HTML

websas.hu
MapFree counters! Free counters! Free counters! ">

„ Jézus szent vére, melyet a kereszten kiontottál értünk, áldd meg ezt a hajlékot és vedd oltalmad alá!”

uzenek.blogol.hu helyett uze-k.blog.hu

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Friss topikok

Locations of Site Visitors ">

HonlaprendszerüNK

 

 

2010. december 17-e óta szerkeszthetetlenek:

2013. február 26-a óta szerkeszthetetlenek:

2015. január 22-e óta szerkeszthetlenek:

2019. június 8-a óta szerkeszthetlenek:

Kadarkúti Hétfői üzenetek – 38-39.Szentlélek a halálról

2020.07.27. 06:42 :: lowoa

2009. 07.27. Szentlélek a halálról I.
Én: Édes Jézusom, szeretlek, tégy engem békéd eszközévé! Szentlélek Istenem, nagy érdeklődéssel várjuk tanításodat.
Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni Személy, és Éván, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma a halálról, a túlvilág kapujáról tanítalak benneteket.
Milyen lesz a meghalás? Ezt egész pontosan nem tárom fel előttetek. A halál percét megelőzi a haldoklás. Ilyet már sokan láttatok a szemetekkel. Még testben van a lélek, és közben a test és lélek egyaránt küszködik, egyre ritkábban dobban a szív, a test vergődik vagy mozdulatlan. A halál percének nevezzük, mikor a lélek kiszakad a testből, tehát ekkor a test már nem szenved, de a lélek elkezd működni, lát, hall, gondolkodik, érzelmei vannak: sebes mozgást érez, sötétséget lát, melyben nagy sebességgel halad, Isten felé száguld az ítéletre, hirtelen világosságban találja magát és ott áll az örök Bíró előtt. Amikor a lélek a sötétségből a világosságba lép, akkor haladt át a túlvilág kapuján.
A halál átmenet a földi életből a túlvilági életre.
A múlt héten arról volt szó, hogy a lélek a halál pillanatában elszakad a testből és tovább él a túlvilágon. Mi következik ebből? Hogy valójában nincs is halál, csak a test porlad el, a lélek folytatja életét. Sőt, még a test sem hal meg örökre, mert az utolsó napon feltámad. Ezt tanítja a mi hitünk, és ez az igazság. Tehát a halál átmenet, az Örök Élet kapuja.
Miért nem szeretnek beszélni a halálról az emberek?
Először is azért, mert minden ismeretlen dologtól félnek. Nincs tapasztalatuk ezen a területen. Azután félnek a szenvedéstől, ami a halállal jár. Az ateisták a megsemmisülés gondolatától félnek, a hívők a lelküket féltik, hogy majd mi vár ott rájuk.
Okos dolog-e a struccpolitika, hogy az ember homokba dugva a fejét nem foglalkozik a halál kérdésével? Ha nem gondoltok rá, és nem beszéltek róla, attól még mindnyájan át kell mennetek ezen a kapun. Jobb, ha fogalmatok van arról, hogy mi fog történni ott veletek. A halál kapujában Jézus Krisztus, a ti Megváltótok vár benneteket, akinek a Mennyei Atya kezébe adta az ítéletet. Meg fogjátok látni Őt szemtől-szembe, Isteni dicsőségében, emberi alakjában és egy olyan, mérhetetlenül intenzív szeretet sugárzik majd felétek Belőle, amilyent itt a földön egyetlen embertől se tapasztaltatok. Ez a szeretet egészen lebilincsel benneteket, és azonnal látni fogjátok kicsinységeteket, gyengeségeteket, érdemtelenségeteket, bűneiteket és mulasztásaitokat, de jócselekedeteiteket is a maga puszta valóságában. Uratok megengedi, hogy egy pillanat alatt végigtekintsétek életeteket, és magatok fogjátok eldönteni, hogy el tudjátok-e bírni az Ő tökéletességét, tisztaságát, isteni ragyogását, vagy még tisztulnotok kell. Aki egész életében nem hitt Jézusban és elvetette az egész Szentháromságot, félő, hogy halálakor is elutasíthatja, és a kárhozatba küldheti magát.
Hogyan kell megbarátkozni a halál gondolatával? Egyesek azt hiszik, hogyha tréfálkoznak a halállal, már nem kell félni tőle. Egyik nap az ÁBC-ben a pénztárnál az Anyuka egy halálfejes nyalókát nyomott a 3 éves kislánya kezébe. Budapesten van egy hírhedt mulató, ahol fekete ruhás pincérek szolgálnak fel és cilinderükről hosszú gyászfátyol lóg le, a falon embercsontokból készült gyertyatartók vannak, a freskókon csontvázak táncolnak és ölelkeznek. A vendégek koporsókon ülnek, és halálfejes kancsókból isszák a sört. Mekkora cinizmus az emberi élet legfájdalmasabb pillanatával szemben. Hát bizony a keresztény ember nem így barátkozik a halállal.
Drága Gyermekeim! Ti, akik szerettek minket, Égieket nem így próbáltok közelebb kerülni a halál gondolatához. Belátjátok, hogy ez be fog következni és kikerülhetetlen. Mivel nem tudjátok mikor lesz, hogyan lesz, hol lesz, ezért mindig igyekeztek készen állni rá. Mindennap többszázezer ember hal meg: földművesek, orvosok, politikusok, koldusok, papok, hivatalnokok, kőművesek, utcaseprők, püspökök, tanárok, gyermekek, államelnökök, de nincs rajtuk semmi megkülönböztető kiváltság, csak egyetlen ruha van, amivel beléphetnek a Mennyországba: a megszentelő kegyelem hófehér ruhája. Aki e nélkül áll a Bíró elé, a tisztítóhelyre vagy a pokolba kerül. Tehát hogyan lehet felkészülni a halálra, hogy nyugodtan várhassátok? Már itt a Földön megszerezni és megőrizni a megszentelő kegyelem hófehér ruháját. Arra kell törekedni, hogy mindig a kegyelem állapotában legyetek. Az ember gyenge és esendő. Ezért naponta lelkiismeretvizsgálatot kell végezni és sűrűn bűnbánatot gyakorolni. Ha a bocsánatos bűnöket mélyen megbánjátok, Jézus szent Vérével azonnal lemossa a fehér ruhátokon esett foltot. A súlyos bűn eltünteti rólatok a kegyelem fehér ruháját, de Jézus irgalmából a szentgyónáskor és feloldozáskor újra rátok adja. Kicsi Gyermekeim! Még a bocsánatos bűnöktől is óvakodjatok, mert nem tudjátok, mikor szólítunk benneteket. Ne hogy azt higgyétek, hogy születési sorrendben történik. Senki nem tudja, hogy mikor kerül rá a sor, ezért mindig legyen készen az indulásra. „Ti is ismeritek a mondást, nem az következik, aki koros, hanem aki soros.”
A legtöbb emberben a következő kérdések merülnek fel a halállal kapcsolatban: Mikor halok meg? Milyen körülmények között halok meg? Hol fogok meghalni? Ezeken a kérdéseken el lehet mélázni, de egyik sem fontos. Ritka az az ember, aki ezt kérdezi magától: Milyen lelki állapotban fogok meghalni? Ez nem mindegy. Gyermekeim, törvényszerű, hogy olyan lelkiállapotban fogtok meghalni, amilyenben éltetek. Aki egész életében itta a bűnt és lelkével semmit sem törődött, nem fogadta el a bűnbánat kegyelmét, aki egészségesen áttivornyázta életét, megkeserítette családtagjait gonoszságával, az haldoklása közben sem fog megváltozni. Aki viszont egész életében tele volt hittel, szeretettel, áldozattal, jósággal és alázattal, az haldoklása alatt is Istenszeretetet és békét fog érezni.
Drágáim! Most feleljetek magatoknak!
Mi lenne, ha még ma kellene elmennem? Felelhetnéd-e nyugodtan?: „Igen, Uram, készen vagyok, minden rendben van, megyek!” Nem kellene-e valakivel kibékülnöd? Nincs-e elfeledett, eltemetett bűnöd? Nincsenek-e adósságaid? Mulasztásaid a jócselekedetek területén? Ha tudsz Isten elé lépni ezekkel a szavakkal: „Atyám, hívtál, itt a te hű gyermeked!”- akkor jó, mert boldog leszel. De ha úgy van, ha úgy érzed, hogy készületlenül érne a mai nap, akkor szedd össze bűneidet, és menj gyónni, már holnap reggel, hogy el ne késsél, mert nem tudhatod a napot és az órát. Nem szabad játszani Isten irgalmas türelmével, gondolj szegény lelkedre!
Úgy tűnik, győzedelmeskedik a halál, mert naponta pár-százezer embert visz el. De ez csak a látszat. Krisztus győzött a halál felett, megtörte erejét. Gondoljatok a Szentírásra: Naim város szélén, valaki összetalálkozott egy halotti menettel, aki megállította őket és így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” Hasonló volt Lázár feltámasztása is. Azóta, 2000 éve, Jézus hatalmas életáldozatával minden embernek elhozta a feltámadást, mindenkiért szenvedett és meghalt, hogy bűneiből megváltsa a világot, hogy megmentsen titeket az örök haláltól. Mindennap köszönjétek meg ezt az önzetlen isteni áldozatot és könyörögjetek azokért a felebarátotokért, akik ezt az óriási kegyelmet visszautasítják.

