyen, hanem inkább kérkednek vele, nyilvános tüntetéseken hencegnek jogaikkal. Bezzeg régen – akik ebben az elferdült, beteges bűnben éltek, azt se tudták, hogyan takargassák. 100 évvel ezelőtt vagy 50-60 évvel ezelőtt még rossz szemmel néztek azokra, akik vasárnap vagy ünnepnap nem jártak templomba, ma azokat szólják meg, akik a tízparancsolat szerint az Úr napját megszentelik. A múltban azokról a párocskákról, akik házasság nélkül csak úgy összeköltöztek, megbotránkozva suttogtak az emberek. A mai fiatalok úgy beszélnek barátjukról vagy barátnőjükről, akivel együtt élnek, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, pedig halálos bűn, mocskos paráznaság, amely a kárhozatba vezet. Tehát mélyen alszik a lelkiismeret, bűnbánatnak sehol semmi nyoma. Semmivel se jobb az erkölcs, mint Sodoma és Gomora idejében, sőt még romlottabb. Szent Fiam és Atyja sürgősen rendet akar teremteni. Nem akarják, hogy e szegény lesüllyedt emberiség elvesszen. Mint ahogy a szőlősgazda vár még egy évig, hátha a gondozástól teremni fog a fügefa, úgy vár Isten, hogy igaz prófétáin keresztül küldött üzeneteire még talán felfigyelnek az emberek és megváltoznak. Talán a helyi természeti csapások: árvizek, cunamik, földrengések, orkánok, közúti szerencsétlenségek, gyógyíthatatlan betegségek felnyitják a sokaság szemét, hogy rossz úton járnak. Ha mégsem, akkor elkezdődnek a beígért események.

Drága Engesztelőim! Rátok komoly feladat hárul. Minden időtöket és erőtöket az emberiség megtérésére kell fordítanotok. Sok ima, böjt, virrasztás, engesztelés – ez legyen életetek. Arra vigyázzatok, hogy ti magatok egészen tisztítsátok meg lelketeket, hogy ne csupán a kegyelem állapotában éljetek, hanem még a legparányibb bocsánatos bűntől is mentesek legyetek. Minél tisztább az ember, annál több lelket tud menteni.

Nézzétek, mi történik! Itt áll mellettem Szent Fiam kezében egy égi kehellyel, melyben Szent Vére lakozik. Csukjátok be a szemeteket, mert végigmegy köztetek, és Szent Vérével egy piros keresztet rajzol kicsi szívetekre. Ezzel egészen megtisztított benneteket, az előttetek álló lélekmentési útra. Hirtelen eltűnik a mennyezet, és fentről egy hatalmas átlátszó gömb ereszkedik le elétek. Kívülről látom, hogy Szent Mihály arkangyal érkezett vele, vállán egy hófehér galambbal, melynek feje körül ragyogó glória van. A nagy gömb ajtaját kinyitom. Az arkangyal kinyújtja felénk karjait, és így szól: „A Mennyei Atya parancsa, hogy jöjjetek velem.” Gyermekeim! Akartok-e lelkeket menteni? …Akkor gondolatban egyenként lépjetek be eme égi járműbe! Jézus és Én utolsóként szállunk be és becsukjuk magunk után az ajtót. Már indulunk is. A kék égben száguldunk, és sorba hagyjuk el a felhőket. Még a Föld légterében vagyunk, de nagyon magasan, és egy nagy fényes felhőn megállunk. Mindenki kilép, utoljára Szent Mihály. Mindenkivel ott van az őrangyala és fogja a vállát. Friss, üde levegő csapja meg az arcunkat. A Szentlélek, mint galamb fölöttünk köröz, Ő okozza az enyhe fuvallatot. Tekintsetek le a földre Kicsinyeim! Olyan aprók az épületek így messziről, mint a makettek. A Szentlélek sugarakat bocsát értelmetekbe és megkapjátok a kegyelmet, hogy innen messziről lelássatok a házakba és az emberek lelkébe. Iszonyú sötétséget, tisztátalanságot és zűrzavart érzékeltek. A Szentlélek kegyelméből láthatjátok a Sátánt, ahogy vastag, zöldes-barna kígyó formájában tekergőzik a földgolyón és nagyra tátja a száját, hogy elnyelje áldozatait. Pikkelyeiből undorító démonok emelkednek ki és ellepik az embereket. Ravasz, kellemesnek tűnő sugallataikkal kísértik őket a legkülönbözőbb bűnökre. Gyűlöletet, szeretetlenséget szítanak a családok és közösségek tagjai között, bűnös testi vágyakat gerjesztenek a házasokban, hogy megcsalják egymást, nőkben, hogy papokat, szerzeteseket csábítsanak el, szerencsejátékokra bíztatnak sokakat, hogy a mammon megszállottjai legyenek, abortuszt javasolnak az anyáknak, alkohollal és kábítószerrel kötözik meg az arra hajlamosokat. Nem is sorolom tovább. Mindenféle bűnnek más és más démona van, és a bűnöktől, melyeket e gonosz lelkek okoznak, sötétnek látjátok az emberek szívét. Bizony a pokol felé haladnak. Most itt áll közöttetek a felhőn Szent Mihály. Imádkozzatok hozzá! … Szent Mihály arkangyal… Máris támadásba lendül. Kihúzza kardját hüvelyéből, és villámgyorsan repül a Föld felé. Csak megérinti a többmillió démont kardja hegyével, és azok eszeveszetten menekülnek a kígyó pikkelyei közé. Ezután legerősebb ellenségével, a Sátánnal száll szembe. A harc elhúzódik közöttük. A kígyó tátott szájával hadonászik, a kardját akarja elvenni tőle, lángot fúj a torkából, hogy eleméssze az arkangyalt, de Ő fürgébb és erősebb. Száján keresztül kardjával a torkába fúr, és ettől a gonosz porrá válik. Szent Mihály visszarepül hozzánk. A démonoktól megszabadult emberek valami változást érzékelnek, valami csömör félét, undort attól, amit eddig csináltak. Levertek, kedvetlenek, a bűnbánat alszik bennük. Gyermekeim! Segítsetek. Hívjátok a Szentlelket, hisz itt repdes a fejetek fölött… „Jöjj, Szentlélek Úr Isten…” A dicsőséges fehér galamb kiterjeszti szárnyait, és a fény sebességével repül már, ott is lebeg a Föld fölött. Minden bűnösre egyenként fénysugarat bocsát, mely nem más, mint a mély bűnbánat sugara. A sok bűnbeesett felebarátotok most térdre borul és mellét verve bánja tetteit. De bizony a megátalkodottak nem nyitják meg szívüket a Szentlélek irgalomsugarának, folytatják útjukat a pokol felé.

Ezután mindannyian beszállunk a gömbbe és visszatérünk ide, az engesztelő terembe. Újra a helyeteken ültök. Mi Égiek nagyon boldogak vagyunk, hogy segítettetek Nekünk a lélekmentés nagy feladatában. Megáldunk benneteket a bűnbánat és a felebaráti szeretet kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK 2014.07.29 Szentlélek: Jézus élete XL. Utolsó próbálkozás a fővárosban

Szentlélek: Drága engesztelő Gyermekeim! Én vagyok a Szentlélek, a 3. isteni személy és eszközömön keresztül tanítalak benneteket. Meghatottan tapasztalom, hogy következetesen, újra és újra összejöttök engesztelni, hallgatni Minket, Égieket és lelkeket menteni.

Múlt héten Jézus a bűnbánat fontosságát hangsúlyozta honfitársai előtt és ti előttetek. Ma a Jeruzsálemben tett utolsó kísérleteiről lesz szó. Elhatározta egy pár hetes távollét után, hogy még egyszer visszamegy a fővárosba, ugyanis vágyódott arra, hogy a farizeusok hatása alatt álló, hamis ábrándokban élő zsidó népet kijózanítsa. A többség előtt rózsaszín köd lebegett. A messiási kor boldogságát úgy tekintette, mint az egész Izraelnek kijáró kiváltságot, hogy a választott népből kivétel nélkül mindenki üdvözülni fog, mert ha jön a Messiás, megváltja és felszabadítja mindnyájukat. Bizony sokan meglepődtek, mikor Jézus ezt megcáfolta. Lukács evangélista így írt erről nektek: „A városokban és falvakban, amelyeken áthaladt, mindenütt tanított, így tette meg az utat egészen Jeruzsálemig. Valaki megkérdezte tőle: -Uram, ugye kevesen üdvözülnek? Ezt válaszolta neki: -Igyekezzetek a szűk kapun bejutni, mert mondom nektek, sokan akarnak bemenni rajta, de nem fognak tudni. A ház ura feláll, és bezárja az ajtót, ti meg kint maradtok és zörgetni kezdtek az ajtón: Uram, nyisd ki nekünk! Akkor azt fogja nektek mondani: Nem tudom, honnan valók vagytok. Ti bizonygatjátok: A szemed láttára ettünk és ittunk, a mi utcáinkon tanítottál. De Ő megismétli: Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevők! Lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és a prófétákat mind az Isten országában látjátok, magatok meg kirekesztve. Jönnek majd keletről, nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában. Vannak utolsók, akik elsők lesznek és vannak elsők, akik utolsók lesznek.”

Gőgösen gondolkoztak Jézus honfitársai. Úgy vélekedtek, hogy ők majd mind egy szálig a Mennyországba jutnak, mert ők a választott nép, a pogányok viszont mindannyian el fognak kárhozni. A Mester e példabeszéddel rávilágított arra, hogy a kapu, mely a mennybe vezet, a Jézusba vetett hit, az Ő igéinek elfogadása. Aki nem hisz benne, azelőtt bezárul a kapu. Bizony a zsidó farizeusok, írástudók és az általuk befolyásolt emberek megmaradtak saját merev szertartásaikban, bűneikben, nem hittek a Megváltó, a nagy próféta szavában, nem is jutottak be Isten dicsőségébe. Amikor arról beszél nekik Jézus, hogy jönnek majd a különböző égtájakról, akkor a sok millió kereszténnyé vált pogányokra gondol, például rátok, a jövő nemzedékeire, akik majd üdvözülni fognak. Ott már nem fogják kérdeni tőlük, hogy a választott nép fiai-e vagy máshonnan valók. Egy a fontos, hogy elfogadta és magáévá tette az Üdvözítő igéit, és eszerint élt itt a földön.

Ez a szentírási idézet a szűk kapuról azokra a vallási csoportokra is vonatkozik, akik nem hisznek Jézus Krisztusban, mint Isten fiában, mint 2. isteni személyben. Bizony, míg meg nem térnek, nem juthatnak be Isten országába. De azokat is érinti, akik konokul ragaszkodnak meggyőződésükhöz, hogy Jézus nem volt több, mint egy jóságos, áldozatos történelmi személy. Csak akkor üdvözülhetnek, ha haláluk előtt elismerik Jézus istenségét.

A Megváltó nyilvános működése alatt gyakran tapasztalhatta, hogy a zsidó nép egészen máshogyan értelmezte a „Messiás” fogalmát, mint Ő maga. Nem volt benne semmi politikai jelleg, semmi földi vagy világi elem. Azt hirdette, hogy a Messiás Isten fia, maga Isten az emberben, aki nem keresi a dicsőséget, kerüli a pompát, ünnepeltetést, világi hivalkodást, az alázatosokat gyűjti maga köré, rájuk támaszkodik, és nemcsak Izrael fiait üdvözíti, hanem az egész emberiséget. És hogyan magyarázták a „Messiás” kifejezést ezzel ellentétben zsidó kortársai? Szerintük a várva várt Messiás azért jön, hogy Izraelt felszabadítsa a római zsarnokság alól. Katonának, hódítónak képzelték, aki fegyverrel vívja ki a zsidó népnek a szabadságot és a világuralom dicsőségét. Mások, akik rabjai voltak a zsidó szertartásoknak, a törvénynek, azt várták a Messiástól, hogy a pogányokat Izrael ősi vallására fogja téríteni. Mivel a zsidók egyik ábrándjukat se látták Jézus fellépésében, szavaiban, szelíd jellemében, türelmetlenül faggatni kezdték. János evangéliumában így írt erről: „A zsidók körülvették és kérdezték tőle: -Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mond meg nekünk nyíltan! –Mondtam már nektek – felelte Jézus – de nem hisztek. A tettek, amelyeket Atyám nevében véghezviszek, tanúságot tesznek mellettem. Mégsem hisztek, mert nem vagytok a juhaim közül valók. A juhaim hallgatnak szavamra, ismerem őket és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, nem ragadja ki őket a kezemből senki. Atyám adta őket nekem, s ő mindenkinél nagyobb: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. S én és az Atya egy vagyunk.

A zsidók újra meg akarták kövezni. Jézus megkérdezte tőlük: -Láthattátok mennyi jó vittem végbe Atyám erejéből. Melyik jótettemért akartok megkövezni? – Nem jótettedért kövezünk meg – felelték a zsidók – hanem a káromlásért, azért, hogy ember létedre Istenné teszed magadat. Jézus folytatta: - Hát nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: Istenek vagytok? Ha már azokat is isteneknek mondta, akikhez az Isten szólt – és az Írás nem veszítheti érvényét -, akkor hogy vádolhatjátok káromlással azt, akit az Atya megszentelt és a világba küldött azért, mert azt mondtam: Isten fia vagyok? Ha nem Atyám tetteit viszem végbe, ne higgyetek nekem. De ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem hisztek, higgyetek a tettekben, hogy végre lássátok és értsétek: az Atya bennem van és én az Atyában vagyok.

Erre ismét el akarták fogni, de kiszabadult kezük közül.”

Drága Gyermekeim! Ahogy az ókorban Jézusnak nem hittek, elítélték, bolondnak tartották, csodáit, tetteit szemfényvesztésnek tekintették, így fogadják a mai kor választottjait is. Nincs az a tény, érv, csoda, mely képes meggyőzni azt az embert, aki elveit, saját vallását vagy hitetlenségét csalhatatlannak vagy tévedhetetlennek tartja. Önteltsége annyira elvakítja, hogy meg se akarja hallgatni a nála bölcsebb vagy nagyobb kegyelmekkel megáldott gyermekeink véleményét. Felszentelt szolgáim között is szép számmal akad olyan, aki úgy gondolja, hogy őt teológiai képzettsége feljogosít arra, hogy az Egyház tisztaságának megvédése ürügyével minden égi üzenetet és jelenést válogatás és felülvizsgálat nélkül elvessen. Minél magasabb fokon áll az ilyen pap az egyházi hierarchiának, annál inkább gátat vet a magán-kinyilatkoztatásoknak. Megakadályozza, hogy sok fontos égi üzenet eljusson a széles tömegekhez. Ó, Kicsinyeim! Mekkora öröm számunkra, mikor látunk alázatosan és felelősségteljesen működő püspököket, akik veszik a fáradságot, felkeresik választottjainkat, és alapos, lelkiismeretes vizsgálódás után meggyőződnek hitelességükről. Ők a mi igaz és hőn szeretett fiaink, akik a hívek sokaságát előkészítik Jézus második dicsőséges eljövetelére. Általuk, az ő engedélyükkel akadálytalanul terjedhet égi Szavunk, mely megtérésre, imára, böjtre, kiengesztelődésre buzdítja az emberiséget. Ők nem tartják félelemben egyházközösségükben szolgáló papjaikat, nem fenyegetik áthelyezéssel, felfüggesztéssel, amiért elmennek egy jelenésre, vagy egy igaz látnokukhoz.

E hosszú kitérő után visszakanyarodok Jézusra. Elhagyta Jeruzsálemet, de még egyszer hátratekintett, hogy lássa a várost és keserűen így szólt:

-Jeruzsálem, Jeruzsálem, mely megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akiket hozzád küldenek: hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat… és te nem akartad. Íme pusztán hagyatik nektek a ti házatok. Mondom pedig nektek, hogy nem láttok engem, mígnem eljön az idő, mikor mondjátok: „Áldott, aki az Úr nevében jő!”

Itt győzelmes bevonulására gondolt, mikor hozsannázás, és virágos ágak kíséretében ünnepelte a nép: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jő.”

Ezután már csak meghalni tér vissza Jeruzsálembe.

Drága Engesztelőim! Csukjátok be szemeteket, egy misztikus és szimbolikus képet mutatok nektek:

Balról félhomályt láttok és a közepén egy püspök fekete sziluettje, alatta sok-sok templom. Hétköznap délután van, a templomok zárva vannak és üresek. Egyik templomban öt asszony ül, egyik sekrestyés, van kulcsa. A négy nagy rózsafüzért imádkozzák, gépiesen, elmélkedés nélkül. Erre van engedélyük. A távolban lakóházak, és az egyikben egy 10 tagú, lelkes engesztelőcsoport énekel, imádkozik. A vezetőjük egy választottunk, aki közvetíti az égiek szavát. A testvérek nemcsak rózsafüzért mondanak, hanem elmélkedve, szemlélődve is tudnak imádkozni. Egy asszony elmegy a nyitott ablak alatt és hallgatózik. Telekürtöli a falut, hogy az egyik házban szekta működik. Vasárnap a szentmise után elmondja suttogva a plébánosnak, aki kötelességének érzi, hogy felvilágosítsa a püspököt. A püspök nem hajlandó kivizsgálni, inkább elhiszi a vádat, és papjával betiltja az engesztelő közösséget. A bátor kis csoport nem ijed meg. Az egyik testvérnek a közelben van egy tanyája. Szépen kitakarítja, és mivel két autós is van közöttük, ott minden szerdán összejönnek. Az Úr Jézus rengeteg kegyelemmel árasztja el üldözött kis követőit. Valóságosan közöttük tartózkodik, ők nem láthatják, de Én, a Szentlélek igen.