Kicsinyeim! Már most előre ajánljátok fel az Atyának saját halálotokat a vele járó szenvedésetekkel együtt Krisztus kínhalálával összekapcsolva a sok szegény bűnös lélekért, hogy irgalmat találjanak. Megáldalak benneteket a mindenkori készenlét lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

 

2009. 08.03. Szentlélek a halálról II.

Én: Édes Jézusom, szeretlek, tégy engem békéd eszközévé! Szentlélek Istenünk! Örömmel várjuk tanításodat folytatását.
 
Szentlélek: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni Személy, és eszközömön keresztül szólok hozzátok. Ma újra a halálról tanítlak benneteket. A halál neveli az embereket: 1.) tanít, 2.) figyelmeztet, 3.) vigasztal
 
Mire tanít a halál?
Szent Ágoston, a katolikus Egyház egyik legmélyebben gondolkodó lángelméje egyszer a halálról így vélekedett: „Legyen a halál a tanítótok.” A halál ez a nagy tanító mester 3 dologra tanít benneteket:

a) Milyen mulandó az élet!
b) Milyen kincs az élet!
c) Milyen felelősség az élet!
 
1.                  Mit jelent az, hogy mulandó az élet? Azt jelenti, hogy, észrevétlenül elrohan. Nemrég még az iskolapadban ültetek és ma felnőtt férfiak és nők vagytok, holnap totyogó öregek lesztek. Bizonytalan az élet, hiába tervezgettek, nem tudhatjátok, mi lesz a vége. Egy 3 éve történt eseményt szeretnék felhozni erre. Egy fiatal orvosnak Stockholmba kellett utaznia konferenciára. Budapesten felszállt a repülőre, és Bécsben volt 2 óra várakozási ideje a stockholmi járat indulásáig. Ezt a rövid időt egy ismerősénél töltötte. A barátságos beszélgetés közepette megjegyezte, hogy milyen csodálatos ez a mai technika. Otthon még megreggeliztem, most itt beszélgetek veled, és pár óra múlva már a svéd étteremben fogok vacsorázni és hallgatom a zenét… Isten nem így rendezte el a dolgokat. Lezuhant a repülő. Estére már az Örök Bíró trónusa előtt jelentkezett ítéletre, nem a stockholmi vendéglőben.
b) Igaz, hogy rövid és bizonytalan az élet, de egyben óriási kincs is. Miért kincs? Mert ezen múlik az Örök Életetek. Ha elpazaroltátok ezt a rövid és bizonytalan időt dorbézolással, lustálkodással, kicsapongással, akkor elvesztettétek a Mennyországot, ha jól kihasználtátok ezt a rövid, de bizonytalan földi életet szeretet-cselekedetekkel, imádsággal, áldoztatokkal, szorgalmas munkával, akkor lelketeknek megnyertétek az Örök Életet. Tehát a földi élet kincs, ha okosan töltitek el. Miért értékesebb minden földi örömnél a mennyei boldogság? Mert a földi örömök csak ideiglenesek, múlékonyak, az Örök Boldogság viszont örökkön örökké tart, és a tökéletesség, teljesség jellemzi.
c) A halál harmadik tanítása, hogy milyen nagy felelősség ez az élet. A haldoklót bántja, hogy itt kell hagynia szeretteit, fáj neki azok bizonytalan jövője. Pl. többgyermekes édesanya itt hagyja gyermekeit árván. Fáj az embernek, hogy meg kell válnia terveitől, munkájától. Fájdalmas neki, hogy el kell szakadnia a lelkének a testétől, de a legjobban fáj, hogy életéről számadást kell adni Isten előtt, hogy ott majd felelős lesz minden szaváért, tettéért.
Az embernek akkor jut eszébe, hogy milyen nagy felelősség az élet, mikor veszélyhelyzetbe kerül. Egy medugorjei zarándokbusz haladt a kanyargós szerpentin úton. Egy erősen lejtős útszakasz következett. Az első ülésen volt egy félős, ijedős asszony. Megszólalt: „Sofőr Úr! Mi lenne most velünk, ha hirtelen elromlana a kormány? Ne féljen! Megállnék és megjavítanám, autószerelést is tanultam. Mi lenne, ha elromlana a fék? Ne aggódjon, van kézifék. És hová jutnánk, ha az is elromlana? Hát… ki a pokolba, ki a mennyországba, ki a tisztítótüzbe.
A sofőr válaszából ugye kiéreztétek Krisztus Uratok figyelmeztetését? Legyetek készen, mert amely órában nem gondoljátok, eljön az Emberfia. Bármikor haza hívhat titeket Mennyei Atyátok.
Nézzük, milyen felelősséggel tartozhat a haldokló! Vajon, nincsenek –e anyagi tartozásai, amit családtagjainak kell majd rendezni? Kiengesztelődött-e azokkal, akikkel rossz viszonyban volt? Vannak-e megbánni és meggyónni való bűnei? Hogyan áll a tetteivel? Semmit sem vihet a túlvilágra, csak a tetteit.
Drága Gyermekeim! Most egészségesen már előre gondoltatok arra, hogy a pohár víz, amit a szomjazónak adtatok – Jézus előtt védőügyvédetek lesz? Az a falat kenyér, az a darab ruha, amellyel szegény embertársaidat segítetted, elkísér, és szót emel majd melletted? Minden irgalmas jócselekedeted, kedves szavad, mosolyod, vigasztaló tekinteted, áldozatos szereteted melletted szól majd, és a számadás mérlegét a jobbik oldalra billenti neked.
 
2.                  A halál nemcsak tanít benneteket, hanem figyelmeztet is a kötelességeitekre. Az egyik kötelesség, hálát adni Istennek: Hálát adni, hogy életre hívott benneteket. A sok kegyelemért, amit az imáitokban, a szentmisékben, a szentségekben kaptok: Hálát adni a megbocsátásaiért.
Nemcsak a lelki ajándékokat kell megköszönnöd, hanem a testi javakat is, az egészséget és a megélhetési lehetőséget. De hálásnak kell lenni a szenvedésért és megpróbáltatásokért is. A szenvedés kincs, érdemszerző lehetőség. Ha elfogadjátok és felajánljátok, akkor érdemeket tudtok szerezni vele saját lelketeknek és mások lelkének. Különösen úgy, hogy Megváltótok kínszenvedéséhez hozzákapcsolva ajánljátok fel Mennyei Atyátoknak, így szenvedésetek értéke sokszorosává nő. A halál a hálán kívül egy másik kötelességre is figyelmeztet titeket, hogy keményen határozzátok el, hogy ezután legfontosabb legyen számotokra az Örök Élet, a földi dolgok csak eszközök legyenek ennek eléréséhez.
Egyesek szerint a pénz a minden. Akinek pénze van, az mindent meg tud szerezni… Hogy mennyire nem így van, arra egy példát mondok nektek. Volt egy nagyon gazdag, milliárdos idősebb ember. Palotában lakott, egy régi kastélyt csodálatosan felújított magának, a parkban golfpályát alakított ki. Szolgákat vett maga köré, akik rendbetartották a portáját és őt. A szolgák meglopták, becsapták. Partikat rendezett, ahova a leggazdagabb ismerőseit hívta meg, de közülük egyetlen barátra se akadt, akivel megosztotta volna benső életét. Kinézett magának egy gyönyörű fiatal táncosnőt, és feleségül vette. De ez csak a pénzéért ment hozzá, nem szerette, és fiatal férfiakkal lépten-nyomon megcsalta. Nemsokára megbetegedett, tüdőrákja lett. Milliókat érő gyógyszereket hozatott magának külföldről. Ápolót is vett magának, aki a drága tablettákat felcserélte semmitérő, olcsó tablettákra, és azt adagolta neki. Ő erről mit sem sejtve, hamarosan nagy kínok között meghalt. Tehát a pénz nem boldogít. Nem lehet venni rajta sem hűséges szolgákat, se szerelmet, se barátságot, se egészséget, és főleg nem lehet venni helyet az ember lelkének az Örök Életben – nem és ezerszer nem.
Ha ezen a világon minden elmúlik, és a túlvilágra semmit sem vihettek magatokkal, akkor nem ostobaság-e erre a mulandóságra építeni föl életeteket? Egyetlen biztos és szilárd pont van, amibe kapaszkodhattok: Isten és a mély hit, amely Őfelé visz titeket. Erre is figyelmeztet az élet elmúlása.
 