Gyermekeim! Egy derűsebb kép következik. Csukjátok be testi szemeiteket és a lelkieket nyissátok nagyra!

Jobbról, Én a Szentlélek Isten fényt, világosságot látok, a közepén fehér fényes sziluettje egy másik püspöknek. Alatta templomok sokasága. Az egyik falu templomában örökimádás folyik. 48 asszony egymást váltva 1-1 órát kettesével szentségimádást végez. Most éppen éjszaka van. Lakóhelyükért, a lakosság megtéréséért, a katasztrófák elkerülésére végzik a sok imát. Másfelé egy város templomában heti egy alkalommal karizmatikus engesztelés folyik. A helyi plébános minden alkalom előtt szentmisét tart a közösségnek. Gyóntat is áldoztat is. A foglalkozásokat egy választottuk vezeti, akit a benső szó kegyelmével áldottunk meg. Az atya egy alkalommal meghívja a püspök urat, hogy vegyen részt az engesztelésen és mondjon véleményt. A csoport előtt fejti ki, hogy itt a szentírással megegyező, tiszta tanítások, imák, énekek hangzanak el, és szeretettel megáldja a közösséget. És képzeljétek, mit látok Én, a Szentlélek! Mi hárman, a Szentháromság, és a Szent Szűzanya ott jár, kel a templomban gyermekeink között, megölelik, homlokon csókolják őket és Ők mondják a szép tanításokat.

Papfiaim és vezetőik bizony sokat tehetnek a hitéletért. Ahol gátakat állítanak, ott elsorvad. Ahol örülnek a kezdeményezéseknek, engedik és vezetik a zarándoklatokat, az engeszteléseket, szentségimádásokat, ott kivirágzik a hit.

Imádkozzatok buzgó, áhítatos, Isten szerető papokért! . Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK 2014.08.12 Mennyei Atya: Jézus élete XLI. A meghívottak

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Atyai szívem összes szeretetével köszöntelek benneteket. Ma Én folytatom, a ti Mennyei Atyátok Szent Fiam életének történetét, de előtte még körbejárok köztetek és homlokotokra egy arany háromszöget rajzolok, az „egység” jeléül. Legyetek egyek Velem, Szent Fiammal, a Szentlélekkel és legyetek egységben egymással.

Jézus elhagyta Jeruzsálemet, és a Jordánon túl, Betharabában telepedett le, ahol János 2 évvel ezelőtt megkeresztelte. Már csak 3 hónap választotta el elfogatásától. A nép örömmel fogadta, és látta benne beteljesülni a Keresztelő jövendölését: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.” Még nem tudták, hogy milyen kínszenvedés és halál vár rá, de érezték, hogy tanításai magasabbrendűek minden eddigi prófétáénál, és úgy beszél az igazságról, mint akinek hatalma van. De a farizeusok ebben a városban sem voltak tétlenek. Igyekeztek tőrbe csalni rafinált kérdéseikkel. Elhívták vendégségbe magukhoz, hogy közelebbről megfigyelhessék és gonosz vádjaikat rábizonyíthassák. Jézus el is fogadta ezeket a meghívásokat, de nyitott szemmel figyelte mesterkedéseiket. Lukács evangélista így ír erről: „Amikor Jézus szombaton egy vezető farizeus házába ment, hogy nála egyen, figyelték. Állt ott egy vízkóros ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat: -Szabad szombaton gyógyítani, vagy nem szabad? Azok hallgattak. Erre megérintette kezével, meggyógyította, és útnak bocsátotta. Aztán hozzájuk fordult: -Ha valamelyiketeknek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is? Erre nem tudtak mit felelni.”

A szeretet fontosságára tanította őket, hogy első a szeretet és nem a merev, lelketlen szabályok. Ma is vannak köztetek, gyermekeim között olyanok, akik elfelejtkeznek erről. Egy 5 éves kisfiú szülei külföldi útra mentek és a kicsit rábízták a nagymamára. Napokig semmi probléma nem volt, de vasárnap reggel a gyerek belázasodott. Ilonka, a nagymama megmérte a lázát, ágyba fektette, odakészített neki egy bögre teát, beadott neki egy lázcsillapítót, rázárta az ajtót, és elment a kilenc órai szentmisére. Gondolta, nem lesz baj, majd siet haza. Egy óra múlva arra érkezett, hogy a kis beteg piros, mint a rózsa és eszméletlen. Telefonált az orvosnak, aki azonnal kijött és egy injekcióval levitte a lázát és jobban lett. Ilonka megrendült és bűnbánattal a szívében gondolt majdnem végzetes tettére: a gyerek mellett kellett volna maradnia, mert ilyenkor indokolt a vasárnapi szentmisemulasztás. Helyes és fontos, hogy az Úr napját megszenteljétek, de a 3. parancs betartása nem mehet a szeretet rovására. A beteg ápolása komoly indok, de a házi, és kerti munka, a főzés, a vendéglátás, kirándulás, TV nézés már nem. Halálos bűnt követ el, aki ilyesmi miatt elhanyagolja a vasárnapi és ünnepnapi szentmisét.

Jézus, amikor vendégségeken részt vett, nemcsak a szabályok merev, szeretetlen betartásáról beszélt, hanem több dologra tanította a kortársait. Például az alázatosságra.

Szintén Lukács evangéliumában olvashatjátok: „A meghívottaknak egy példabeszédet mondott, mert észrevette, hogy válogatják az első helyeket. –Amikor lakodalomba hívnak, ne telepedjél le a főhelyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha megérkezik, jön, aki meghívott benneteket és felszólít: Add át a helyedet. És szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod… Foglald el az utolsó helyet, hogy a házigazda ezt mondja neked: Barátom, menj följebb. Így megtiszteltetésben lesz részed az egész vendégsereg előtt. Mert aki magát felmagasztalja, azt megalázzák, aki magát megalázza, azt felmagasztalják.”

Szent Fiam ezzel a régi példázattal titeket is tanít, Kicsinyeim. Nem egyszer produkál az élet olyan helyzeteket, hogy fény derül arra, hogy ki a szerény és ki a gőgös. Aki egy társaságban megállás nélkül beszél mindarról, ami őt érdekli és másokat nem hagy szóhoz jutni, aki a legkényelmesebb helyre ül, aki a legszebb és legnagyobb falatokat veszi ki a tálból, aki gúnyosan élcelődik másokon, hogy nevetségessé tegye, aki a buszon mindenkit felöklelve elsőnek száll fel, aki az ÁBC-ben a pénztárnál veszekszik, ha valaki elé áll a sorba, aki az imaórán megsértődik, ha olyat énekelnek, amit nem ismer, aki folyton méltatlankodik, ha valaki hiányzik a litániáról vagy hétköznapi szentmiséről, akik dühbegurul, ha valaki gyorsan vagy lassan mondja a rózsafüzért, vagy szóvá teszi, ha más hamisan énekel – az gőgös, öntelt ember. Ó, milyen kedves a szememben, aki alázatos! Közösségben nem akar főszereplő lenni. Illően hallgat, mikor más beszél. A zarándokbuszon a legkényelmetlenebb, rázós, hátsó széken foglal helyet. Nem dörömböl, ha azonnal nem nyitnak ajtót, hanem csendbe vár. A sorban maga elé engedi a fájós lábú idős nénit, vagy várandós kismamát. Ha tudja, hogy valakinek árt a huzat, még ha csorog róla a víz, akkor sem nyit ablakot. Mivel szerénységében minden területen háttérbe szorítja önmagát, hogy a többieknek jobb legyen, tehát megalázza magát – jutalomból, Nálam, a Mennyben nagy dicsőségben lesz része, ott majd felmagasztaltatik.

A Messiást egy alkalommal vendégségen valaki megszólította: „Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában.” Erre ezt válaszolta Lukács leírása alapján: „-Egye ember nagy vendégséget rendezett. Sokakat meghívott. Amikor eljött a vendégség kezdetének ideje, elküldte szogáit, mondják meg a meghívottaknak: Gyertek már, minden készen van. De elkezdtek mentegetőzni. Az egyik azt üzente neki: Földet vettem és el kell mennem megnézni. Kérlek, ments ki! A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, megyek őket kipróbálni. Kérlek, ments ki! Ismét más ezt mondta: Megnősültem, azért nem mehetek. Visszatért a szolga, és átadta urának az üzeneteket. Megharagudott a házigazda és megparancsolta szolgájának: Fogd magad, és eredj ki a város tereire és utcáira és hívd ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat. A szolga jelentette: A parancsod teljesült, de még mindig van hely. Az Úr erre ráparancsolt a szolgára: Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és beszélj rá mindenkit, jöjjön el, hadd teljen meg a házam. Mondom nektek, azok közül, akik hivatalosak, senki sem lesz a lakomámon.”

Drága Gyermekeim! Elmagyarázom nektek, mit is jelent ez az evangéliumi tanítás a lakomáról, és az arra meghívottakról. Az Úr, aki lakomát rendez: Én, a Mennyei Atya. A meghívottak a választott nép, Izrael. Közülük sokakat leköt a világ, az érdekek, a földi javak, nem hallgatnak a szolgára, aki hívja őket, és aki nem más, mint Jézus Krisztus, a Messiás. Nem hisznek szavaiban és visszautasítják Isten meghívását az Ő dicsőséges országába. Pedig a próféták már az előző századokban elkészítették a lakomát, a mennyei asztal már terítve van. A városok utcáiról, tereiről elhívott szegények a farizeusok és írástudók által elnyomott és félrevezetett egyszerű zsidó gyermekeim, akik lelkesedtek a Messiásért, csüngtek a szavain és ámultak cselekedetein, akikből az első keresztények lettek. Az országútról összeszedett idegenek a pogány népek, akik Jézus és apostolai tanítása nyomán megtértek, ide tartoznak a 2000 éve megtért nemzetek. Ti is, kicsiny Gyermekeim a meghívottak között vagytok, Isten országának örökösei. Égi lakomára várlak benneteket. Kívül marad az Én Országomon mindenki, aki gazdag, hatalmas, okos, büszke és erős, ha csak önmagát szereti, gőgös, öntelt, hitetlen, a földi örömök és bűnök rabja, és nem hallgat az őt hívó szolgára, Krisztusra. Viszont tárt karokkal várom lakomára azokat, akik hisznek bennem és szeretnek Engem, minden földi jóról lemondanak, áldozatosak, gyermeki lelkületűek és nagyon alázatosak.

Most, miután befejeztem tanításomat, Én szerető Mennyei Atyátok egyenként elétek állok, karjaimat kitárom, és Szent Szívemre ölellek benneteket. Emeljétek fel fejeteket, mert homlokotokra egy arany keresztet rajzolok, mely belépő jel az Én Mennyei lakomámra. Ezután felemelkedek és felszállok az Égbe. Elfoglalom királyi trónomat és leküldöm hozzátok Szent Fiamat, hogy mint ahogy a példabeszédekben az Úr szolgája tette, gyűjtse össze a vendégeket Nekem.

Jézus: Drága Testvéreim, Követőim, áldozatos Engesztelőim. Én állok előttetek, a ti Megváltótok. Azt a megtisztelő feladatot kaptam Atyámtól, hogy látogassam meg és hívjam meg az Égi Menyegzőre azokat a Gyermekeimet, akik már készen állnak, érett búzakalászok, akik mennyei aratásra várnak. Akartok-e segíteni ebben?... Fogjátok meg őrangyalotok kezét, és körbeszáguldjuk a Földet. Először felkeressük az engesztelő csoportokat és virrasztó közösségeket. Mindannyiatok kezébe egyenként adok egy aranyfestéket tartalmazó tégelyt. Magyarországgal kezdjük, hiszen ti vagytok a világ engesztelésének kiinduló pontja. Minden városban és községben megállunk és a lakóhelyeken imádkozó összes gyermekemet megjelöljük. Ujjatokkal nyúljatok bele az aranyfestékbe, és egyenként rajzoljatok egy keresztet a homlokukra. Ne hagyjuk ki az egyedül imádkozó öregeket, betegeket. Őket is jelöljétek meg. Most pedig gyertek tovább a plébániákra, templomokba, kolostorokba, és a Nekem szentelt lelkek közül megmutatom nektek a már érett búzakalászokat. Ők is kapnak aranykeresztet. Jöjjetek! Megmutatom nektek az Én magyar választott Gyermekeimet. Néhány megtévesztett kivételével Őket is megjelöljük. Magasra emelkedünk hazátok fölé. Most segítek az éretlen búzakalászokon, hogy el ne késsenek a megtéréssel. Nézzétek! Keblemből kiemelkedik lándzsával megsebzett, töviskoszorúval körbevett, lángoló Szent Szívem. Szívsebemből gazdagon árasztom Szent Vérem tisztító sugarait azokra, akik még nem készültek fel: közömbösekre, hitetlenekre, megtévesztettekre és megátalkodottakra, mert Én mindenkit üdvözíteni akarok. Majd újra eljövök láthatatlanul a Nagyfigyelmeztetés után, hogy megajándékozzam őket is a belépővel, az arany kereszt jegyével. Folytatjuk a feladatot a szomszédos és távolabbi országokkal, Európán túl Ázsiával és a többi földrésszel. Szent Véremmel kifogyhatatlan Szívsebemből, minden ország éretlen termését megöntözöm.

Drága Követőim, akik hűségesen hallgattok Szavamra, az Igazság Szavára, imádkozzatok az egész emberiség megtéréséért, hogy mindenki fogadja el irgalmasságom kezét, mert Szentlelkem eljövetele oly közel van, hogy nem is álmodjátok. Könyörögjetek azokért, akik akkor még mindig halálos bűnben lesznek, hogy el ne kárhozzanak, és azokért, akik e nagy történelmi pillanatban meg fognak térni. Kérjétek, hogy vissza nem essenek a gonosz karmaiba! Ezt a szándékot naponta legalább egyszer tegyétek imátok elé. Most pedig szélvész-sebesen visszatérünk kiinduló pontunkra, az engesztelés helyére. Segítségetekért ajándékot adok egyenként mindenkinek. Nyissátok ki szívetek ajtaját, egy érett Búzakalászt teszek bele, mely szimbóluma a lelketeknek. Erre a kalászra Szent Véremből egy cseppet ráhullajtok, ezzel lelketeket tisztán tartom, megvédem a kísértésektől. A kalászra egy könnycseppemet is ráejtem, hogy együtt érezzetek fájdalmammal, amit Teremtésem bűnei miatt érzek.

Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK

2014.08.19

Szűzanya: Jézus élete XLII. A tékozló fiú

Szűzanya: Drága engesztelő Gyermekeim! Újra nagy szeretettel köszöntelek benneteket és örömmel nyugtázom, hogy már megint eljöttetek mindent félretéve, hogy meghallgassatok bennünket és mentsétek a lelkeket.

Jézus Krisztus, az Én szeretett Fiam, ma egyik legszebb és legelragadóbb példabeszédét mondja el a vámosok és bűnösök gyülekezetében, hogy irgalmasságra hangolja a fölfuvalkodott, gőgjükben megkeményedett szívű farizeusokat.

A jól ismert tékozló fiú történetét hallhatjátok Lukács evangéliumából: „Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben – mondta – én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be.

Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Erre a fiú megszólalt: -Apám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt és a lábára sarut. Vezessétek elő a hizlalt borjút és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt, és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. A idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben hazakerült. -felelte. Erre az megharagudott és nem akart bemenni. Ezért az apa kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. Azt mondta neki: -Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt, és életre kelt, elveszett és megkerült.”

Kedves Gyermekeim! A farizeusok, akik hallották ezt a példabeszédet bizony magukra ismerhettek a tékozló fiú irigy bátyjában. Ők, a szemet-szemért, fogat-fogért elv követői nem tudják magukévá tenni a megbánást, a megbocsátást. Irigyek és féltékenyek azokra a vámosokra és bűnösökre, akik bánva eddigi életüket a Mestert követik, aki feloldja őket bűneik alól és szeretetét árasztja rájuk. De nemcsak Jézus régi kortársai, hanem a ma élő, örökségen marakodó testvérek is elgondolkozhatnak ezen a példabeszéden.

Nemrég történt, hogy egy asszonynak, Erzsikének meghalt a férje. Két leánya van, a nagyobbik Kriszti és a kisebbik Andrea. Mindkettő férjnél van és gyermekeik vannak. Kriszti és családja együtt lakik édesanyjával, békében, szeretetben, egymás segítésében. A másik leány egy távoli városban lakik, csak ritkán jön haza. Erzsi a haláleset után összehívja a családot, és megbeszéli velük, hogy kettőjükre iratja a családi házat és ő csak a haszonélvezetre tart jogot. Egy ideig nincs is semmi baj. De a gonosz elrejti az irigység gyíkocskáját Krisztibe és férjébe. Így kísérti őket: -Nekünk több járna a házból, hiszen 15 éve itt élünk, kivűl-belül a renoválást anyával felesbe fizettük, mi vittük a kórházba anyát, látogattuk és az epeműtét után mi ápoltuk. Andi csak vendégségbe jön ide a családjával és csak felforgatják a rendet, még a füvet se nyírják le, mikor hazajönnek. A feszültség egyre nő, és mikor Andiék családostul megérkeznek, még barátságosan köszöntik egymást, de az ebéd után beszélgetéskor felmerül az örökség-probléma. Krisztiék kifejtik, hogy nekik a házból 2/3 rész jár, ezt megindokolják, és nem tágítanak. Andi keserűen gondol arra, hogy ők kispénzű emberek, hónapról-hónapra élnek, nincs mindig munkahelyük. Bezzeg Krisztiék mindketten vezető beosztásúak, jó módban élnek, rengeteg pénzük van a takarékban. Az édesanya az eredeti állásponton van: az örökséget meg kell felezni. Ettől kezdve vége a család nyugalmának. Kriszti és férje letámadják Erzsit. Andiék hajtogatják, hogy nincs igazság, hiszen ők sokkal nehezebben élnek. Hosszú, elmérgesedett veszekedés után másnap kora reggel nagy dirrel-durral hazautaznak. Azóta dúl a harag és gyűlölet a két testvér között. Az édesanya sír és imádkozik.

Ó, Kicsinyeim! Hány ilyen feldúlt család van, ahol a pénz, az anyagi javak utáni sóvárgás tette tönkre a szeretetet. Ezek a veszekedő testvérek tanulhatnának a példabeszéd „édesapjától” megtérést, irgalmat, megbocsátást, bűnbánatot, szeretetet.

„A tékozló fiú” fejezete azért olyan megható, mert óriási vigasztalást nyújt minden idők bűnös emberének. Az irgalmas atya magát a Mennyei Atyát személyesíti meg. Az isteni irgalom számotokra, gyermekeik számára, a legreményteljesebb, a legfontosabb és leggyönyörűbb tulajdonság. Ha Isten nem lenne irgalmas, az első súlyos bűn után elkárhoznátok. Igaz, hogy szent Fiam mondja, hogy aki az eke szarvát fogja, csak előre nézzen, ne hátra, mégis most azt kérem, egy pillanatra gondoljatok vissza életetek eseményeire, gyermekkorotoktól elkövetett bűneitekre. Közületek egyetlen egy se mondhatja el, hogy semmi bűne se volt. Ó, mi is lenne veletek, hogyha Isten csak igazságos lenne, és az irgalom hiányozna Belőle? Egyiketek sem üdvözülhetne. De ez nem lehetséges, mert Ő Szentlelkével bűnbánatot kelt szívetekben, majd atyai karjaival átölel benneteket, felemel, Szívére szorít és csókjaival borít be. Ismeri gyengeségeteket, gyarlóságotokat, mindent megbocsát nektek, mert célja, hogy mindannyian részesei lehessetek az Ő országának. A megbocsátás után a legdrágább ruhát adja rátok, mint a tékozló fiúra az apja, a megszentelő kegyelem hófehér ruháját. Gyűrűt húz az ujjatokra, sarut a lábatokra. Ez azt jelképezi, hogy a lelketeket a megtisztító kegyelem után értékes erényekkel díszíti fel, és az életszentség keskeny és göröngyös útjára állít titeket, a jóra való útra, a megigazulás útjára.

Aki olvassa ezt az evangéliumi példabeszédet, az tapasztalhatja, hogy minden sora mély, szívekig hatoló gondolatot ébreszt benne. Mikor már majdnem éhen hal a bűnös életet élő tékozló ifjú, eszébe jut apja, hogy van még kihez fordulni. Amikor ti, gyermekeink elestek, a mélyponton vagytok, már senki nem segít, mindenki elfordul tőletek, kiüresedett a szívetek, senkiben nem tudtok bízni, akkor egyszer csak megmozdul lelkiismeretetek és bűnbánatotok, felcsillan a remény, és ezt gondoljátok: Fölkelek, és Atyámhoz megyek. Az igaz, hogy nem vagyok méltó lelki ajándékaira, mint a szentéletű emberek, de bízom benne, hogy megbocsát nekem és elrontott életemet elölről kezdhetem. Valamikor gyermeke voltam, mikor még tisztán éltem, most azzal is beérem, ha legutolsó szolgája lehetek.

Csakhogy Isten hasonlít a tékozló fiú atyjához. Ha megtérve, könnyhullatások között hozzá fordultok, nem szolgájává fogad, hanem igaz gyermekévé. A bűnben halottak voltatok, de a bűnbánatotok után a lelketek feltámadt. Végtelenül örül a Mennyei Atya, hogy egy időre elvesztetek ugyan, de megtalált benneteket.

Drága Kicsinyeim! Most hunyjátok be testi szemeteket és nyissátok ki a lelkieket, mert a legmagasabb isteni irgalom és megbocsátó szeretet allegóriáját szeretném bemutatni nektek. Megnyílik a mennyezet és az égből fényesség ébred, mely betölti az egész termet. Én, Édesanyátok először csak az erős fényt látom, majd lassan kirajzolódik benne Mennyei Atyánk fenséges és ragyogó alakja. Feje fölött lebeg a Szentlélek, mint galamb és mellette áll jobbról Jézus Krisztus, mintha most támadt volna fel, hófehér lepel lebeg körülötte, és szent Sebei kezein, lábain, oldalán valósággal tündökölnek. A Szentlélek feje körül glória, és fehér szárnyait nyitogatja. A Mennyei Atya vállát aranyszínű palást borítja, fején égi drágakövekkel kirakott aranykorona. Ég és Föld leghatalmasabb Ura, ajkát most szólásra nyitja:

Drága Engesztelő Gyermekeim! Ma nem hatalmamat, mindenhatóságomat és igazságosságomat mutatom be nektek, hanem végtelen irgalmamat, mely eddig mindig jelen volt életetekben, ma is és a jövőben is körülölel benneteket.

Megbocsátó szeretetemet, mely irgalmam megnyilatkozása, szeretném kiterjeszteni családtagjaitokra, rokonaitokra, barátaitokra, ellenségeitekre és szomszédaitokra. Mindnyájan tékozló fiúk vagytok, csak a különbség köztetek, és a hozzátok tartózók között, hogy ti a kisebb bocsánatos bűneitek révén már nem távolodtok el messzire Tőlem és csak rövid időre, addig közülük sokan súlyos bűneikkel kiesnek a kegyelem állapotából, és Rólam elfelejtkezve belemerülnek a világba. Akartok-e rajtuk segíteni? …. Akkor most hozzátok Elém ezeket a szegény tékozló, eltévedt lelkeket, mert maguktól nem találnak ide Atyjukhoz. Köszönöm, Gyermekeim, már itt is vannak körünkben családtagjaitok, rokonaitok, barátaitok, szomszédaitok, ellenségeitek közül a tékozló lelkek. Ó, milyen sokan vannak! Csak mi Égiek látjuk őket. Kérjétek a Szentlelket, aki itt lebeg a fejem fölött, az ismert éneketekkel: „Jöjj, Szentlélek Úristen…” A Szentlélek már el is kezdte áldott működését: egyenként minden általatok hozott lélek feje fölé száll, és beborítja őket a mély bűnbánat fényével. Nézzétek! Térdre borulnak és sírnak. Ezután Szent Fiam következik: kinyújtva karjait, két sebes tenyerét feléjük fordítja és piros fénysugárral pásztázza végig őket, így mossa fehérre Szent Vérével lelküket. Végül az Én atyai Szent Szívem megtelik irgalommal: mindegyikük elé odaállok, lehajolok hozzájuk, felemelem őket a térdeplésből, karjaimat kitárom – mint a tékozló fiú apja – és irgalmas Szívemre ölelem őket. Ne féljetek, buzgó Engesztelőim, szeretteiteket gyermekeimmé fogadom. Közülük egy sem veszhet el. Hálából, amiért lehetővé tettétek, hogy irgalmammal beborítsam őket, szeretetemben megajándékozlak titeket. Nyissátok ki szívetek ajtaját! Kezemben tartok egy díszes ékszerdobozt, a Mennyből hoztam: pici drágakövekkel díszített aranykoronákkal van tele. Ez nem más, mint a szentek koronájának jelképe, mely a tiszta, buzgó, áldozatos lélekmentő gyermekeim jutalma. Ilyet fogtok kapni Tőlem természetes méretben, miután átléptétek a Mennyország kapuját. Most ezt a kis szimbólum-ajándékot helyezem a szívetekbe. Homlokotokra egy kis keresztet rajzolva búcsúzom tőletek.

Újra Én szólok hozzátok, Édesanyátok. Köszönöm, hogy csendes áhítattal végighallgattatok Minket. Legyetek egymáshoz irgalmasok, mint ahogy Isten is irgalmas hozzátok. Édesanyai Szívem összes szeretetével áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen

 

2018.07.21. 06:27 :: lowoa

Istenem! Kérlek ne próbálj engem erőmön felül, s add hogy ne felejtkezzek meg Rólad egyetlen élethelyzetemben sem! Ámen


Jézusom! Drága Megváltóm! Hányszor felejtem el, hogy Te mindenkin tudsz segíteni! Bocsásd meg, ha csak emberi életek hatalmas nyomorúságát látom, de az ezektől is nagyobb kegyelmedet nem veszem észre. Mily balga vagyok ilyenkor! Milyen hamisan képvisellek ilyenkor Téged. Helyesebben nem is képvisellek. Segíts a bátor kiállásra a Te nevedben, másokért! Ámen


Jó Istenem, nekem is példát adtál az engedelmességben. Nekem nem szántál különleges, világraszóló küldetést, de én is tudom, hogy eleve elrendelt feladatom van ebben az életben. Azon a ponton az én helytállásomra van szükség. Mutasd meg Uram, nekem is világosan, hol, mikor, mi a feladatom, és adj hozzá erőt, hogy én is tudjak engedelmeskedni akaratodnak! Akkor is, ha nehéz, akkor is, ha nem kedvemre való, tudjam azt, hogy mi a Te akaratod, és legyek képes azt végig vállalni és végrehajtani. Taníts meg a szóra: „Történjék velem a Te beszéded szerint!” Ámen.


/V.L./


Kegyelemmel és áldással gazdag Isten! Szerető Atyám a Jézusban!
Fölemelem szívemet Tehozzád e reggeli órában és hálákat adok Neked, hogy az elmúlt éjszakának a sötétségében lelkemet, testemet minden gonosztól megoltalmaztad. Áldott légy, hogy midőn szemeimet álomra zártam, Te őrködtél felettem és a veszedelmeket távol tartottad tőlem. Örvendezve köszöntöm új napodat, jó Atyám! Napjaim megújulásával arra tanítasz engem, hogy rövid földi életemben készítsem magamat az örökkévalóságra, amelyben új eget és új földet látnak szemeim, midőn ezek elmúlnak. Hittel töltsd be az én szívemet, lelkemet a mai napon is, hogy szent tetszésed szerint végezhessem minden dolgomat, mind magamnak, mind másoknak hasznára, főképpen pedig lelkemnek üdvösségére, és a Te szent neved dicsőségére. Ámen

(Idézetek egy Debrecenben kb. 70 éve kiadott énekeskönyvből)



Uram! A kritizálás nagymestere vagyok, ha gyermekeim gyengéit kell meglátnom. Ezen önerőből nem tudok változtatni, de Veled egyértelműen sikerülni fog. Előre is köszönöm, hogy segítesz! Ámen


Uram, Istenem! Áldásodat ne vond meg tőlünk, adj békét testben és lélekben! Ámen.


Uram! Te állítottál arra a helyre, ahol most is vagyok. Add, hogy ne kételkedjem szeretetedben, s higgyek szavadnak, amikor azt ígéred Igédben, hogy a Téged szeretőknek minden javukra van! Ámen



URam! Teremts békességet a szívemben, hogy harmóniában élhessek mindenkivel! Ámen

Kadarkúti Égi Üzenetek 269-273. Mennyei Atya-Szűzanya-Jézus-Szentlélek: Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök

2018.07.21. 06:24 :: lowoa

ÉGI ÜZENETEK

 

  1. július 21.

 

Mennyei Atya:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 1.

 

Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Itt állok előttetek, mint Mennyei Atyátok ragyogó dicsőségemben. Kezemben egy piros, dobogó szívet tartok: az emberi élet szimbólumát. Azért van a tenyeremen, hogy ezzel érzékeltessem felétek, hogy Én a ti Istenetek vagyok az élet és halál ura. Ti, teremtmények életeteket Tőlem kapjátok, és csak Én vehetem el tőletek.

Az 5. parancs így szól: „Ne ölj!” Ezzel kapcsolatban Máté evangéliumában így nyilatkozom: Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: „Ne ölj! Aki öl, állítsátok törvény elé. Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragszik felebarátjára.” Ebből a jézusi mondatból az következik, hogy ennek a röviden megfogalmazott parancsnak a keretébe nemcsak az tartozik, hogy nem szabad kioltani a másik emberi életet, hanem tiltja az öngyilkosságot, az abortuszt, az eutanáziát, a veszekedést, a verekedést, a botrányokozást, a mértéktelenséget evésben és ivásban, élvezeti cikkekben. Az 5. parancs elleni bűnnek számít az embereken végzett tudományos kísérletezés, az elítéltek kínzása, a háborúk és forradalmak előidézése. Az is ezt a parancsot sérti meg, aki haragot tart és bosszút forral. Ezek közül a legsúlyosabb vétség a gyilkosság. Én, a ti Mennyei Atyátok ezt mondom a Kivonulás Könyvében: „Ne öld meg az ártatlant és az igazat!” A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt így fejtegeti: „Az ártatlan szándékos megölése súlyosan ellenkezik az emberi lény méltóságával… és a Teremtő szentségével. Az emberölést tiltó törvény egyetemes érvényű, mindenkit és minden embert mindig és mindenütt kötelez.”

Ha valaki tudva és akarva megöli felebarátját, függetlenül attól, hogy hirtelen felindulásból, ittas állapotban vagy előre megfontolt szándékkal teszi, halálos bűnt követ el.

Laci és Gyuri jó barátok. Gyurinak megtetszik egy fiatalasszony a faluban és mindenáron meg akarja szerezni, de a férj akadály. A nő, akit Irénkének hívnak, hajlana is a kicsapongásra, de a férje szereti és hallani se akar a válásról. Gyuri elpanaszolja az ügyét barátjának és közösen elhatározzák, hogy a férfit elteszik láb alól. Megbeszélik a részleteket. A férj a megszokott órában este, a sötétben egy parkon keresztül megy hazafelé. Laci halkan utána oson, a száját szorosan befogja egy zsebkendővel, hanyatt fekteti, Gyuri föléhajol és egy késsel szívenszúrja. Ásnak egy gödröt és elföldelik. Jól ledöngölik és fűvel teleszórják. Most már szabad az út Irénke felé. A nyomozó rendőröket az ottfelejtett vérnyomok vezették a holttesthez. Ez az előre megfontolt, aljas szándékkal elkövetett gyilkosság halálos bűn, Isten és ember előtt egyaránt.

Más a helyzet a következő történetnél. Zsolt éjszakai műszak után hajnalban egyedül megy haza a kisváros kihalt utcáin. Hirtelen előugrik rejtekéből, a fal mögül egy sötétruhás, kapucnis alak és egy megtöltött pisztolyt szegez a mellének és pénzt követel tőle. Kifordítja a zsebeit mutatva, hogy üres. A felső mellényzsebében talált egy 500-ast. A rabló keveselte, és felhúzta a ravaszt. Zsolt hirtelen mozdulattal erősen állonütötte. Megragadta a fegyvert tartó kezét, csavart egyet rajta, így a cső a támadója felé fordult, a pisztoly elsült és golyó belefúródott a rabló halántékába, aki ettől a lövéstől holtan rogyott össze. Igaz, hogy Zsolt megölte az erőszakoskodó embert, de önvédelemből tette. Nem követett el bűnt. A Katolikus Egyház Katekizmusa kimondja: „Az önmagunk iránti szeretet az erkölcsiség alapvető pincipíuma marad. Törvényes tehát, hogy a saját élet megőrzéséhez való jogot érvényesítsék. Aki a saját életét védi, nem követi el az emberölés vétkét, mégha arra kényszerül is, hogy támadójára halálos csapást mérjen. Ha valaki a saját élete megvédésére nagyobb erőt alkalmaz, mint szükséges, a tette nem megengedett. Ha azonban mértékkel veri vissza az erőszakot, a védekezés megengedett. Nem szükséges az üdvösséghez, hogy az ember elmulassza az arányos védekezést azért, hogy elkerülje a másik megölését, mert a saját életére jobban kell vigyáznia, mint a másikéra.” Tehát Zsolt, aki bátran megvédte magát, helyesen cselekedett.