3.                  A halál nem csak tanít és figyelmeztet titeket, hanem vigasztal is. Az első vigasztalása a halálnak, hogy véget vet a földi életnek, és minden földi szenvedésnek és igazságtalanságnak.
Képzeljétek csak, Gyermekeim, mekkora vigasztalás egy hónapok óta szenvedő súlyos rákos betegnek, ha végre meghalhat, ha végre Jézus, a jó pásztor az Élet Vizének forrásához vezeti őt, és letöröl szeméről minden könnyet. Az ilyen ember, nem csoda, ha örömmel üdvözli a vigasztaló halált.
De a halál nem csak azzal vigasztal, hogy igazságot szolgáltat. Milyen elkeserítő a sok igazságtalanságot, megaláztatást elviselnetek. Ó, a halál nagy igazságosztó! Nem számít előtte rang, állás, vagyon, testi szépség. Előtte nincs protekció. Mindenkit egyaránt visz az ítéletre, mindegy, hogy államelnök, király, koldus vagy bíboros.
Még van egy vigasztaló vonása a halálnak: Törleszti Isten előtti adósságunkat. A halál és a vele járó szenvedés vezeklési alkalom, jóvátétel, adósságtörlesztés a bűnös ember számára. Ki mondhatná el magáról, hogy Isten előtt nincs semmi jóvátenni valója? Még ha meg is gyóntátok a bűneiteket, de vezekeltetek-e eleget értük?
Milyen nemes, hasznos és szép gyakorlat, mikor mélyen hívő emberek, még egészségesen felajánlják halálukat és a vele járó szenvedésüket vezeklésül a bűneikért! Higgyétek el Gyermekeim, ezt mi, a dicsőséges Szentháromság meghallgatjuk, elfogadjuk és eltöröljük irgalmasan adósságaitok egy részét, vagy akár az egészet. Ezt tegyétek meg minél gyakrabban, hogy ha lehetséges elkerüljétek a tisztítóhelyet.
Tudjátok-e mi a legörvendetesebb vigasztalása a halálnak? Azzal, hogy eljön értetek, pillanatokon belül találkozhattok Jézus Krisztussal, szívetek Királyával, Mindenetekkel, a megdicsőült Megváltótokkal, és Mennyei Édesanyátokkal. Kicsinyeim! Ugye várjátok ezt a meghitt találkozást? Szívetek mélyéből kérjétek a kegyelmet, hogy úgy távozhassatok, hogy megtörténhessen utolsó szentgyónásotok, szentáldozásotok és az utolsó kenet, mely szentségek egyenesen Jézus és a Szűzanya karjaiba vezetne benneteket.
Megáldalak titeket a jó halál kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2020.07.27. 06:40 :: lowoa

1983. július 27.
 
 
LEGYETEK ÉBEREK ÉS IMÁDKOZZATOK, HOGY KÍSÉRTÉSBE NE ESSETEK!
 
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Ármin vagyok, ne félj!
 
       Köszöntelek testvérem az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szentlélek Isten, tehát a Szenthá­romság szent nevével, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ki áldassék és dicsértessék, most és mindöröktől és mindörökké. Ámen.
       Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
 
       Testvérem! Erősödj hitben és szeretetben és legyél nagyon éber a kísértéssel szemben. Küzdjél testvérem minden erőddel, mert a gonosz kiszemelt téged, mert téged a te Urad kiválasztott eszközéül tett, ezért a sátán mindent elkövet, hogy téged erre a szent feladatra alkalmatlanná tegyen. De ne félj, te csak imádkozz! Tudja a te Urad, a te erőfeszítésedet és kedves előtte a te küszködésed, mert Krisztust követni nem könnyű.
 
       De mint mondottam a te Urad és Istenedhez vezető Utat nem az Úr teszi nehézzé, hanem a sátán, az helyezi el a botlás kövét, az akadályoz benneteket, mert végtelen gyönyörűsége a lélek bukása. Mint már mondottam is, a sátánt is egy erő hajtja, az emberi lélek után. Ha a sátán megnyer egy lelket a maga számára, azt a saját lángjával gyújtja lángra, mert már ezt is egy ízben mondottam, hogy a sátán a szó legszorosabb értelmében eleven tűzzel ég. Tehát elevenen izzik, iszonyú fájdalmakkal és minél nagyobb lánggal gyújthat egy lelket lángra, ugyanolyan arányban csillapul az ő heve és így kínjai is, mert a pokol kínjai sem egyformák. Akitől többet tud elvenni a sátán, az többet is kap a kínból és gyötrelemből. Tehát a sátánnak belső kényszere az, hogy a lelkeket magáévá tegye, de mondom ez az egyik.
       A másik, pedig az még az idők kezdete előtt a sátán is, mint Lucifer a fény angyala, mint főangyal élvezte a mennyek országának minden gyönyörűségét és kevély lett, mert nagynak és erősnek érezte magát és többre vágyott, és akaratát szembefordította Urával és Istenével, ezért letaszíttatott. A bosszú, a végtelen bosszú is hajtja, mert ő teljesen tisztában van azzal, hogy ő mit veszített. Elvétetett tőle a mennyek országa, de a hatalom a rang negatív irányt kapott.
       Mert hatalmas, de csak egy bizonyos mértékig, hatalma nem korlátlan, annyiban van meg, ahogy Isten a végtelen hatalom azt meghagyta neki. Mert mondom, minden gonoszsága ellenére akaratán kívül mégis Istent szolgálja. Mert Isten végtelenül bölcs és hatalmas Isten és még a sátán gonoszságát is a ti javatokra fordíthatja, de csak ha az akaratotokat odaadjátok Istennek, ezért a gonosz árthat is nektek, meg nem is. Legyetek éberek! Mit mondott nektek – mert Krisztus, amit apostolainak mondott, azt nektek is mondotta – “Ébren legyetek és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!” Tehát testvéreim, elérkeztem oda, amit nagyon a lelketekre akarok kötni. Ébren legyetek és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, mert a sátán végtelenül ravasz. Úgy el tudja a rosszat rejteni, hogy Isten nevében még a legnagyobb vétkekre is reá tudja venni az embert. Ne feledjétek, Jézus Krisztust is úgy vitték a zsidó főpapok a keresztfára, azt hitték, hogy Istennek tetsző dolgot cselekszenek. De miért? Megmondom azt is testvéreim, mert az akkori zsidó papság egy része, mint emberek, nagyon bűnös emberek voltak. Ismerték pedig az írásokat, mik megjövendölték a Megváltót, és hittek is benne hogy eljő, de a bűn oly homályossá tette lelküket, annyira körülzárta, hogy a tisztánlátásukat elveszítették, vagyis lelki vakká lettek és így a sátán mint vakokat odavitte ahova akarta. Olyan borzalmas halált és olyan borzalmas kínokat eszelt ki és a Megváltó elé tálalta, mert megmutatta neki a világ bűneit a maga fertelmével és az ezért járó kínokat, abban való reményében, hogy Krisztus Jézus embersége visszaretten, és így nem jön létre a megváltás. Mert a sátáni kínoknak a tetőfoka, hogy ő, mint angyal, sőt főangyal, letaszíttatott és az ember, a bűnös ember, pedig felmagasztaltassék a mennyek országába.
 