Nem csak az a cselekedet számít gyilkosságnak, mikor valaki szánt-szándékkal megfojt, leszúr, lelő, felakaszt egy másik embert, hanem az is, mikor közvetve idézi elő valakinek a halálát. Erre is mondok példát a gyakorlatból. Kórházban fekszenek olyan tehetetlen, lebénult betegek, hogy meg se tudnak mozdulni. Éhesek, szomjasak, és ha olyan lelketlen nővér van szolgálatban, aki nem itatja meg, nem teszi a szájába a falatot, egészen elgyengül, kiszárad és valósággal éhenhal. Az ilyen betegnek hiába teszik oda az éjjeliszekrényére az ennivalót, nem tud hozzá nyúlni, és érintetlenül visszaviszik. Hull a könnye az éhségtől és szomjúságtól, lassan-lassan éhenhal. Az ilyen kegyetlen nővér gyilkol. Az a társa is ezt teszi, aki hallja ugyan, hogy valamelyik beteg csönget, és körmeit lakkozza, nem megy be segítséget nyújtani. Pedig súlyos rosszullét miatt is hívhatják. Meghalhat valaki egy szívrohamban, ha nem viszi az injekciót. Ez közvetett gyilkossághoz vezethet. Az a gondatlan anya is ilyen közvetett gyilkosság okozójává válhat, aki strandra viszi 4 éves kislányát, ő kifekszik a napra, hogy szép barnára süljön és közeben a kicsi odaszalad a medence szélére, felmászik, beleesik a vízbe és megfullad.

Mindenféle gyilkosság nagyon súlyos bűnnek számít az Én szememben. Aki kioltja más életét, bizony méltó arra, hogy elveszítse az üdvösségét. Csak az menti meg a kárhozattól, ha mélyen megbánja, és ha katolikus, meggyónja tettét. De így is bűne után olyan komoly tartozásai vannak, hogy a tisztítótűz legmélyén kell vezekelnie.

Drága Gyermekeim! Olyan bűnös, zűrzavaros világban éltek, hogy nagyon sok az elkeseredett, labilis idegzetű, depressziós ember. A hit kihalt gyermekeimből, ami fogódzkodó lehetne számukra, problémájukból nem látnak kiutat és az öngyilkosságba menekülnek.

Tévesen azt hiszik, hogy a halál után megsemmisülnek, megszünnek gondjaik, fájdalmaik. Pedig miután kilehelték lelküket találkoznak a szomorú valósággal, hogy a bajtól nem szabadultak meg. A szenvedés még fokozottabban tör rájuk a számukra kijelölt helyen: vagy a tisztítótűzben vagy a pokolban. A Katekizmus ezt mondja az öngyilkosságról: „Az Isten által ránk bízott élet kezelői, de nem birtokosai vagyunk. Nem rendelkezünk vele. Az öngyilkosság ellenkezik az emberi lénynek azzal a természetes törekvésével, hogy megőrízze és továbbadja az életet. Súlyosan ellenkezik a helyes önszeretettel is. Ugyanakkor sérti a felebaráti szeretetet is, mert jogtalanul megszakítja a szolidaritás kapcsolatát a családi, nemzeti és emberi közösségekkel, melyekkel szemben kötelességeink vannak. Az öngyilkosság ellenkezik az élő Isten szeretetével.”

Gyermekeim! Egyetlen embert sem teremtettem hiába. Mindenkivel terveim vannak. Azért nagy bűn az öngyilkosság, mert az illető szándékaimat áthúzza. Én határozom meg, hogy ki meddi éljen itt a földön, és csak akkor hívom haza, amikor a lelke a nagy találkozáshoz a legoptimálisabb állapotban van. Minden esetben nagy bűn az ötödik parancs ellen, ha valaki kioltja életét, de ha pszichés zavarok alatt cselekszik így, vagy a megpróbáltatásból, kínzástól, szenvedéstől való félelemből teszi, kisebb az erkölcsi felelőssége. Nem szabad azt gondolnotok, hogy minden öngyilkos a pokolba kerül. Figyelembe veszem a körülményeit, egészségi állapotát, indító okait. Sokukban sikerül az utolsó pillanatukban bűnbánatot kelteni. Imádkozzatok értük! Fohászaitokat, rózsafüzéreiteket, felajánlott szenvedéseiteket kegyelemmé alakítom és általuk még a pokol széléről is megmentem őket, a tisztítóhelyen lévőknek pedig enyhítem fájdalmaikat. Mára elég ennyi az 5 parancs ellen elkövetett legsúlyosabb bűnökről.

Míg beszéltem hozzátok, végig itt tartottam kezemben a piros szívet. Eddig dobogott, lüktetett, de most egyre jobban gyengül. Fülemhez emelem, alig hallom dobogását. Gyilkos és öngyilkos gyermekeim tüzes nyilakat lövöldöznek felé. Sokezer sebből vérzik az emberi élet. Vérpatakok folynak a nyilak alól. Csupa vér a tenyerem, ahogy tartom az Általam teremtett életet, és nagy vértócsa van alatta a padlón. Már itt áll mellettem Szent Fiam és legszentebb Leányom, Szűz Mária. Mindhárman könnyünket hullatjuk erre a lankadó, haldokló szívre. Kihúzzuk a nyilakat és az élet szimbólumának mély sebeit könnyeinkkel gyógyítgatjuk. Újra lüktetni kezd, kezeinkkel melengetjük. Ó, Kicsinyeim! Engesztelőim! Nem engedjük az életet kipusztulni. Hiába akarja ellenségem, a sátán a globális nagyhatalmak által, háborúkkal, üldözésssel, járványok terjesztésével, a gonosz bélyegével, a chippel kiírtani a nemzeteket, mi nem engedjük. A megpróbáltatások és az Antikrisztus uralmának idejét lerövidítjük és megőrízzük életeteket. Most felemelem az élet szívét, hogy lássátok gyógyulását. Eltüntek sebei és isteni dicsőségem fénye burkolja körül. Ezután keblemhez közelítem, megnyitom atyai Szívem ajtaját és belehelyezem kicsi életetek jelképét. Megáldalak benneteket az élet iránti tisztelet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK

  1. július 28.

Szűzanya:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 2. (veszekedés, verekedés, mértéktelenség)

Szűzanya: Drága Kincseim! Édesanyai szeretetem összes melegével köszöntelek benneteket. Hálás vagyok, hogy újra eljöttetek lelkeket menteni és meghallgatni a tanításomat. Én is, mint a Mennyei Atya, az ötödik parancs ellen elkövetett bűnökről fogok beszélni nektek.

Tévedés lenne azt gondolni, hogy az ötödik parancsolatot, hogy „ne ölj!”, csak a gyilkossággal és öngyilkossággal lehet megsérteni. Ide sorolhatjuk a veszekedést, a verekedést és a mértéktelenséget.

Gyermekeink többsége a veszekedést nem is tartja bűnnek, mégcsak meg se bánja, úgy érzi jogában áll leteremteni, szitokkal elborítani a másikat, akire dühös. Pedig a veszekedés mértékétől függ, hogy bocsánatos vagy halálos bűnt követett-e el. Két példát mutatok be erre:

Ilonka és Karcsi irodai dolgozók. Egy cégnél dolgoznak, íróasztaluk egymás mellett van. Ilonka eltévesztett egy adatot és kollégájától kér segítséget.

-Ó, ez semmi! Idenézz!- átnyúl a másik géphez és lenyom egy gombot.

Mit csináltál, te őrült? Egy mozdulattal mindent letöröltél, amivel egy órán keresztül kínlódtam.

-Ajaj! Ne haragudj, de azért történt, mert nagyon siettem. Nekem is van elég feladatom, amit időre kell elvégeznem.- feleli Karcsi.

-Ha nem értesz a számítógéphez, vald be! Hogy lehet valaki ilyen tökkelütött?

-Idefigyelj, Ili! Egy perc alatt ki tudnám neked javítani, de mivel ilyen goromba vagy  hozzám, csak bajlódjál vele.

Ilonka nehezen és mérgelődve, de végül is rendbehozta a hibát. A munkaidő végére már elmult a haragjuk. Mindketten bocsánatos bűnt követtek el ezzel a veszekedéssel.

A másik összekoccanás szomszédok között történt. Tikkasztó nyári este volt, későn sötétedett és a szemközti szomszéd gyermekei mégy 9 órakkor is hangos focizásban voltak az utcán. A labda nagy robajjal eltalálta Szilviék ablakát. A férjnek holnap hajnalban kell dolgozni menni, ezért korán lefeküdt. Szilvi kiszaladt az utcára, nyomdafestéket nem tűrő hangon legorombította a kisfiúkat, karjuknál fogva hazairányította őket, és a szülőknak nagy patáliát rendezett. Sakál módjára üvöltött velük, és trágár, káromkodó szavak kíséretében megfenyegette őket, hogy ha mégegyszer este 7 után meglátja a gyerekeket az utcán, feljelentést tesz a polgármesteri hivatalnál. Azóta nem fogadja se a szülők, se a kisfiúk köszönését. Szilvi az ötödik parancs ellen halálos bűnt követett el.

Ha a veszekedést múló indulatkitörés okozza és hamar visszaáll a béke, akkor bocsánatos a bűn, de ha az indulat felfokozódik, trágár szitkozódássá, káromkodásba torkollik, és a vége tartós harag lesz, akkor a bűn halálos, súlyos. Ilyenkor az egyik ember a másik ember lelkét „gyilkolja”. Az első esetben – bűnbűnat után – lehet szentáldozáshoz járulni, a második esetben nem, mert kiesett az illető a kegyelem állapotából, gyónnia kell.

A verekedés szintén az ötödik parancs ellen szól, de súlyosabb a veszekedésnél, mert nemcsak a másik ember lelkében tesz kárt, hanem a testi épségében is. Ellenkezik a személy és emberi méltóság tiszteletével. Az Én Szent Fiam soha nem verekedett, se gyermekkorában, se felnőttkorában. Azt tanította, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Ha egyik arcodat megütik, tartsd oda a másikat is. Ugye milyen nehéz ezt betartani? Pedig, aki nem akarja megszegni ezt a parancsot, annak így kell viselkedni. Sok házaspár nem tudja elviselni egymás gyengeségeit, szinte allergiások egymásra.

Egy háromgyermekes fiatalasszony fel szokta hívni Évát, eszközünket. Férje ideges természetű, különösen felesége hibái hozzák ki a sodrából. Minden este, amikor hazatér a munkájából nagy rendetlenség és piszok fogadja. Múltkor megcsúszott egy földön heverő üveggolyón és elesett. Ettől aztán begurult, hogy ordítozni kezdett. A feleség, Zsuzsi védekezett, hogy még kicsik a gyerekek, nem ér rá helyettük pakolni, mert akkor a többi házimunka elmaradna. Miklós, a férj, éhesen és dühösen kivonul a konyhába és magából kikelve kiabál, hogy miért nincs kész a vacsora. Az asszony próbálja megmagyarázni a késést, de már nincs rá ideje, mert férje elkapja és ütni-verni kezdi. Ökle halántékon találja, elered a vére és a súlyos ütéstől földre esik. Miklós még mindig nem hagyja békében, rugdosni kezdi, pedig áldott állapotban van. Végre lehiggad. Rátekint vérben fekvő feleségére, felemeli és a díványra helyezi. Már bánja tettét, bocsánatot kér tőle, és vizes ruhával törölgeti halántékát. A három kicsi az egészet végignézte és sírva, szipogva simulnak hozzá édesanyjukhoz. Zsuzsi legszívesebben elköltözne, de nincs hova mennie. Ezt a házat közösen építették. Szüleinél nem férne el a három gyermekkel, mert huga családja lakik ott. Miklós halálos bűnnel terhelte a lelkét, mert feleségnek nagy fizikai és lelki fájdalmat okozott és a születendő magzat életét veszélyeztette. Szent Fiam az javasolta Zsuzsinak, hogy próbáljon lassuságán és rendetlenségén változtatni, mert férjét csak ez a két hiba zavarja. Testi-lelki szenvedését, pedig ajánlja fel Miklósért, hogy bánja meg rettenetes dühkitöréseit, legyen türelmesebb és megértőbb. A gyermekeket együtt kell felnevelniük, nem válhatnak el.

Van a verekedésnek olyan fajtája is, ami nem bűn. Például az iskolaudvaron egy középiskolás fiú beleköt a másikba. Heves vitával kezdődik, majd ez a kötekedő belerúg és ököllel arculüti. Természetesen ez a támadás neki halálos bűn, de a másik védekezésül öklével gyomorszájon talája. Neki ez nem bűn, mert önvédelemből tette.

A Katolikus Egyház Katekizmusa azt tanítja, hogy „A mértékletesség erénye arra indít, hogy kerüljünk mindent túlzást az evésben, ivásban, az alkohol, a cigaretta és a gyógyszerek fogyasztásában. Súlyosan vétkeznek, akik ittas állapotban, vagy a gyorsaság mértékében élvezettől indítva mások vagy saját biztonságukat veszélyeztetik az utakon, a tengeren vagy a levegőben. A kábítószerek használata súlyosan károsítja az egészséget és az emberi életet. Ezért a kábítószerezés halálos bűn.”

Drága Gyermekeim! Bizony az ötödik parancs ellen vét, aki a mértéktelenség bűnébe esik. Miért? Mert saját szervezete, testi épsége és túlvilági élete forog kockán. Az élvezeti cikkeket azért találták ki, hogy földi örömöket okozzanak nektek. Addig nincs is baj, míg ismeritek a határt, hogy mennyit lehet fogyasztani. Ha valaki elszív naponta 3 db cigarettát, semmi bűnt nem követ el, mert ez a mennyiség nem árt az egészségnek. De a nikotinhoz gyorsan hozzászokik a szervezet és mindig többet kíván. Ez a méreganyag megtámadja a légzőszerveket, hörgőket, tüdőt, a torkot, a hangszálakat és m ég több belső szervet és kialakulnak a betegségek: hörghurut, köhögés, torokrák, gégerák, szájüreg és fogínyrák, tüdőrák. A végén idő előtt elpusztítja magát az ember. Ez nem más, mint egy lassú öngyilkosság. Halálos bűn.

Így van ez a másik élvezeti cikkel, az alkohollal is. Mértéktelen fogyasztása tönkreteszi a májat, a szívet, az agyat és alkoholmérgezést okoz. Aki abba akarja hagyni, annak súlyos elvonási tünetei lesznek: gyengeség, remegés, eszméletlenül nagy hiányérzet, működési zavarok a szívben. A részeg nem tudja koordinálni a mozdulatait, érzelmeit, indulatait, és nemcsak önmagában, hanem másokban is kárt tesz. Az alkoholizmus nagyon súlyos bűn, túlvilági következményei kemények: a tisztítóhely legmélye vagy a pokol.

A feketekávé a legszolidabb élvezeti cikknek látszik, de ha túlzásba viszik, ártalmas és végzetes lehet. Ha valaki naponta 1-2 kávét iszik, még hasznára is válhat. Aiknek alacsony a vérnyomása, helyreteszi, aki aluszékony, azt ébrentartja. De ha mértéktelenül fogyasztja, szívremegést okoz, felgyorsítja a pulzust, túl sok gyomorsavat csinál stb. A koffein is méreg, megölheti az életet. Tehát a kávé túlzott fogyasztása is az élete ellen van, súlyos bűn.

Talán, nem is gondoljátok Gyermekeim, hogy ha az édességek dominálnak az étrendetekben, milyen nagy kárt okozhattok magatoknak. Felborul az egyensúly a szervezetetekben: lerakódik a háj, elhízhattok, emésztési zavarok léphetnek fel, gyomorsavtúltengésetek lesz, és a belek sem működnek rendesen. De ez csak a test! A torkosság és falánkság bűne eluralkodik lelketeken és az édességek habzsolása halálos bűn az ötödik parancs ellen. Hiszen ezzel is megtámadjátok életeteket, amint Istentőlo kaptatok.

Drágáim! Még mindig van a gyilkosságon, öngyilkosságon, veszekedésen, verekedésen és mértéktelenségen kívül sok-sok bűn, mely az ötödik parancsot szegi meg, de ezekről majd a következő héten hallotok.

Ma még hátra van egy megrendítő dolog. Egy haldokló lélekről van szó. Szívesen elvinnélek benneteket a különítélet színhelyére. Eljöttök Velem? ...Adjátok a kezeteket, már indulunk is képzeletünk szárnyán. Megérkeztünk. Egy korteremben fekszik mozdulatlanul egy középkorú nő. Mi is körülvesszük. Fölötte áll Jézus Krisztus és így szól hozzá: -Jöjj, Gyermekem!

Megengedem nektek, hogy lássátok, mi történik. Az asszony az utolsót lélegzi. Ezzel a lélegzettel a fején távozik a lelke, melynek formája megegyezik elhagyott testével. Felismeri Megváltóját – hiszen vallását gyakorló keresztény – remegve áll előtte, és bánja a sok veszekedést, sűrűn kéri a bocsánatot. Életében nem gondolta, hogy ez is bűn. Igaz, hogy nem volt haragtartó, de az indulat gyakran elragadta, a gonosz ösztökélte erre. Most is rángatja a karját, el akarja szakítani Jézustól. De ő letérdel és átöleli az Üdvözítő lábait és így szól: -Ne haragudj, Uram, hogy nem vettem komolyan a veszekedéseimet és nem gyóntam meg. Kicsinyeim! Akartok segíteni ezen a szegény asszonyon?...

Akkor mondjatok el egy tizedet a Szent Sebek Rózsafüzérből! „Örök Atya, felajánlom Neked a mi Urunk, Jézus Krisztus szent Sebeit, hogy lelkünk sebei begyógyuljanak! Jézusom, Szent Sebeid érdemei által...”