       Most visszatérek a mi Urunk, Jézus Krisztus kínszenvedéséhez. Jézus Krisztus, mint ember rettenetesen visszarettent és a szó legszorosabb értelmében vért izzadott – mert nemcsak látta – hanem át is élte azokat, és akkor imádkozott az Úr Jézus: “Atyám, ha lehetséges múljék el tőlem e kehely anélkül, hogy kiigyam.”. De a ti Uratok végtelenül alázatos fia volt az Atyának és akaratát odaadta mennyei Atyjának. Azt mondotta: “De ne az én akaratom legyen, hanem a tied.” Ekkor történt meg a megváltás, mert a többi az már ennek a következménye lett.
 
       Testvéreim! Zárkózzatok fel Krisztus mellé, s a krisztusi útról le ne térjetek! De mondom a krisztusi út, mit nektek követnetek kell, JÉZUS KRISZTUS EGYHÁZA, mit a földi helytartón keresztül maga Jézus Krisztus vezet. Mert Krisztus a megváltó, senki másnak, egy apostolnak sem tette azt a kijelentést, hogy Péternek és Péteren keresztül szól ez a mindenkori helytartónak. “Te Péter vagy és erre a kősziklára építem Anyaszentegyházamat, és a poklok kapui sem vesznek erőt rajta. “ Ez szent, s épp úgy él, mint kétezer évvel ezelőtt. Tehát nyugodjon meg a ti lelketek ebben és higgyétek, és higgyetek ennek az isteni ígéretnek! És vizsgáljátok meg lelketeket, hogy miben tértetek el Krisztus egyházától. Mert Krisztus akarata gyűjteni, tehát minél szorosabban egybetartani a nyájat a sátáné, pedig a széthúzás, a szétszórás. Nagyon legyetek résen, mert az elválás először olyan kicsiny rés, amit észre sem lehet venni, oly kicsi, de oly parányi. De az idő az mindig messzebb viszi az egykor egy egészet, ha meghasadt egymástól.
 
       Legyetek éberek! Vizsgáljátok át lelketeket és kérjétek az egek Urától a kegyelmet, a tisztánlátásra! Vegyétek észre azt a hajszálnál is vékonyabb repedést és tömjétek be a rést imádsággal, alázattal, mert még egyszer, Isten akarata az összetartás, a sátáné a széthúzás. Mert Isten akarata az egy akol és az egy pásztor, mert a Pásztor maga Jézus Krisztus. A sátán, pedig azt akarja elérni, hogy az minél később, ha lehet, soha ne jöjjön létre. De mondom, meglesz, mert Isten úgy akarja, mert itt is a sátán akadályozhat, de nem gátolhat. Mert ahogy egy akol lesz és egy pásztor, mondom nektek, megszűnik a sátán hatalma a világ felett. Véget ér a fejedelemsége és alászáll a poklokban mindörökre. A poklok kapuját el nem hagyhatja soha.
       Testvéreim! Tehát törekedjetek az egységre, és imádkozzatok magatokért és nem utolsó sorban másokért. Nem a ti dolgotok, hogy az ima érdemét a ti uratok hogyan hasznosítja. Isten útjai kifürkészhetetlenek, ne akarjátok Isten titkait megfejteni – mert elveszi figyelmeteket az imától – hanem higgyetek! Mert mit mondott Jézus a süllyedő bárkában – pedig tanítványai honnan is hihették – hogy a szélnek és a tengernek is ura az ő mesterük, és Jézus mégis kishitűséggel vádolta őket. Tehát ti is testvéreim higgyetek feltétel nélkül Krisztusban. Ha a ti véges emberi elmétek valamit nem is ért meg, de ti higgyétek, mert Krisztus mondotta. Mert az evangéliumnak csak egy értelme van. Még egyszer: “Legyetek ébren és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!”.
 
       Most búcsúzom, és azt mondom, áldjon meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten és forrasszon benneteket eggyé a Szentháromság egy Isten, és Krisztus egyházát megerősítse veletek a megszentelő kegyelem, és világosítsa be az utat Isten szent Lelke. Téged, pedig áldjon meg testvérem és erősítse meg a te lelkedet a mi Urunk, Jézus Krisztus. Ámen.

2020.07.24. 06:28 :: lowoa

A dicsőség és az imádás csak Téged illet. Neked szeretném ezt megadni életem minden napján. Ámen


Úr Jézus! Köszönjük a türelmedet, amellyel vártál ránk, vártál a mi igenünkre. Köszönjük, hogy te már akkor kifizetted a bűneink árát, amikor még e földön sem voltunk. Felfoghatatlan a te kegyelmed a bűnös ember iránt. És most azért van nekünk bejárásunk a mi Mennyei Atyánkhoz, mert te megnyitottad az utat hozzá. Hálatelt szívvel köszönjük meg, hogy te igent mondtál az Atyának, hogy engedelmes voltál a kereszthalálig. Drága Szentlélek segíts, hogy mi is igent tudjunk mondani mindenkor az Atya hívására. Segíts, hogy ne az utolsó óránkban, hanem ma születhessen meg a szívünkben a végleges, örökérvényű IGEN. Jézusért kérünk hallgass meg minket. Ámen
(P.Á.)