E percben, hogy befejeztétek, Jézus Szent Szívsebéből irgalmasságának fényes, fehér sugarát rábocsátja erre a lélekre, kezénél fogva felállítja, letörli könnyeit, Szívére öleli és ezt mondjan neki: -Bűnbánó könnyeid, az Én irgalmam és engesztelő testvéreid imája megmentett téged a tisztítótűz legmélyebb fokozatától és őrangyaloddal a középső fokozatra küldelek. Ott kell levezekelned a sok veszekedést, szeretetlenséget, mert nem használtad fel a szentgyónás szentségét.

Közben, Én, Édesanyátok kisujjam hegyével megérintettem a Gonoszt és azonnal ész nélkül menekült.

Jöjjetek, Gyermekeim! Induljunk vissza az engesztelés helyére. Köszönöm a segítségeteket.

Megáldalak benneteket a felebaráti szeretet és a mértékletesség kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

ÉGI ÜZENETEK 2015. augusztus 4. Jézus:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 3. (abortusz, eutanázia)

Jézus: Drága Engesztelő Gyermekeim! Én, Jézus Uratok állok előttetek, mint feltámadt, megdicsőült Üdvözítőtök. Ragyogó fényem betölti az egész helyiséget, és lángoló Szívem szeretetével egészen meg akarom tölteni a lelketeket. Folyatom az égi tanítást az V. parancs ellen elkövetett bűnökkel. Elsőként említem az abortuszt. A Katolikus Egyház Katekizmusa kijelenti, hogy az „Egyház az I. századtól kezdve hangsúlyozta minden szándékos abortusz erkölcsi rosszaságát. Ez a tanítás nem változott és változatlan marad… Az emberi életet fogantatása pillanatától feltételek nélkül tisztelni és védeni kell. Az emberi lény személyi jogait létének első pillanatától fogva el kell ismerni, ezek közé tartozik minden ártatlan lény sérthetetlen joga az élethez.” Az abortusz halálos bűn, közönséges gyilkosság, mely semmibe veszi Istennek azt a parancsát, hogy „Ne ölj!”. „Isten ugyanis, az élet Ura – mondja a Katekizmus – az élet megőrzésének magasztos szolgálatát az emberekre bízta, és ezt emberhez méltó módon kell teljesíteni. Az életet tehát a fogantatástól kezdve a legnagyobb gonddal oltalmazni kell: az abortusz és a csecsemőgyilkosság szégyenletes gaztett.”

Az abortusz azért is különösen súlyos vétség, mert árt a megölt magzat testének, lelkének, az anya és apa lelkének és a társadalomnak, melyet megfosztott egy értékes élettől. Az okozott kár jóvátehetetlen.

Emike élettársi kapcsolatban él Péterrel. Fél éve laknak együtt. A lány folyamatosan szedi a fogamzásgátlót, mégis teherbe esett, már a 2. hónapban van. 28 éves és bizony vágyódik az anyaság után. Péter néhány évvel fiatalabb nála, eszébe sincs lekötni magát, ki tudja, meddig marad Emi mellett? Megfenyegeti párját, hogy ha nem veteti el a babát, akkor otthagyja. A lány még mindig szereti Petit, elkeseredik és elhatározza, hogy mit tegyen. Már az is fájdalom volt neki, aki vallásosan nevelkedett, hogy a fiú nem volt hajlandó vele összeházasodni polgárilag és egyházilag. Tudta, hogy már így is bűnben él, hát még ez az abortusz! Választania kellett várva-várt születendő gyermeke és a szerelme között. Péter mellett döntött és elment a műtétre. Ettől kezdve nyugtalan álmai voltak. Az abortuszt követő éjszaka, álmában megállt az ágya végénél egy gyönyörű, rózsaszínruhás, 3 éves kislány hulló könnyekkel és így szólt hozzá: - Anyukám! Miért nem akartál engem?

Egy másik alkalommal egy hatalmas termet látott, sűrűn telerakva sápadt, mozdulatlan kisbabákkal, közülük az egyik kitárta két kis karját felé, és így kiáltott fel: - Anyu! Szabadíts ki innen!

Szegény lány. Tele volt bűnbánattal és csak sírt, sírt. Péternek hiába panaszkodott, csak kinevette, és megjegyezte: - Ez csak női gyengeség. Majd kigyógyulsz belőle. Valaki eszközömet, Évát ajánlotta neki. Felhívta, és Én tanácsokat adtam neki és megvigasztaltam:

-Drága Kislányom! Nagy bűnt követtél el, de mély bűnbánatod meghatotta Szívemet. Csak akkor tudsz majd megnyugodni, ha kilépsz ebből a bűnös kapcsolatból. Költözz haza jó szüleidhez, akik boldogan befogadnak. Azután kezdj új életet: gyónj meg és minden vasárnap a szentmise keretében fogadj a szívedbe Engem!

Emike engedelmeskedett Jézusnak, és rendbejött az élete. Hetente 3 nap kenyéren és vízen böjtöl, így próbálja levezekelni az V. és VI. parancs ellen elkövetett bűnei miatti adósságait.

Ó, Gyermekeim! Hány és hány leány és asszony esik át tudva és akarva az abortusz bűnén! Sokan közülük úgy érzik, hogy jogukban áll megszabadulni nem kívánt magzatuktól. Indokokat hoznak fel e szörnyű mellett:

-Még nincs önálló lakásunk! Előbb még egy autót és egy balatoni nyaralót akarunk. Egyszer vagyunk fiatalok, most kell tengerparti nyaralásokra menni, külföldi utakra. Gyerek mellett már ezek nem valósulhatnak meg. Most kell kihasználni a szórakozási lehetőségeket, diszkókat, fesztiválokat. És ahol már van 1-2 gyermek, ott nem akarják elfogadni a harmadikat, negyediket anyagi okokra hivatkozva. A helytelen közvélemény is lenézi, megveti a további gyermekvállalást.

Drága Engesztelőim! Nemcsak az anya vétkes e bűn elkövetésében, hanem az apa is, aki ebbe beleegyezik, vagy kiköveteli, az orvos és a műtősnő, aki levezeti az abortuszt. Szólnunk kell az V. parancshoz kapcsolódva a fogamzásgátló szerekről és eszközökről. Vannak olyan tabletták, melyek a megtermékenyített petesejtet, a kezdődő életet oltják ki. Aki ilyet szed, a kis életek sokaságát öli meg, mert hinnetek kell, hogy Isten a fogantatás pillanatában életet lehel az emberbe. Ugyanaz a teljes lélek van abban az élet-kezdeményben, amely felnőtt korában is benne van. Tehát az esemény után szedett tabletta a legkegyetlenebb. Az ilyen bűn súlya egyenlő az abortusszal – aljas gyilkosság. Viszont van olyan fogamzásgátló készítmény, amely megakadályozza a peteérést. Ennél nem kezdődhet el az élet, tehát nincs szó gyilkosságról. Alkalmazása mégis bűnnek számít, mert beleszól Isten terveibe, ugyanis Ő a férfit és a nőt nemcsak örömszerzésre teremtette, hanem azért, hogy aktív résztvevője, segítőtársa legyen a teremtésben. Nemcsak az anyák sértik meg az V. parancsot, akik használják bármelyik fogamzásgátlószert, hanem az orvosok, akik felírják receptre és a gyógyszerészek, aki árusítják. A fogamzásgátló eszközök is különbözőek lehetnek. Közülük legszörnyűbb a spirál, mely az életkezdeményeket pusztítja el – a szememben igazi tömeggyilkosságnak számít. Aki ilyet használ sürgősen szabaduljon meg tőle, hogy elkerülhesse a poklot.

Gyermekeim! Bárki hamis toleranciából és álhumanitásból jogosnak hirdeti előttetek az abortuszt és mindennemű fogamzásgátlást, annak ne higgyetek, mert a gonosz szól belőle!

Az élettel szembenálló, az V. parancs lényegét sértő eljárás még az eutanázia. A Katekizmus megállapítja, hogy az eutanázia azt jelenti, hogy a fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személyek életének véget vetnek. Ezért minden olyan cselekedet vagy mulasztás, amely akár önmagában, akár szándékosan halált okoz azért, hogy megszüntesse a fájdalmat, az emberi természet méltóságával és Teremtőjének, az él Istennek tiszteletével súlyosan ellenkező gyilkosság. Indokolt lehet azonban a költséges, veszélyes, rendkívüli vagy a várt eredményekhez képest aránytalan orvosi beavatkozások abbahagyása. Erkölcsileg megfelel a morfium, a kábítás, a fájdalomcsillapítás alkalmazása, még ha azzal a kockázattal jár, hogy napjait megrövidítik. Miért nem szabad a haldokló életet kioltani egy injekcióval, hogy kevesebbet szenvedjen? Azért, Gyermekeim, mert Isten akarata kifürkészhetetlen. Még a halál torkából is visszahozhatja, meggyógyíthatja, ha ez a szándéka. Másrészt a szenvedés tisztítja a haldoklót, és ha leállítjuk erőszakosan az életét, akkor a tisztítóhelyen vagy a pokolban kell vezekelnie bűneiért, ami számára sokkal keményebb lenne. Harmadszor pedig Isten az élet és halál Ura, egyedül neki van joga meghatározni, hogy az ember meddig éljen.

Most, miután kifejtettem nektek, milyen mélyen megsérti az abortusz és az eutanázia Isten V. parancsát, szeretném megmutatni e nagy bűnök következményeit misztikus képekben.

Én, Jézusotok, egy műtőbe viszlek benneteket. Ott fekszik Valéria és perceken belül indul az abortusz műtéte. Rendetlen életű nő, váltogatta a partnereket, szerette a változatosságot. 20 év körüli igazán szép, vonzó leány. Aki ránéz, nem is gondolja, hogy belülről milyen romlott. Ez lesz a 13. Abortusza. Eltompult a lelkiismerete. Eszébe se jut, hogy mit fognak művelni gyermekével, csak magára gondol, fél a fájdalomtól. Lelke fekete a sok halálos bűntől, melynek szimbólumai fekete hegyes nyilak. Tudjátok, Gyermekeim, az emberi szív nemcsak a szeretet, jóság, tisztaság tárháza, hanem onnan indul ki minden gonoszság. Nézzétek a mellkasára! Valami ki akar törni a szívéből, sok kis nyíl. Ahogy ott állok az ágya mellett, a temérdek nyíl áttöri a bőrét és az Én szent Szívembe hatol. A fájdalom egyre jobban elhatalmasodik rajtam, levesz a lábamról, ti pedig Engesztelőim, látjátok, hogy elgyötörten fekszem a földön. Képzeljétek el, ha ez az egy gyermekem abortuszaival ekkora fájdalmat tudott okozni Nekem, akkor mit érezhetek a világon előforduló sok millió ilyen bűn nyilai miatt? Segítsetek, Kicsinyeim! Hajoljatok fölém – úgy gondolatban – és húzzátok ki Szentséges Szívemből e nyilakat. Mindegyik sebhelyből vérpatak csordogál. Gyógyítgassátok Szívemet, mert folyik a rettenetes műtét. A kis magzatot darabokban távolítják el. Átérzem az ő fájdalmait is. Töröljétek le Sebeimről a vért, és csókjaitokkal borítsátok el Szívemet. Ó, Kicsinyeim, köszönöm, már sokkal jobban vagyok. Segítsetek felállni.

Miután végignéztétek, hogy Nekem hogyan ártott ez a bűnös nő, most figyeljétek mit tett saját lelkével. A bűnök, a fekete nyilak kővé dermesztették a szívét. Az első abortusznál hús-vér szíve még sajgott, bánkódott, most semmit nem érzett, nem bánt, nem sajnált. Nézzétek! A műtő ablakán besurrant egy vastag, koronás kígyó, felmászik a nő testére, hasát, combját, karját, arcát simogatja, mert érzi, hogy az övé. Gyermekeim! Valéria is az Én leányom, szívét valahogyan fel kell olvasztani. Hívjátok Édesanyátokat! Most segíts meg Mária… Ó, Már itt is van! Kisujjával megérinti a kígyót, aki ijedtében lecsusszan és eltűnik a műtőből. Szűz Mária látja a leány kőszívét, elérzékenyül és könnyeivel elárasztja. A szív egyre puhább lesz, újra hús-vér szívvé válik, és elkezd hangosan sírni. Az orvos kérdezi:

- Mi a baj? Csak nem fáj valami?

- Doktor Úr! A szívem fáj, mert rádöbbentem, hogy 13 gyermekemet megöltem. Milyen anya vagyok én?

Az orvos csodálkozik. Nem ért semmit. De ti és Én tudjuk, hogy mi történt, Édesanyám mélyen megérintette e bűnös nő lelkét, és élete meg fog változni. Most pedig hagyjuk magára, hadd sírja ki magát!

Itt vagyunk az engesztelés helyén. Köszönöm a segítségeteket. Megáldalak benneteket az emberi élet tiszteletének lelkületével: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

 

 

ÉGI ÜZENETEK 2015. augusztus 11. Szentlélek:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 4. (botrány, tudományos kísérletek, amputáció, terrorizmus)

Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Megnyílt a mennyezet és a ragyogó kék égből egy felhőn szálltam le közétek. Hosszú, hófehér szárnyaimat leeresztve állok előttetek. Széles skálája van a bűnlehetőségeknek, melyekkel az V. parancsot meg lehet sérteni. Ma kiemelek néhányat, amikről még nem beszéltünk nektek. Ezek közé tartozik a botrány, mely olyan viselkedés vagy magatartás, amely másokat bűn elkövetésére indít. A Katolikus Egyház Katekizmusa kifejti, hogy „A botrány különösen súlyosság válik a botrányt okozók tekintélye és az azt elszenvedők gyöngesége miatt. Ez késztette Urunkat e kemény szavakra: Aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tenger mélyére süllyesztenék.” Jézusnak ez a megállapítása nemcsak a gyermekek megbotránkoztatására vonatkozik, hanem minden olyan emberére, aki vezetés, hatalom, irányítás, esetleg kiszolgáltatottság alatt van. A múltban, az ateista, materialista ideológia arra késztetett egyes pedagógusokat, hogy túlbuzgó, vallásellenes nevelésével kiölje a gyermekekből a hit és Isten-szeretet csíráit.

A szülőket erőszakosan lebeszélték a hittanbeiratásról, a hittanra járó tanulókat megszégyenítették a többiek előtt. Ez botránkoztatás volt a javából, mert az I. parancs ellen fordította a gyermekeket, a hitetlenség bűnére késztetve őket.

Ildikó 5 gyermekes anya. Férjétől elvált. Tőle való 18 éves leánya. Azóta váltogatja a barátokat. Mindegyiktől született egy gyermeke. Őt és családját a férfiak tartják el. Már öt apuka küldi neki a tartásdíjat. Megbotránkoztatja gyermekeit, a szomszédait és az utcában lakókat erkölcstelen életével. Gyermekei utánozni fogják, mert azt hiszik, így kell élni. Nagy lánya eljár hétvégéken aludni a barátjához. Őt rossz példájával már megrontotta saját édesanyja.

„Azok is a botrányokozás bűnébe esnek - mondja a Katekizmus – akik olyan törvényeket vagy társadalmi struktúrákat hoznak létre, amelyek az erkölcsök és a vallásos élet megromlásához vezetnek, vagy akik a közvéleményt az erkölcsi értékektől elfordítva mesterségesen megváltoztatják (manipulálják).” Gyermekeim, már több éve folyik ez a világban. Vannak országok, ahol már összeházasodhatnak az azonos neműek és nevelőszülők lehetnek. Már az egész Földön, nálatok is szokás, hogy egyre jobban megszűnnek a házasságkötések, és a párok csak úgy összeköltöznek. A közvélemény nagyon helytelenül, helyesli ezt az erkölcstelen, Isten áldása nélküli állapotot. Ez azért van, mert a hit és a vallás teljesen elvesztette jellemformáló erejét. A férfiak és nők csak mennek a tágas úton, nem törődve lelkükkel, s így botrányos életük a kárhozatba vezet. Aki helyesli, erre bíztatja, és nem figyelmezteti környezetét kapcsolata rendezésére, szintén a botrányokozók közé tartozik.

Sári özvegyasszony, gyermekei már kiröpültek, férjhez mentek, csak legfiatalabb leánya, Ági van otthon. Szép, tágas, családi házban laknak. Pár hónapja megismerkedett egy nős emberrel, aki miatta otthagyta feleségét és 2 kicsi gyermekét. Elérkezik a nap, mikor Ági kedvesével édesanyja elé áll és közli, hogy összeköltöznek és itt fognak lakni. Sári megkérdezi, hogy miért hagyta ott a családját, hogy jól meggondolta-e, ezután minden további nélkül beleegyezett.

Halálos bűnt követ el az ilyen anya, mert házasságtörésre biztatja a fiatalokat. Mit kellett volna tennie? Megmagyarázni, hogy amire készülnek erkölcstelen, bűnös, lelketlen dolog. Az apának nemcsak a nemzés, hanem a felnevelés is kötelessége. Feleségének hűséggel tartozik, mert különben esküszegő. Így a férfi házasságtörésben fog élni és paráznaságban, Ági pedig paráznaságban. A halálos bűn elszakítja őket Istentől. Ó, milyen gyáva volt Sári!  Nem akarta, hogy maradinak nézzék, kigúnyolják, ezért nem szólt egy szót sem, inkább hagyta, hogy a fiatalok lelke odavesszen. Ezzel aztán ő is kiesett a kegyelem állapotából. Bizony le kellett volna beszélni a lányát erről a kapcsolatról. Ha pedig annak ellenére, hogy mindent megtesz, nem hallgatnak rá, abba kell hagyni a meggyőzés módszerét és imádkozni kellene értük.