URam! Add, hogy egyszerűségben és szépségben, tisztaságban és örömben tudjam élni életemet! Add, hogy szavaim és cselekedeteim Rólad tegyenek bizonyságot, hogy Rád figyelő közösségben élhessük át a növekedés megerősítő csodáját! Ámen


URam! Add, hogy felfedezzem az élet apró örömeiben, simogató, kegyelmes szeretetedet! Ámen


Uram! Én szeretni akarok! Téged és embertársaimat egyaránt. Ha szeretlek Téged, akkor sikerülni fog magamat és másokat is szeretni. Segíts el a félelem nélküli szeretetteljes életre, mely mindig Rád tekint. Ámen


Uram! Kitől is várhatnám, hogy tanítsa meg gyermekeimet az élet nagy dolgaira, ha nem önmagamtól?! Adj buzgóságot, elszántságot nekem ezen a téren is. Ámen


Uram! Köszönöm Neked a védelmet, amiben részesülök életem minden napján. Add, hogy gondviselő jóságod tapasztalása közben ne váljak elbizakodottá, s alázattal tudjam fogadni megtartó kegyelmedet! Ámen


Uram! Oly sokszor irányítanak előítéleteim. Kérlek tégy szabaddá a sablonos gondolkodástól, gyógyíts meg csőlátásomból, hogy a Te szereteted irányítsa minden gondolatomat s cselekedetemet! Ámen


URam! Te tudod, mennyire szeretném, ha több időm lenne! Sok mindenre nincs időm, hiába igyekezem olykor görcsösen is, a múlandóság szele kisodorja kezemből legcsodálatosabb ajándékodat, az időt... Kérlek, légy velem, hogy időmet a Te kezedből tudjam venni, s elfogadva létem időbe zárt korlátait, Veled együtt kiteljesedhessek itt a földön, s egykor ott, az örökkévalóságban! Ámen.


Urunk Istenünk! Köszönjük, hogy megtartasz minket, s javaiddal elhalmozol minket kérésünk nélkül is. Mégi kérünk elégítsd meg a Hozzád fohászkodókat: adj a megfáradtnak új erőt, a betegnek egészéget, a szomorkodónak új reménységet, a magányosnak társat, az könnyelműnek felelősséget, a bűnösnek megtérést, a kételkedőnek új ismeretet a Te Szeretetedről. Ámen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 153. Jézus véleménye az Ószövetségről