Az embereken végzett tudományos kutatások egy része látszólag a betegek gyógyítására és az orvostudomány fejlesztésére szolgál. Az emberen kísérletezők nem tisztelik a személy méltóságát és az ilyen kísérletezés nem felel meg az erkölcsi követelményeknek. E területen a Katekizmus megállapítja, hogy „Az emberen végzett kísérlet erkölcsileg nem megengedett, ha elkerülhetetlenül nagy kockázattal jár a kísérleti alany életére vagy testi és pszichikai épségére nézve, vagy ha a személy és az érte felelősek nem egyeznek bele.” A zsidóüldözések alatt a nácik foglyaikon veszélyes, kegyetlen orvosi kísérleteket végeztek, amibe bele is haltak. Akik vezették és részt vettek ezekben a tudományos kutatásokban – hacsak meg nem bánták és gyónták szörnyű, halálos bűneiket – ma már a pokolban szenvednek.

Itt kell említenem a szervátültetést, amely erkölcsös és elfogadható, ha nem káros és veszélyes arra nézve, aki adja. Pl. van egy testvérpár. Az egyiknek mindkét veséje egészséges, a másiknak mindkettő daganatos. Halál várna rá, de bátyja önzetlenül felajánlja egyik veséjét neki. Az is dicsérendő és nemes cselekedet, ha valaki előre odaajándékozza belső szerveit halála esetére más megmentése céljából. A szervkereskedelem viszont erkölcsileg megengedhetetlen és halálos bűn, különösen ha azért ölnek meg embereket, hogy kivegyék szerveiket és árúba bocsássák azokat.

A gonosz szándékból végzett csonkítás is az V. parancs elleni súlyos vétség. Régen egy asszony rongyokba öltözve járta Miskolc utcáit. Egy elnyomorított síró gyermekkel mutatkozott, hogy megnyissa az emberek szívét az adakozásra. Az üzlet előtt hagyott babakocsiból kilopott egy kisbabát, levágta a karjait és a hátán hurcolva ment koldulni vele. Egy félév alatt lebukott, mert valaki felismerte a kicsit arcvonásairól. Aljas, jóvátehetetlen tette miatt a koldusasszonyt évtizedekre elítélték.

Halljátok, Gyermekeim, mit mond a Katekizmus a terrorizmusról, mely embertelen kegyetlenséggel szegi meg Isten parancsát:

„A terrorizmus válogatás nélkül fenyeget, sebez és öl: súlyosan ellenkezik az igazságossággal és szeretettel. A kínzás, mely testi és erkölcsi erőszakot használ, hogy kicsikarjon vallomást, megbüntesse a vétkeseket, megfélemlítse a más véleményen lévőket és kielégítse a gyűlöletet, ellenkezik a személy és az emberi méltóság tiszteletével.”

A televízió híreiben egyre gyakrabban hallhatjátok a hírhedt terrorista szervezetek akcióinak elburjánzását, a kegyetlen robbantásokat, szörnyű keresztényüldözéseket. Különböző kontinensek országaiból: Európából, Amerikából, Ázsiából, Afrikából gyűjti össze az erőteljes, elszánt fiatalokat. Kemény kiképzést, agymosást kapnak és szétküldik őket mindenfelé, ahol bosszút akarnak állni, ártani akarnak. A háttérben működő globális nagyhatalmak irányítják őket. A terrorizmus a népirtás egyik eszköze.

Drágáim! Ti sokat imádkoztok a közömbös, hitetlen, megátalkodott felebarátaitokért, a tisztuló lelkekért, a haldoklókért, családtagjaitokért, de ritkán, vagy sosem jut eszetekbe, hogy szándékaitok közé vegyétek fel a szabadkőműveseket, az aljasságra kiképzett terrorista harcosokat, hogy kőszíveiket alakítsuk át puha, meleg, érző emberszívekké.

A terroristák nagyon súlyosan vétenek a „Ne ölj!” parancs ellen, hiszen tömeggyilkosságokat követnek el. Jöjjetek, Engesztelőim, kövessük az egyik sorsát. Éppen most történt a robbantás egy amerikai nagyváros közönséggel zsúfolt stadionjában. Jöjjetek velem! Már ott is vagyunk. Lángokban ég a nézőtér közepe. Sűrű füst borítja az eget. Lassan kirajzolódik a sok-száz, szénné égett, szanaszétt szóródott holttest. Szirénázó mentők, tűzoltókocsik érkeznek. Egy anya élettelen gyermekével a karján rohan ki a tűzből. Az egész stadion, olyan mint egy riadt méhraj. Mindenki menekül, amerre lát. Az emberek fuldokolnak, köhögnek. Rengeteg a sebesült. A mentők alig bírják ellátni a teendőket. Gyertek Utánam! A tűzfészek közepére érünk. Ne féljetek, ti nem égtek meg, mert csak gondolatban, lélekben vagyunk itt. Mély gödörben fekszik a terrorista öngyilkos harcos. Szénfeketére égett. Nézzétek, az égből egy fénysugáron érkezik Jézus Uratok a különítéletre. Egy koromfekete ember áll a holttest feje fölött. Tudjátok ki ez? Az öngyilkos terrorista lelke. Mellette áll a Sátán, a maga szörnyű valóságában. Fején szarvak, testét fekete szőr borítja, ujjain fekete karmok, hosszú farkát a földön húzza maga után. Egyik mancsával áldozata nyakát fogja, a másikkal a karját. Egy mély, széles gödör tátong előtte, belsejében tűz. Vigyorogva így szól a terrorista lelkéhez:

-Mivel hűségesen szolgáltál, sok embert megöltél nekem, ez az örök tűz lesz a jutalmad. Magasra emeli, hogy belehajítsa. Ekkor Jézus, nézzétek, mit tesz! Megfogja a jajveszékelő, irgalomért könyörgő lélek kezét és balkezéből fényt bocsát a Gonoszra, aki ettől elerőtlenedik és elereszti a terrorista harcos testét, aki majdnem belecsúszik a gödörbe, de Jézus kiemeli és felállítja. A fiú csodálkozik, és kérdezi:

-Ki vagy te?

-Isten Fia vagyok, a te Megváltó Istened! Térdelj le Előttem és bánd meg rettenetes bűnödet.

-Nekem Allah az Istenem! Azt mondta, gyilkoljam le a keresztényeket.

-Ilyet Isten sose mondott neked, Fiam! A gonosz sugallta, aki az előbb szorongatott.

Jézus most felénk fordul:

-Ó, drága Engesztelőim, segítsetek! Tegyétek össze kezeteket és mondjátok Utánam: „Atyám … Tekints le félrevezetett fiatal gyermekedre … és világosítsd meg értelmét! … Könyörülj rajta végtelen irgalmaddal!…. Még ha a legrettenetesebb bűnt követte is el… Isten és emberek ellen… Ő is a Te teremtményed… Mentsd meg őt az örök haláltól!”

Mennyei Atyátok az égből egy ragyogó fénysugarat küldött kemény szívébe. Ettől zokogva térdre borult és bocsánatért könyörgött Jézushoz. Ő őrangyalával a tisztítótűz legmélyére küldte.

Én, a Szentlélek az egész Szentháromság nevében köszönöm segítségeteket és megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK 2015. augusztus 25. Mennyei Atya:  Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök 5. (A háború)

Mennyei Atya: Drága Engesztelőim! Ma a béke királyaként állok előttetek. Fejemen gyémántokkal kirakott arany korona, vállamon kék uralkodói palást fehér galamb-motívumokkal díszítve. Arany öv fogja össze krémszínű hosszú ruhám redőit. Tenyeremen ül egy fehér galamb, melyet felétek tartok: a békét kínálom nektek. Az ötödik parancs ellen elkövetett bűnök befejező részéhez érkeztünk.

Gyermekeim! Amióta ember él a földön, a béke törékeny volt. Mi is a béke? A rend nyugalma, a szeretet és egyetértés következménye, az igazságosság érvényesülése. Szent Fiam kijelentette: „Boldogok a békességszerzők.” Boldog az az ember, akinek szívében béke és nyugalom van. Mi biztosítja a léleknek ezt a kiegyensúlyozottságot? Két dolog: a szeretet és a tisztaság. Figyeljétek meg Kicsinyeim, hogy ha környezetetekben mindenkit képesek vagytok szeretni gyengeségeivel együtt, és nem nyomja semmi bűn a szíveteket, akkor béke van bennetek. Még akkor is, ha valaki megbánt, vagy ha fizikai fájdalmatok van. Boldog az a család vagy egyéb közösség, ahol a tagok között szeretet és béke van. Ennek a boldogságnak az oka és támasztó pillére a mély hit. Azok a családtagok tudnak békében élni, vagy azokban a közösségekben van egység, akik mindnyájan egy közös cél felé, egy irányba tudnak tekinteni: Isten felé. Boldog az a nemzet, ahol mindenki biztonságban él, és senkinek se kell rettegni a háborútól.

Az emberi élet tisztelete megköveteli a békét. Természetesen a béke egy országban nemcsak annyit jelent, hogy nincs háború és politikai egyensúly van a többi országgal. A Katolikus Egyház Katekizmusa kimondja: „A béke nem érhető el a földön a személyek javainak védelme, az emberek közötti szabad kommunikáció, a személyek és a népek méltóságának tiszteletben tartása és a testvériség állhatatos gyakorlása nélkül.” Tehát, ha egy országban nem ropognak a fegyverek, még nem állíthatjuk, hogy tökéletes béke van, ha félni kell az utcákon vagy a lakásokban a tolvajoktól, a betörőktől, ha hajléktalanok nyomorognak az utcán, ha gátolják a vallás gyakorlását. A kormányok felelőssége és feladata, hogy a békét teljesebbé tegyék. A béke törékenysége az emberiség bűnre hajló természetében rejlik. Mindig lesznek olyanok, akik hatalomra, anyagi javakra és sikerre törekednek, és ezért eltiporják a körülöttük lévőket. Ugye láthatjátok, hogy a háborúkat nem a nép fiai gerjesztik, hanem a hatalmon lévők? A kormányoknak ara kell törekedni, hogy békés megegyezéssel, tárgyalásokkal elkerüljék a háborút. És ha már ezt a lehetőséget kimerítették, nem lehet megtagadni tőlük az igazságos védekezés jogát. Ha egy országot megtámadnak, védekeznie kell. Az erkölcsi törvényesség szigorú feltételekhez köti az önvédelmet:

1.) Ha az ellenség támadásával járó kár tartós, súlyos és kétséget kizáró – ez esetben jogos az önvédelem. (pl. épületekben, utakban, lakosságban és javaikban okozott veszteség)

2.) Ha a támadás ellen bevetett minden békés eszköz hatástalan. (p. meggyőzés, tárgyalás útján)

3.) Ha van esély, hogy a fegyverek bevetésével megszűnik a támadás.

4.) Ha jogos a védekezés és a másik félnek nem okoz súlyosabb kárt annál a rossznál, amit ő okozott.

Ha a fenti négy feltételből bármelyik hiányzik, akkor a háború igazságtalan, és indítói, vezetői és résztvevői súlyos bűnt követnek el az 5. Parancs ellen.

Amennyiben igazságos az önvédelem, mert megfelel a feltételeknek, a közhatalomnak joga és kötelessége a közjó érdekében hadsereget állítani a haza védelmére. Ez esetben a katonák – mivel hozzájárulnak a béke megőrzéséhez és a lakosság megvédéséhez – a fegyverhasználattal nem követnek el bűnt a „Ne ölj!” parancs ellen.

Az államhatalomnak tiszteletben kell tartani azokat, akik különböző vallási vagy lelkiismereti okokból nem vesznek fegyvert a kezükbe. Viszont ők kötelesek e helyett másképpen szolgálni az országot. (pl. sebesültek ápolása, takarítás, főzés stb.)

Ha már folyik a háború, az Egyház erkölcsi törvényei akkor is érvényben kell, hogy legyenek. A támadó félnek tiszteletben kell tartani a nem harcoló lakosokat, a hadifoglyokat, akiket elfogtak, a sebesülteket, és emberségesen kell bánni velük. Sajnos az életben ez nem így van. A tisztek szabadjára engedik győztes katonáikat, akik fosztogatják, gyilkolják a lakosságot, megerőszakolják a nőket. Ez halálos bűn az ötödik parancs és a hatodik parancs ellen.

Vannak magas rangú tisztek, akik tömeggyilkosságot parancsolnak beosztottjuknak. A vak engedelmesség nem menti fel azokat, akik ilyen szörnyűséget végrehajtanak. Ők is, és akik megbízzák őket háborús bűnösök az emberiség szemében és az Én isteni szememben. Emberek százainak és ezreinek a vére tapad a lelkükre. Még ma is vannak olyan háborús bűnösök a II. világháborúból, akiket nagyon öreg koruk ellenére felkutatnak, és törvényszék elé állítanak. Erkölcsileg köteles ellenállni mindenki olyan parancsoknak, amelyek népirtást rendelnek el.

A modern háború új tudományos fegyverek birtokában van, mint az atom-, biológiai vagy vegyi fegyverek birtokában, ezért a népirtás kockázatával jár. Falvak, városok, országok semmisülhetnek meg bevetésükkel. Akik ezen fegyverek felhasználását megparancsolják, rettenetes, megbocsáthatatlan bűnt követnek el az emberiség és Isten ellen. Azok is, akik végrehajtják.

Drága Gyermekeim! Ha nyitott szemmel jártok, láthatjátok, mekkora fegyverkezési hajsza folyik a nagyhatalmak között. Sokan azt hiszik, hogy így lehet távol tartani az ellenséget a támadástól. Pedig ez a nagy fegyverkezési verseny nem biztosítja a békét. Inkább súlyosbítja a háború okait. Így gondolkoznak a vezetők: Ha ők hatékonyabb fegyvereket szereznek be, mi még keményebben fegyverkezzünk, hogy nagyobb csapást tudjunk rájuk mérni! Ha az állami költségvetésből egyre több lesz a fegyverkezésre fordítva, romlik a nép megélhetése, egyre nagyobb megszorítások lépnek fel. A közhatalomnak joga és kötelessége szabályozni a fegyvertartást és fegyverkereskedelmet.

Gyermekeim! Most az utolsó időkben a világbéke veszélyben van. A súlyosbodó gazdasági válságok, a társadalmi egyenlőtlenségek és az Európát érintő növekvő népvándorlás gyorsítják és elősegítik a 3. Világháború kirobbanását. A terrorista robbantgatások is jelentősen hozzájárulnak ehhez. A bevándorlást a globális nagyhatalmak vezetői táplálják, segítik, gerjesztik, hogy összeveszejtsék a népeket, hogy idegengyűlöletet ébresszenek az emberek szívében. A bevándorlók nemcsak a békétlenséggel jelentenek veszélyt Európára, hanem a járványok behurcolásával és a velük besurranó terroristák által.

Egyre jobban látjátok beteljesülni égi üzeneteinket. Minden be fog következni, amit előre jeleztünk. Komoly megpróbáltatások várnak rátok, drága Engesztelőim, de ti csak tartsatok ki. Az Én pecsétem, az Élő Isten Pecsétje homlokotokon fénylik és megvéd benneteket a keresztényüldözéstől, a háború borzalmaitól, a járványos betegségektől és a Sátán bélyegétől. Ez a lelki pecsét – ha kell – láthatatlanná tesz benneteket. A Nagyfigyelmeztetés, az Én irgalmam kiáradása, nagy segítség lesz számotokra és az egész emberiség számára. Teremtményeim milliárdjai fognak megtérni és megmenekülni az örök kárhozattól. A Nagyfigyelmeztetés óriási csapást mér ellenségemre, mert a lelkek sokaságát szakítja ki a markából. Bennetek, Kicsinyeim a Szentlélek bátorsága, szeretete és lelkesedése fog munkálkodni.

Most, miután befejeztem mai tanításomat, a kezemben lévő fehér békegalambot a nyakán egy világoskék selyemszalaggal díszítem fel, melynek két lebegő szárára arany betűkkel ezt írtam: „Béke veled, Gyermekem.” Majd ezt a szimbólumot ajkamhoz emelem és rálehelek. Ettől csodálatosan megsokszorozódik. Csak ennyit mondok: „Hess!”, és annyi galamb száll felétek kék szalaggal a nyakán, ahányan vagytok. Tárjátok ki szívetek ajtaját és fogadjátok be az Én békémet. Ha a háborút – melynek be kell következni – nem is akadályozom meg, de a lelketeknek biztonságérzetet, nyugalmat, békét adok, mely mindenen át fog segíteni benneteket.