2020.07.24. 06:27 :: lowoa

ÉGI ÜZENETEK
 
2012-07-24
 
Jézus véleménye az Ószövetségről
 
 
Drága Testvéreim! Egy különös élményemet szeretném megosztani veletek. Mivel befejeződött Jézus Krisztus személyiségéről szóló tanítássorozat, most egy önálló, de fontos téma következik.
Az Ószövetséget eddig csak hol itt, hol ott kinyitva olvasgattam, a közelmúltban elhatároztam, hogy ezután sorban végigolvasom. A Teremtés könyvénél nem is volt semmi gondom, de amikor belemélyedtem a Kivonulás könyvébe, és a többibe, egyre jobban felháborodtam. Értetlenül álltam a sok vérengzés előtt. Mielőtt meghallgatnátok a mi bölcs Jézusunk magyarázatát erre, felolvasok néhány idevágó részletet a Bibliából.
1.) Utasítás Kánaán elfoglalására: Az Úr így szól Mózeshez: Ellensége leszek ellenségeidnek és szorongatni fogom azokat, akik téged szorongatnak. Akkor angyalom előtted fog járni, elvezet az amoritákhoz, a hetitákhoz, a perizitákhoz, a kánaániakhoz, a hivvitákhoz, és én kiírtom őket. Ne imádd isteneiket, ne hódolj előttük! Inkább rombold le bálványaikat és törd össze emlékoszlopaikat… Előre félelmet keltek irántad és zűrzavart támasztok azokban a népekben ahová mégy, és megfutamítom előtted ellenségeidet.
2.) Amikor Izrael Sittimben táborozott, Izrael fiai kikezdtek a bálványimádó Moab lányaival. Részt vettek áldozati lakomáikon és leborultak isteneik előtt. Izrael Baalnak szolgált. Feltámadt az Úr haragja Izrael ellen, és az mondta Mózesnek: Gyűjtsd ide a nép vezetőit mind, és nyársaltasd fel őket fényes nappal az Úrnak, hogy lecsillapodjék Izrael ellen fölgerjedt iszonyú haragja. Mózes tehát megparancsolta Izrael bíráinak: Mindegyiketek ölje meg emberei közül azokat, akik Baalnak szolgáltak. 24 ezer izraelitát öltek meg. Közben Mózesék felé közeledett egy izraelita fiú egy pogány nép leányával, egy midiánita lánnyal, hogy rokonaihoz vigye bemutatni, de Áron unokája, Pinkász lándzsát ragadott, utánuk ment és mindkettőjüket átszúrta ágyékukon. Ekkor az Úr azt mondta: Pinkász elfordította haragomat Izrael fiaitól.
3.) Mivel a bálványimádó midiánita nők, Moab lányai bálványimádásra csábították az izraelitákat, ezért az Úr így szólt Mózeshez: (Háború Midián ellen) Állj bosszút a Midiánitákon Izrael fiaiért. Így Izrael ezreiből 12 ezer harcost állítottak ki, minden törzsből egy ezredet. Ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta, minden férfit megöltek. A legyőzöttek között megölték Midián királyait is…. Akkor Izrael fiai fogságba hurcolták Midián asszonyait és gyermekeit, elhajtották barmaikat és nyájaikat s elvitték mindenüket zsákmányul. Városaikat, sátraikat felgyújtották. A foglyokat és a zsákmányt Mózes elé vitték. Mózes haragra gerjedt a parancsnokok ellen. Rájuk förmedt: Csakugyan életben hagytatok minden asszonyt? Épp ők voltak azok, akik bálványimádásra csábították Izrael fiait. Tüstént öljétek meg az összes fiúgyermeket, és ugyanígy öljétek meg az összes olyan asszonyt is, aki már volt együtt férfival. De a fiatal lányokat, akik még nem voltak együtt férfival, hagyjátok magatoknak életben.
Kedves Testvéreim! Értetlenül és feldúlva álltam e bibliai részletek felett. Lázadoztam, csalódást éreztem. Arra gondoltam, hogy bizonyára a zsidók, akik írták az Ószövetséget, ők találták ki ezt a vérengző Istent, aki népirtásra kényszeríti saját népét. Mindez, amit olvastatok ellenkezik a 10 parancsolattal, amit Isten az izraelitáknak adott. Nem létezik, hogy gyilkolásra bíztassa saját választott népét! Így tépelődtem magamban, de nem sokáig. Gondoltam, itt van az Én drága Jézusom, aki válaszol kérdéseimre. Így szóltam: Jézusom, ugye látod a homályt, ami bennem van? Nem akarok kételkedni Isten legszentebb szavában, a Szentírásban. Tudnom kell, hogy valóban Isten szavára cselekedett Mózes? Isten végtelenül jó és igazságos Atyának képzelem el, aki mindenkit, minden nemzetet egyformán szeret.
JÉZUS: Drága Évám, megértem, hogy háborog a lelked. Ez azért van, mert a ti gondolataitok nem a Mi gondolataink. Ti rövidlátók vagytok, csak azt látjátok meg, ami előttetek van. A jövőre, a következményekre nem tudtok gondolni. Ne feledd, hogy az Ószövetség minden szava szent és igaz. Nem a régi zsidók találták ki, hanem Mózesnek valóban Isten adta a szavakat a szájára. Ő diktálta, hogy az Egyiptomból való kivonuláskor a Kánaánhoz vezető úton minden bálványimádó népet semmisítsenek meg. Tudod-e miért? Mert különben kiirtották volna őket a pogányok. Eltűnt volna a zsidó nép a Földről, mint egyetlen egy Istent imádó nép, akikből Jézus Krisztusnak, Megváltótoknak származni kellett volna. Ha pedig nincs megváltás, a világ népei, nemzetei mind pogányok maradtak volna. Így minden ember az elkövetkező évezredekben elkárhozott volna. Csak úgy tudott megszületni a kereszténység, hogy elpusztultak az útban lévő pogány népek.