Ti pedig, Gyermekeim ezt az ajándékot úgy köszönjétek meg, hogy hálából énekeljétek el a „Béke fejedelme” c. éneket. Hárman állunk itt és hallgatjuk: Szent Fiam, Jézus, Mennyei Édesanyátok és Én… Béke Fejedelme…

Ezután a szép éneklés után Legszentebb Leányom hófehér ruhája tetejéről leveszi díszes égszínkék palástját és beborít benneteket vele, jelezve, hogy a háború csapásaitól anyai szeretetével meg fog védeni titeket. Szent Fiam búcsúzóul körbejár és mindegyiketek homlokára az Ő jelét, egy aranykeresztet rajzol. Már itt is állunk mind a hárman egymás mellett, szemben veletek. Felemeljük áldást osztó jobb kezünket és megáldunk benneteket a békeszerzés lelkületével az Atya, a Fiú és Szentlélek nevébe. Amen.

Kadarkúti Égi üzenet – 68 – Jézus tanítása arról, hogy hogyan kell viselkedni a kereszté

2018.07.21. 06:23 :: lowoa

2010. 07.21. Jézus: Hogyan kell viselkedni a keresztényüldözés alatt?
Jézus: Édesanyám múlt héten arról beszélt nektek, hogy a Nagy Figyelmeztetés után melyik tábor mellé kell állnotok: az Antikrisztus vagy Jézus tábora mellé, és ezzel milyen élet vár rátok. Én arról beszélek nektek, hogyan kell viselkednetek a keresztényüldözés alatt.
Először is – mikor már megkezdődött az üldözés, – nem kell kiállnotok a tér közepére és melleteket döngetve kiáltozni az Én nevemet. Nem kell kereszteteket kívül a ruhátokon viselni, nem kell hangos térítő beszédeket tartani az utcasarkokon. Drága Engesztelőim! Szükségem van rátok, az erőtökre – különösen abban a nehéz időben. Ezzel a feltűnő viselkedéssel idejekorán üldözőitek kezébe kerülnétek. Mikor már érzitek az üldözés szelét, nem szabad nyilvános helyen, templomban, művelődési házban folytatni a nagyszabású engeszteléseket, hanem ötös csoportokra osztva házaknál titkosan tartani. Ezekben a kicsiny engesztelő közösségekben ugyanúgy jelen leszünk, Mi a Szentháromság és Édesanyám, és jelekkel, csodákkal és egyéb kegyelmekkel fogunk erősíteni benneteket, csak rendületlenül imádkozzatok. Az engesztelő rejtekeket mély titokban tartsátok, és idegeneket ne vegyetek fel magatok közé. Az újonnan megtért családtagjaitokat titokban tanítsátok és hívjátok fel figyelmüket a veszélyhelyzetre! Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik kivétel nélkül minden országban megjelennek és az Antikrisztus felhatalmazásából hamis csodákat és jeleket művelnek. Általuk a Sátán utánoz Engem. Mikor a Nagy Figyelmeztetés után eltűnik a keresztem az égről, az ő hamis jeleik próbálnak elkábítani titeket. Vigyázzatok, mert az ördög a legjobbakat is meg tudja téveszteni, de azok fölött, akik Édesanyám Szeplőtelen Szívében és az Én szeretettől lángoló Szívemben bíznak, azok fölött nem lesz hatalma.
Ne higgyetek a hamis tanítóknak, akik eleinte Istenről és a szeretetről prédikálnak, de Rólam az igazi Üdvözítőről nem szólnak, csak annyit, hogy Én csaló voltam, most jött el az igazi messiás. Később a templomok ellenségem tanyájává vállnak, bevonulnak az álltudományok, okkult tanítások, ott dicsőítik, az oltárra emelik a szexet, a homoszexualitást. A szabadságról beszélnek, miközben dicsőítik az abortuszt, az eutanáziát. Az okkultizmus teljesen elfoglalja a szentmise helyét. A sok, szegény megtévesztett gyermekem az asztrológusok, jósok, reinkarnáció, szellemidézés, ezoterika, reiki, szellemgyógyászat áldozatává válik. Így teljesen a gonosz hatalmába kerülnek. Nektek, akiket felvilágosítottam, az a feladatotok, hogy ha ez bekövetkezik, családtagjaitokat, rokonaitokat, ismerőseiteket, szomszédaitokat figyelmeztessétek, hogy lelkük elvész, ha ilyen helyekre mennek. Alakíthatók lesznek, hiszen a Nagy Figyelmeztetéskor megtértek és lelkük szomjazik Utánam. Drága Gyermekeim! Ha meg akartok maradni Bennem, ne fogadjátok el a földi javakat, amivel el akarnak csábítani benneteket! Osztogatják a pénzt, a gazdagságot, a sikert, a hatalmat, hogy az Antikrisztus mellé álljatok és így örökre elvesszetek. Inkább válasszátok a nélkülözést, a szegénységet, hogy megmenthessétek testeteket és lelketeket. Környezeteteket is próbáljátok lebeszélni erről! Aki elfogadja jutalmaikat, az automatikusan az ördögnek adja magát.
Drága Gyermekeim, szeretett Kicsinyeim! Most arról szeretnék beszélni, ami legjobban fáj Szent Szívemnek a rátok váró üldözésekről. Sokat tartózkodjatok otthon, naponta végezzetek lelki áldozást, óvatosan járjatok a rejtekekben folyó szentmisékre, sokat, nagyon sokat imádkozzatok és teljes gyermeki ráhagyatkozással bízzátok Rám és Édesanyámra magatokat. Ha közületek egyesek az üldözők kezébe jutnak, jusson eszetekbe, hogy az elfogatásomkor milyen bátran viselkedtem, nem rimánkodtam, nem könyörögtem irgalomért, szelíd bárányként mentem a farkasok közé. Kövessetek, ha kell, és soha ne tagadjatok meg. Szentlelkem hihetetlenül bátorrá tesz majd benneteket. Ajkatokra fogja adni a szót, hogy mit kell mondanotok, mikor kérdeznek titeket. Én szeretetlángommal akkora szeretetet fogok fellobbantani bennetek, mikor az ellenség kezében lesztek, hogy nem ismertek magatokra. Míg Én ezt a tanítást mondom, Mennyei Atyám itt áll mellettem és egyenként mindegyiketek gyarló, félénk, emberi szívét kiemeli, és helyébe ülteti az Én bátorságtól, áldozatkészségtől lángoló isteni szívemet. Fogadjátok be, és e pillanattól kezdve az Én megváltói szívem dobogjon bennetek. Távozz félelem, távozz gyengeség! Megáldalak benneteket a természetfeletti bátorság erejével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2018.07.21. 06:22 :: lowoa

1993. július 21.

 

MERT MINÉL NAGYOBB A BŰN ÉS A KÁROMLÁS HATALMA ÉS EREJE, AZÁLTAL GYARAPSZIK ÉS ÖLT HATALMAS MÉRETEKET A SÁTÁN EREJE

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott vagy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus irgalmas kegyelméből. Ámen. Ármin vagyok, ne félj!

 

Köszöntelek testvérem az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten szent nevével, a szentháromságú egy igaz Isten kegyelméből.

 

Imádkozzunk testvérem! Áldjuk és magasztaljuk az Atyát, az öröktől és örökké élőt, kinek élete és léte és szent kegyelme tart és életet mindeneket. Dicsőítsük: a Fiút, ki az Atyával egylényegű, ki az Atyával és az Atyában működik, mert ki látta a Fiút, az látta az Atyát is. Mert nem ismeri az Atyát csak a Fiú és a Fiút sem ismeri csak az Atya, mert belőle lépett a Fiú a világba és vele és általa működik mindörökké.

 

Magasztaljuk a Szentlélek Úr Istent, kiben testet öltött az isteni szeretet, mi az Atyát és a Fiút eggyé forrassza a szeretetben. Ki az Atya és a Fiú által lépett a világba és munkálkodik és az utatokat irányítja és elméteket megvilágosítja akarata szerint. Imádjuk e hármas Istenséget, az egy igaz Istent, mindörökké. Ámen.

Te örökké élő háromságú egy igaz Istenünk! Könyörülj esendő és esdeklő gyermekeiden, kik itt a földön a poklok poklából kiáltanak feléd, mert a sátán poklot teremtett az ő negatívumából, mi hatalmat takar, mert minél több a bűn, a káromlás hatalma és ereje, ezáltal gyarapszik és ölt hatalmas méreteket a mi felséges Istenünk kegyelme és a földön még élő igazak és a jó pásztort követő szelíd kicsi bárányok imája által majd megtörik, mert gőgjében, mi egykor bukását okozta, alámerül mindörökre. Ezt tudjuk Istenünk, te egy és igaz Isten a Szentháromságban.

De arra kérünk, könyörgünk, esdeklünk, hogy a tieidért rövidítsd meg az időt. Ne engedd elveszni az embert, hisz te alkottad és szent Lelked erejével lélekkel ruháztad fel, mi úgy, mint Atyám örök, mert halhatatlanná tetted őket, de ne engedd, hogy az utolsó napon a balodon álljanak. Tekints ó Atyám Szent Fiad kínszenvedésére, tekints sebeire, a kereszten való kínhalálára és ne engedd, hogy ez oly sok lélek számára hiábavaló váljon.

Irgalmadért esedezünk, a megtévedtekért, a közömbösekért, a lanyha papjaidért, kiket jobban lefoglal az evilág, mint a te Országod. Kik elfelejtették, hogy harsonát adtál a kezükbe, hogy szócsöveiddé legyenek, hogy hathatósan hirdessék az örömhíredet, az EVANGÉLIUMOT, a krisztusi tanítást. Mert amilyen a pap, olyanok a hívek, ha a Szentlélek Isten nem sokszorozná meg tevékenységét.

 

Imádkozzatok, ti kik Krisztuséi vagytok, hirdessétek Krisztus tanítását. Ne azzal törődjetek, hogy kivet a világ. Mert ahogy Krisztust nem fogadta be a világ, hisz írva vagyon: “tulajdonába jött, de övéi be nem fogadták.” Hisz mondotta: “Én példát adtam nektek”. Azt is mondotta: “TANULJATOK TŐLEM, MERT ÉN SZELÍD VAGYOK ÉS ALÁZATOS szívű.” Kövessétek őt és ő veletek is mondja: ” A TE GYÖNGESÉGEDBEN VAN AZ ÉN ERŐM, EZÉRT ELÉG NÉKED AZ ÉN KEGYELMEM.” Ezért annyiszor, de annyiszor mondottam, adjátok át magatokat teljesen Krisztusnak, hogy működhessen bennetek és ti általa működjetek, mert ha magatokban bíztok elsöpör benneteket a gonosz, mint a tollpihét, semmik lesztek.

Mert óriási hatalmat adott kezébe az emberi gonoszság. Mert ahogy Krisztus általatok és bennetek formálja üdvösségeteket, mert akaratotok által Krisztuséi lettetek, úgy a gonosz is farkasokká lett emberek által működik.

 

Mert tudjátok azt, hogy senkik és semmik vagytok, még ennél is kevesebbek Krisztus nélkül. Így lesztek és váltok Uratok és Istenetek munkatársaivá, még többet mondok barátaivá. Milyen találóan fejezitek ki magatokat, mikor úgymond szólás mondássá vált köztetek; “Kinek Isten a barátja, könnyen üdvözül”. Ha nem is mindig Istenre mert ez is a hazugság atyjának a műve, mert Isten Szent Lelke elhintette közöttetek az igazságot, mert ez így van, mert kit Uratok barátjának ismer, az bizony könnyen üdvözül.

 

De az út kemény s göröngyös odáig, ezért kérjétek és esdjétek le Isten végtelen nagy kegyelmét; a tisztánlátás szent ajándékát. Mert aki tisztán lát, az nem homályban van és nem tükörképet lát, mi tele van optikai csalódásokkal, hanem azt látja, ami az igazság. Még egyszer mondom, kérjétek ezt az isteni ajándékot, nemcsak magatok, hanem embertársaitok részére is, mert mondatott: “KÉRJETEK ÉS ADATIK, KOPOGTASSATOK ÉS NYITTATIK.” és Isten szent Lelke rávezet benneteket az igazságra.

 

Legyetek szelídek és alázatos szívűek. Hagyjátok bennetek működni az Igazság Lelkét. Így váltok Uratok és Istenetek barátaivá és munkatársaivá, mert nem magatoknak, hanem Krisztusnak éltetek és Krisztusokká váltatok a lelkek megmentéséért.

Imádkozzatok! – még egyszer mondom, imádkozzatok és ne féljetek a nehéz úttól. Mert a nehéz úton Uratok vállaira vesz és átvisz abba az országba, hol a gonosz praktikái el nem érnek és lelketek megtalálja a nyugalmát, hol az imádat és a szeretet tölt be mindeneket. Mert Uratok Istenetek, Megváltótok letette a kapu elé lelketek váltság­díját, mert megmosta és hófehérré tette lelketeket szent vére által, mi szent sebei és szentséges szent szívéből bőven ömlött a bűnös földre. Ámen.

Testvérem és testvéreim!

Nehéz az út, mit még meg kell tennetek, de ne féljetek! Hisz előre megmondta és most is azt üzemi Uratok:

 

“A világban gyötrelmetek lesz, de ne féljetek én legyőztem a világot. A világ kinevet, sőt nevetség tárgyai lesztek az embereknek, farkasoknak, újjal mutogatnak rátok és meggyűlölnek benneteket az én nevemért, de ne feledjétek, engem már előbb gyűlöltek.

De ne féljetek! Én mindig veletek leszek, nem hagylak el benneteket tartsatok ki mellettem mindvégig és én az örök élet koszorúját adom nektek és megtudjátok milyen gyönyörűség engem színről-színre látni. Mert előttetek állok, mint Istenetek, megváltó Üdvözítőtök és mint jó barát közeledek felétek, mert nehéz útról tértetek meg és asztalomhoz ültetlek benneteket, mint szolga felszolgálok asztalomnál és örömöm teljes lesz, hisz hűek voltatok mindvégig. ” Ámen.

Testvéreim! Még egyszer mondom: nagyon szívleljétek meg az itt elmondottakat, mert erőforrásotok lesz a további utatokon, hova visszajár szomjas lelketek erőt meríteni.

 

Búcsúzóul azt mondom: Hirdessétek a krisztusi tanításokat, hirdessétek Isten országát a lelkek megmentéséért. Ámen.

 

Most búcsúzom és azt mondom, áldjon meg benneteket az Atya, ki mint az élet benneteket őriz és éltet. Ki előtt úgy állsz, mint egy nyitott könyv. A Fiú, ki a könyved cenzora, ki szent vérével kitörli az oda nem illő fejezeteket, ki formálja lelkedet, hogy hiányosságaidat betakarhasd az ő végtelen kegyelme – és nem a te érdemed – hanem végtelen irgalma által. A Szentlélek Úristen világosítson, hogy ne a sötétben járj. A szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz, Isten anyja Mária oltalmazzon és védelmezzen benneteket, kik a nehéz, a keskeny úton törtettek az ő szent Fiához, Jézus Krisztushoz. Ámen.

 

Én pedig Isten alázatos szolgája, imádkozom érted és veled és veletek. Ármin.

2018.07.20. 06:16 :: lowoa

Istenem! Nem értem elmúlásomat, mégkevésbé létem miértjét. Add, hogy bölcsüljek Lelked által, s megnyugvást találjak Tebenned, lázadó lelkemnek! Ámen


Jó Istenem, milyen nehéz az elfogadni, hogy a legkellemetlenebb ellenségem is a Te gyermeked, felebarátom, akit szeretnem és szolgálnom kell. Hogy tudjam én ezt felfogni gyarló hitemmel? Szolgáljam, amikor megüt, kicsúfol, megrabol, azt kívánod tőlem? Túl sok ez nekem, Uram. De hova meneküljek a Te arcod elől? Kívánságod teljesítéséhez adj nekem erősebb hitet! Ha kell, kényszeríts rá! Vagy tedd Te barátommá ellenségemet! De ne engedd, hogy belemeneküljek az idegen világba, ahol nem látom jóságodat, nem érzem szeretetedet, ahol nélküled értelmetlenné válik az életem, még a most semmirevaló hitem is. Őrizz meg magad mellett, és tégy képessé a legkellemetlenebb szolgálatra is, hogy ott találjam meg igazi célomat, boldogságomat, örök életemet, Krisztus példája szerint, az Ő oldalán. Ámen.

/V.L./


Mennyi nyomorúság van ezen a világon Istenem! Tudom, hogy ez nem miattad, hanem miattunk, a bűn melletti választásunk eredménye miatt van jelen teremtett világodban. Valamennyi nyomorúságunkkal jöhetünk Hozzád, mert Te tudsz és akarsz segíteni. Áldott légy érte! Ámen


Örüljünk minden nap, ma is:
hogy Isten kegyelme velünk,
hogy Isten gondviselése őriz,
hogy Isten szeretete övez,
hogy Isten az Édesatyánk,
hogy Jézus a testvérünk,
hogy a Szentlélek bennünk lakik,
hogy őrangyalunk kísér,
hogy reményünk az örök hazáról beszél,
hogy bűneink miatt nem kell kétségbe esnünk,
mert Isten irgalmas.
Ámen


URam! Add, hogy örömmel szolgálhassak! Ámen


Uram, Istenem! Taníts engem utaidra... hogy megmaradhassak a hűségben. Ámen.


Uram, Istenem! Te látod, hogy milyen könnyen a világ hatása alá kerülök, s elfogadom igazságnak azt, ami szépre kerekített, s csillogó. Kérlek adj nekem bölcs szívet, hogy észrevegyem akaratodat életem mindennapos dolgaiban, s úgy cselekedjek, hogy az testem, s lelkem üdvére váljon! Ámen


URam! Köszönöm Neked emberi kapcsolataimat! Add, hogy tartalmasan élhessem meg azokat, s kegyelmed révén épüljön és növekedjen a szeretet közöttünk! Ámen


Uram! Mennyit beszélek! S milyen keveset hallgatok. Tanulnom kell ezt gyermekeimmel való kapcsolatomban is. Adj figyelmes és mások mondandójára nyitott szívet nekem! Ámen


Uram! Te nemcsak életre hívtál, de a Téged dicsérő életre is elhívtál. Adj nekem Uram bölcsességet, s erőt, hogy akaratod szerint élhessek jónak és szépnek teremtett világodban, s evangéliumi örömmel szolgálhassak másokat! Ámen

Kadarkúti Hétfői üzenetek – 37.Szűzanya: A lélek létezésének bizonyossága

2018.07.20. 06:15 :: lowoa

2009.07.20. Szűzanya: A lélek létezésének bizonyossága
Én: Édes Jézusom szeretlek, tégy engem békéd eszközévé! Mennyei Édesanyám: gyermeki rajongással várom szent szavaidat. Szentlélek Úristen, jöjj, segíts, hogy Szűzanyánk tanítását méltóképpen tudjam közvetíteni.
 
Szűzanya: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok égi Édesanyátok és eszközömön szólok hozzátok. Ma a lélek létezésének bizonyosságáról tanítalak benneteket.
 
Ha van túlvilág, ahogy Mennyei Atyánk a múlt hétfőn érveivel rávilágított, akkor van lélek, mely a halál után a test rabságából kiszabadulva tovább él ott. Erre a hitetlen ember – akit meg akarsz győzni – azt állítja, hogy ez nem igaz, mert a halál után már nem él az ember. Akkor kérdezd meg tőle: Álmodban látsz-e? Hallasz-e? Beszélsz-e? Mozogsz-e? Azzal válaszol, hogy igen. De mivel látsz, hallasz, beszélsz, mozogsz? Hiszen alvás közben nem teszel semmit, csak fekszel!? Erre már nem tud válaszolni. Mond meg neki, ilyesmi történik a lélekkel, mikor meghal az ember: folytatódnak az életműködések, de sokkal tökéletesebben, sokkal magasabb rendű fokon. A lélek tovább él a test nélkül. Ugyanez a lélek bennetek él fogantatásotok pillanatától kezdve egészen a halálotokig, majd különválik testetektől. Hát ennek a bennetek élő léleknek a bizonyosságáról szeretnék beszélni nektek.
 
Egy párbeszédet idézek fel nektek. Egy utazási iroda által tervezett velencei hajókiránduláson 2 férfi megismerkedik egymással. A hajó fedélzetének korlátjához dőlve nézik az enyhén hullámzó kék tengert. Az egyik megszólal:
 
-     Tudja Uram, mikor ilyet látok a lelkem ujjong a hálától, hogy ilyen gyönyörűséget teremtett nekünk az Isten.
 
-     Micsoda? Magának van lelke?
 
-     Már miért is ne volna! Magának is van!
 
-     Tudja, Uram, egyikünknek sincs lelke, csak agyveleje, az termeli a gondolatokat és érzelmeket.
 
-     Nézze! Ha az agy termelné ezeket, akkor az orvosok már rég megtalálnák a modern gépeikkel, hogy az agynak ez a molekulacsoportja termeli a gondolatot, ez az örömöt, ez a gyűlöletet, ez az aggódást, ez a tervezést, ez a szeretetet, ez a vidámságot stb. Ha az agyvelő atomjainak mozgását felnagyítva vizsgálnák a tudósok, rezgéseket láthatnának, de vágyakat, terveket, szomorúságot, boldogságot nem érzékelhetnének.
 
-     Akkor sem hiszem el, hogy van lélek, mert nem tudom megfogni. Még senki sem tartott a kezében egy lelket.
 
-     Ugyan! Hát a napsugarat fogta-e már a kezében? Pedig létezik.
 
-     Hát akkor arra feleljen nekem, hogy a kicsi gyermeknek miért kicsinyesek a gondolatai? A beteg agyú embernek miért betegesek a gondolatai? Az öreg embernek öregesek a gondolatai. Miért? Nekem van igazam, mert ez is azt bizonyítja, hogy a gondolat az agy terméke.
 
-     Nagy tévedésben van, Uram. A kicsi gyermekben, az agybetegben és az öregemberben ott van az egészséges, felnőtt lélek és az agyat, mint eszközt használja. A pólyásban az eszköz még fejletlen, az elmebetegben az eszköz hibás, az öregben az eszköz kimerült. Egy hasonlatot mondok: egy ember telefonál, de a vihar kint összekuszálja az utcán a telefondrótokat, nem sikerül a telefonálás. A telefondrót az agy szimbóluma, az ember, aki telefonál a lélek szimbóluma. Miért nem tud az ember telefonálni, azaz a lélek működni? Mert a telefondrót, az agy megrongálódott. Ha megjavítják a drótot, újra tud az ember telefonálni. De nem a drót(vagyis az agy) termeli a gondolatot, a beszédet, hanem a telefonáló ember ( a lélek).
 
A lélekben kételkedő ember ámulva hallgatott, majd megjegyezte:
 
-     Bizony meggyőzött az érveivel. Azt hiszem, van lelkünk.
 
Drága Gyermekeim! Ezután az elgondolkodtató párbeszéd után van még egy rövid szó: ÉN, amely egyértelműen bizonyítja a lélek létezését. Gondoljatok vissza 3-4 éves korotokra, amire még tudtok emlékezni. Igaz, hogy sejtjeitek azóta már sokszor kicserélődtek, külsőtök megváltozott, de azóta is ugyanaz a személyiségetek van, ugyanazok a lelki tulajdonságaitok vannak. Csendesek vagy hangoskodók, zárkózottak vagy nyíltak, jószívűek vagy irigyek vagytok. Erre egy példát szeretnék mondani nektek. Évával történt, az előttetek álló eszközömmel. 2-3 éves kislány volt és vendégek jöttek hozzájuk, egy fiatalasszony hasonló korú kislányával. A két anyuka a homokozó szélére ült és a két kicsi játszott a homokban. Ahogy Éva megfogta a kis vödröt, a másik kislány kiszakította a kezéből. Majd a lapáthoz nyúlt, de azt is elvette tőle. Ő nem sírt és nem veszekedett, hanem szelíden nyújtogatta felé a többi játékát is. Teltek az évek, iskolások és osztálytársak lettek. Ez az erőszakos kislány vezető szerepet töltött be az osztályban, egész sleppje volt, akiket irányított, akiknek parancsolgatott. Évának volt két kis barátnője, azokkal érezte jól magát. Néhány évtized eltelt és Évának felkínálták a megyei vezető-szakfelügyelősséget. Nem fogadta el, nem vágyott arra, hogy másokat irányítson, ellenőrizzen. Most szeptemberben, mikor ezt az új nagy kegyelmet kapta Tőlünk, hogy rajta keresztül tanítunk benneteket, tiltakozott és könyörgött, hogy nem alkalmas rá. De mi ragaszkodtunk a segítséghez, hogy terveinket véghezvihessük. Ezt a példát csak azért mondtam el, hogy lássátok, az ember ÉN-je egész életén át megmarad, szinte változatlanul. Nevelésetek alakított valamit, de az ÉN-etek megmaradt. Ez az ÉN nem más mint a lélek, ami bennetek van az Örök ÉN-től származik, aki azt mondta: „Én vagyok az, Aki vagyok.
 
A lélek létezését más is bizonyítja: a lélek akarati működése. Csak az embernek van lelke, és ezért csak az ember tud lemondani még teste hátrányára is valamiről. Hallottatok már olyat, hogy egy állat tud fogyókúrázni? Nem tud, mert nincs lelke. Hogy az ember képes önmegtagadásokra, virrasztásra, böjtölésre, képes akár meghalni, hogy mást megmentsen, képes életét áldozni a hazájáért, képes öngyilkos lenni, ez azt bizonyítja, hogy a lélek nem egyenlő az agyvelővel, nem anyagi, hanem szellemi eredetű.
 
Van egy meglepő bizonyítéka is a lélek létezésének: az, hogy a haldoklók utolsó óráikban nagyon sok esetben magukhoz térnek. Magukhoz térni akkor, mikor az agyvelő egyre rosszabbá válik, csak úgy lehet, ha a lélek nem az agyvelő működése, hanem egy önálló lélek, mely a halál perceiben már bontogatja magát az anyagi bilincsből, és ki akar repülni.
 
Az a ritka jelenség is bámulatos, mikor elborult elméjű betegek haláluk utolsó órájában egészen kitisztulnak és épen beszélnek és viselkednek. Ez azt mutatja, hogy a lélek a beteg eszközétől, az agytól, ami korlátozza, kezd megválni.
 
Drága engesztelő Gyermekeim! Segítsetek Nekem! Olyan sok ember tévúton jár: azt hiszi nincs lelke. És mivel szerinte nincs, nem is törődik vele. Éli a földhöztapadt, silány életét. Jusson eszetekbe a hajón beszélgető 2 ember. Milyen határozott és bátor volt az Isten szerető hívő férfi, aki tévelygő, kételkedő felebarátját megmentette az örök életnek. Gondoljatok vissza az elhangzott érvekre és szálljatok vitába azzal, akivel lehet! Mennyei Atyátok minden gyermekét a halál után hazavárja a Mennyországba, de aki közülük tudomást se szerez a lelkéről, az örökre elveszítheti azt. Szent Fiam és Én nagyon sok könnyet hullatunk a kárhozottakért. Ők sem hittek lelkük létezésében, és mikor rájuk tört a halál szörnyű megtapasztalás volt számukra, hogy mégis van lelkük. Harcoljatok azokért, akik még élnek és felismerhetik szegény hitetlen lelküket és még megváltozhatnak.
Lángoló Édesanyai Szívem áldását küldöm nektek. Amen.

2018.07.19. 06:12 :: lowoa

Istenem! Élj bennem, hogy élhessek! Ámen


Istenem! Jó egyedül is neki indulni a szent hajlékodig vezető útnak, de milyen az is, amikor valaki mással tartunk feléd, Hozzád. Add, hogy észrevegyek másokat, akarjak másokkal is beszélgetni Rólad, nagyságos dolgaidról! Ámen


Istenem! Számtalan cél vonzását érzem, olykor magam sem tudom, melyik a legfontosabb. Kérlek szereteted erejével légy jelen életemben, hogy ne rugdalódzam akaratod ellen, s megértsem kegyelmed nekem rendelt irányát! Ámen.


Köszönöm Istenem a gyermekeimet! Hálás vagyok értük és szeretnék naponta odafigyelni a velük való kapcsolatomra is. Segíts meg ebben, hogy ne csak az elhatározásig, hanem a tettekig is eljussak. Ámen



Uram, gyáva vagyok. Bocsásd meg nekem, hogy nem tudok elég hangosan kiáltani, amikor ott vagy mellettem! Túlságosan vak vagyok ahhoz, hogy meglássalak. Köszönöm, hogy mindig adsz mellém olyanokat, akik figyelmeztetnek, hogy mellettem állsz. Köszönöm az igehirdetéseket, amikor hallom a hangodat. Még sincs elég hitem, hogy teljes erőmből hozzád kiáltsak segítségért. Hogy úgy tudjam kiáltani legfontosabb kérésemet, hogy lássak. Hogy lássalak Téged, s általad magamat, rendelésedet, hogy világosan lássam a magam helyét a Te szolgálatodban. Segíts, Uram, és halk, bizonytalan kérésemre is feleld: itt vagyok, szeretlek, láss! Ámen.


/V.L./


Uram, Istenem! Hálát adok Neked életemért, ajándékaidért, amivel naponta elhalmozol engem - kérésem nélkül is. Kérlek, láttasd meg velem akaratodat, hogy jó szívvel és örömmel tudjak szolgálni embertársaimnak, a Te dicsőségedre. Ámen


Uram, Istenem! Láttasd meg velem, hogy vétkeim, bűneim, mulasztásaim következményei keményítenek! Add, hogy feléd fordulva, szereteted fényében átvizsgálva életemet, naponként melletted döntsek! Ámen


URam! Lelkeddel éltess, hogy élni tudjak másokért! Ámen


Uram, tégy engem hűségessé, hogy Veled maradhassak és Téged szolgálhassalak. Ámen


URam! Végtelen nagyságod lenyűgöz, csodálkozó értelmem csak keresi a szavakat, de nem találja. Kérlek, irgalmaddal ölelj át, hogy ne magamnak, hanem másokért élhessek, rendelésed szerint, boldogan! Ámen

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2018.07.19. 06:11 :: lowoa

1992. július 19.

 

A LELKEK, AKIK MÁR MEGSZABADULTAK A TEST BÖRTÖNÉBŐL AZOKAT ISTEN A JÓSÁGOS ATYA MEGÍTÉLI ÉLETÜK SZERINT

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus. Áldott vagy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus szent kegyelméből. Ármin vagyok, ne félj!

 

Köszöntelek testvérem az Atya Isten, a Fiú Isten, a Szentlélek Isten szent nevével, a Szentlélek Isten kiáradása által.

 

Imádkozzunk! Öröktől élő Örök Ige, te dicső Szentháromság. Ki örökké élsz a jelen­ben, ki nem volt és nem lesz, aki van! Mint mondottad Uram: Mózesnek az égő csipkebokorban: “ÉN VAGYOK, AKI VAN, AZ ÖRÖK JELENBEN ÉLŐ ÉS URAL­KODÓ, SZERETŐ ISTEN.” Áldott legyen a te szent neved, most és mindörökké. Könyörülj esendő gyermekeiden. Ne engedd, hogy a farkasok széttépjék szelíd bárányaidat. Sújts le igazságodban a gonoszra és szolgáltass igazságot a tieidnek. De irgalmas szereteted óvja és védje azt a megtépázott nyájat, kik a te aklodból valók.

 

Tisztítsd le a földről a salakot és hozd a földre a te szent városodat, hogy a tieidnek békessége legyen. Kérjük a szeplőtelenül fogantatott Szent Szüzet, hogy oltalmazzon, és anyai palástját fordítsa mentésünkre, hogy aki a tieid Uram, kitartó lélekkel térjenek haza az örök hazába, hol nincs vesződség, sem semmiféle baj, hol anyai szíved melen­geti a tieidet. És az örök Szeretet felemeli és inni ad a tiszta forrás vizéből, mi Isten trónjából fakad és életünk lészen benned, mindörökké. Ámen.

 

Testvérem! A kérdésre mit testvéred és az én testvérem hozzád és rajtad keresztül hozzám intézett a felelet a következő:

A lelkek, akik már megszabadultak a test börtönéből, azokat Isten, a jóságos Atya, az ő Szent Fia által megítéli, életük szerint. Aszerint, hogy ki mit teljesített abból a fela­datból, mit Ura és Istene neki adott. Mert mindenki megkapja a maga talentumát és azt miképp kamatoztatta. Nem elég csak megőrizni, azt kamatoztatni is kell, ez a külde­tésetek a földön.

Ki pedig eltékozolta talentumait, az kerül a gyehenna tűzére, mint szellem.

Ki megőrizte, de nem kamatoztatta, arra hosszú-hosszú lelki kínok várnak, míg minden adósságát le nem törleszti, míg lelke meg nem tisztul a kohóban, mint a vas.

De ki egy kicsit is tudott sáfárkodni talentumaival, az kicsi boldogságot kap és lelki szenvedéseiben kell a salaktól megszabadulnia.

 

Nincsenek véletlen találkozások. Mert Krisztus a jó pásztor észrevétlenül, de gyűjti egybe a nyájat, hogy erősítsék egymást Krisztusban.

Teljesen hagyatkozzatok Uratokra. Adjátok át magatokat, mert ő intézi ügyeiteket és higgyétek: bármi történik veletek, az a ti lelketek üdvét szolgálja és így alázatos szívűek lesztek, mert Uratok is alázatos szívű. Hagyjátok magatokban működni Isten szent Lelkét és üdvözültök. Ámen.

 

Most búcsúzom és üzenem:

 

“Aki az eke szarvára tette kezét, az ne forduljon hátra, ne nézzen se jobbra, sem balra, csak Krisztust lássa, mert ez az igazi cél.” Mert mint mondotta: “Aki követni akar, az tagadja meg magát és úgy kövessen engem” - és Krisztus nem rejtezik el előle. Kérje a tisztánlátás kegyelmét, a szellemek megkülönböztetésének kegyelmét és megadatik neki, hogy felismerje a bárányok között a farkast és Isten Lelke megvilágítja előtte az utat, hogy ne sötétben járjon, hanem Krisztus fényében és üdvözül.

 

Áldjon meg benneteket testvérem az Örök Atya, ki számontartja még a hajatok szálát is, a megváltó Jézus Krisztus, ki felkínálja bűneitekre a feloldozást. A lelkeket betöltő Szentlélek Úr Isten, ki irányítja gondolataitokat és erősíti hiteteket és elhalmoz ajándé­kaival, hogy Krisztus megváltói művének részeseivé tegyen benneteket. Szent kegyelme őrizzen és védjen benneteket. Ámen.

Én pedig Isten alázatos szolgája imádkozom értetek és veletek. Ármin.