Én: Jézusom, most már értem, hogy a nagyobb jó céljából, az emberiség megváltására megtörténjen. Megtette Isten a kisebb rosszat. De azért én mégis sajnálom azt a sok-sok bálványimádót. Mi történt a lelkükkel, hiszen ők tudatlanságukban imádtak más isteneket?
Jézus: Nem kárhoztak el, hanem lelkük a pokol tornácára került. Amikor Én, a Megváltó feltámadtam, rájuk is gondoltam. Meglátogatta őket és megkérdeztem, jönnek-e velem az Örök Életre vagy a kárhozatot választják? Lelküket megvilágosítottam, és mindnyájan követtek Engem. Ha viszont e népek legyőzték volna és kiirtották volna a zsidó népet, leélték volna rendesen az életüket és természetes halállal haltak volna meg, megváltás nélkül, mindnyájan ma is a pokolban égnének. E helyett már régen élvezik a mennyei dicsőséget.
Én: Most már látom, hogy sokkal jobban jártak a megölt pogány népek, mintha életben maradtak volna. Csak azt szeretném megkérdezni Uram, hogy Isten miért volt olyan kemény saját népével, hogy a bálványimádás miatt 24 ezer izraelitát kivégeztetett. Hiszen ma is vannak pogányok, akik nem Istent, hanem a pénzt, a szexet, a hatalmat, a sikert és önmagukat imádják. Mégsem öleti meg őket, hanem türelmesen a megtérésükre vár.
Jézus: Ha Atyám nem lett volna ilyen szigorú választott népéhez, úgy megfertőzték volna egymást a bálványimádás bűnével, hogy ez az egyetlen Istent imádó nép beleolvadt volna a pogányok közé. Ez is keresztülhúzta volna a megváltás tervét.
Végezetül az Úr Jézus szeretne szólni hozzánk. Drága engesztelő Gyermekeim! Míg eszközöm beszélt, az első perctől kezdve itt voltam köztetek. Előttetek állok itt az asztalnál, hatalmas méretben. A fejem a mennyezetig ér. Fehér, hosszú ruha van rajtam és fölötte egy piros köpeny. Két kezemmel felemelve tartok egy nagyon nagy aranyszínű könyvet becsukva. Tetejére tűzszínű lángoló betűkkel fel van írva: BIBLIA. Két tenyeremre fektetve kinyitom a könyvet és fehér lapjait egy láthatatlan szellő forgatja, lapozza. Így láthatóvá válik, hogy aranyszínű szavakkal van teleírva minden oldal. A közepénél megállítom a lapozást, és most oda megyek közétek. Egyenként mindegyiketeket ráhelyezlek a nyitott Szentírás tetejére. Akkora, hogy mindnyájan ráfértek. Így szólok hozzátok: „Gyermekeim, az Ószövetség teljes megértéséhez kegyelem kell. Szentlelkem segíteni fog. Hívjátok Őt azzal a templomi énekkel, hogy „Jöjj Szentlélek Úristen…” Nézzétek már itt is van. Nagy, hófehér galamb alakjában érkezett, és ahogy álltok a nyitott Biblia tetején, a fejetek fölött lebeg és kiterjesztett szárnyai alól annyi ragyogó fehér fénysugarat lövell rátok, ahányan vagytok. Ez a fény megnyitja értelmeteket és az Én szememmel fogjátok olvasni Isten szavait. Megértitek az ok-okozati összefüggéseket, nem lesz homály bennetek, nem fogtok kételkedni. Eszközöm, Éva azzal, hogy megosztotta veletek az Ószövetséggel kapcsolatos gondjait, segítségetekre volt, mert ha ezután kezetekbe veszitek e legszentebb könyvet, most már az Én isteni értelmemmel és szívemmel tudjátok olvasni.
Most Kicsinyeim a helyetekre viszlek benneteket, leültetlek a széketekre. Becsukom a Könyvet és egy kereszttel a levegőben megáldom. Az értelem és bölcsesség ajándékával nagy szeretetemben megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2020.07.24. 06:26 :: lowoa

1982. július 24.
 
 
HAGYATKOZZATOK TELJESEN JÉZUS KRISZTUSRA
 
 
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldott légy testvérem a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Ármin vagyok, ne félj!
 
       Testvérem, a mi Urunk, Jézus Krisztus csendesítse el lelked viharát, amint lecsillapította a haragvó tengert. Legyen a te lelked mindig nyugodt, és teljesen hagyat­kozzál az Üdvözítő Jézusra.
 
              Legyél nagyon erős, és mit törődsz te azzal, akivel az eskü köt, még meg sem halljad a szavát, ne engedd, hogy a te lelki egyensúlyodat fel tudja bontani, a szó, amit neked meg kell hallani az nem az ő szava. Inkább kérd a te Uradat, Istenedet, hogy bocsássa meg neki, mert nem tudja, mit cselekszik. Még egyszer mondom, nem tudja, hogy milyen árat kell ezért neki fizetni, pedig a lehetőség megadatott neki rajtad keresztül, de ő bánja, ha nem hallgatott rád. Az ideje lejár és már nem lehet szépíteni, és vele viszi azt a sok-sok bűnt, amit életében elkövetett. Az Úr Jézus tudja csak a vétkei számát, és Ő tudja, ha jót cselekedett.
 
Testvérem, még egyszer mondom, ne figyelj te ezekre a dolgokra, az ő szava arra sem érdemes, hogy meghalljad. Te csak Krisztus felé figyelj, és a te füled csak Krisztus szavára figyeljen. Ne félj, az Üdvözítő szeme rajtad van és a megváltó Jézus nem hagy cl téged, mert te sem hagyod el Őt. Nem ezek miatt kell neked könnyet ejtened, hanem a bűneid felett. Mert te is esendő voltál és a bűn, amit elkövettél, az kísér téged a bölcsőtől a sírig. Az nem olyan, mint a lábad pora, amit le lehet rázni, ez kísér, ez a te batyudban van. Mert ahogy a bűneid kísérnek, ugyanúgy a jó cselekedeteid is veled mennek. Arra nagyon ügyelj, hogy a serpenyőn ne a bűnök billenjenek lefelé. Mert minden bűnnek külön-külön súlya van, hogy a ti példátokkal éljek. Ugyanígy minden jótett és minden ima is más-más súlyt nyom. Mindig és mindenkor tökéletesedni kell, ezt már több ízben hangsúlyoztam, mert aki tökéletesedni akar, az nem is esik olyan hamar a bűnbe. Nagyon vigyázz az indulataidra! Továbbra is fokozd ezt az erőfeszítést. Hagyatkozni, teljesen ráhagyatkozni az Üdvözítő Jézusra. Mert ha te azt mondod, hogy “Uram Jézus minden úgy legyen, ahogy azt Te jónak látod, és én belenyugszom a Te szent akaratodba – te soha nem csalatkozol.
 

       Legyél nagyon alázatos, ne kívánj te senkinek rosszat. A te Urad megfizet mindenkinek érdemei szerint csak előre azon az úton, amin jársz, mint mondtam.

2020.07.23. 06:26 :: lowoa

Atyánk, segíts megértenünk, hogy a megbocsátás meggyógyítja a lelkünket, és közelebb visz hozzád. Ámen


Kegyelmes Atyám! Segíts nekem abban, hogy mindent és mindenkit a helyén kezeljek! Így köszönöm meg emberi eszközeidet, a bennünket betegségeinkben kezelő orvosokat, akik fontos, hasznos munkát végeznek, de a dicsőség a Tied, mert a gyógyulás mindig Tőled jön. Szeretnélek magasztalni ezért Jézus nevében. Ámen


Mennyei Atyám! Mennyi mindent szeretnék átadni az általad rám bízott gyermekeimnek! De sokszor halogatom. Nem érek rá, majd legközelebb. Tudom, hibázom, amikor így cselekszem. Formálj engem, hogy aktívabban lehessek jelen gyermekeim életében. Ámen



Mennyei Atyánk! Hálát adunk azért, mert tőled származik minden jó, és tökéletes ajándék. Hogy tudhatjuk teljes bizonyossággal, mi a jó és mi a rossz. Add, hogy őszinte szívvel tudjunk mindenkor, mindenben hozzád fordulni. Add, hogy ne a kérdésünk legyen a fontos, hanem a te válaszod, amelyben van a mi életünk és igazságunk. Dicsőítünk téged azért, mert megígérted, hogy aki hozzád megy, azt te nem küldöd el. Ámen


/P.Á./


Teremtő Uram, Istenem! Végtelenséged elszédít, teremtettséged csodái lenyűgöznek... Plántáld szívembe törvényeid ismertét, hogy azokat szemem előtt tartva, akaratod szerint futhassam meg nekem rendelt pályámat - itt a földön! Ámen



URam! Add, hogy nyitott, tiszta szívvel tudjam befogadni mindazt, amit tanítasz nekem egy életen át! Ámen


Uram! Látod vergődését ennek a világnak... ahogyan a pénzből és hatalomból font hálójából sehogyan sem tud kiszabadulni. Szabadíts meg mindnyájunkat, hogy csak Téged féljünk és szeressünk! Ámen


Uram! Légy áldott minden gyermekért, légy áldott az Életért. Add, hogy érvényesüljön teremtői akartod, s a Tőled kapott méltósággal tudjunk élni a világban, őrizve azt magunknak, s a jövő generációinak az idők végezetéig! Ámen


URam! Szeress, hogy én is szerethessek! Ámen.


URam! Te irányítsd életemet a jóra, s add, hogy amit elkezdtél bennem, az kegyelmed révén gyümölcstermően be is fejeződjék! Ámen


Urunk! Te látod mivé váltunk Nélküled... kérünk, add nekünk igéd erejét, hogy megtapasztalva kegyelmed gazdagságát, bölcsen szólni tudjuk evangéliumodat Ámen.

MAGDOLNA ASSZONY ÍRÁSAI Ármin által

2020.07.23. 06:25 :: lowoa

1997. július 23.

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus, áldott vagy testvérem a mi Urunk; Jézus Krisztus szent kegyelméből Ámen. Amin vagyok, ne félj.

 

Köszöntelek testvérem az örökkön élő Atya, aki nem volt és nem lesz, hanem mind­örökké élő Isten, kié az örök jelen, mert mint mondotta Mózesnek az égő csipkebokor­ban: “Vagyok, aki van!”. Az ő szent fia: Jézus Krisztus a megváltó, a második isteni személy, ki által van üdvössége az embemek, és Isten szent lelke a harmadik isteni személy; a Szentlélek Úristen, ki hét ajándékát szétosztja köztetek, hogy szentek és feddhetetlenek legyetek Jézus Krisztus által. A dicső szentháromságú egy igaz Isten szent nevével és végtelen kegyelme által. Ámen.

 

Imádkozzunk testvéreim, kik Krisztusban eggyé lettetek. Áldás és dicsőség a háromságú egy igaz Istennek. Magasztaltassék fel a te szent neved örök Atyám mindazért a sok-sok kegyelmedért, mivel atyai szereteted által elárasztod a világot. Mert mindent a végtelen szereteted által éltetsz, ami van mennyben és a földön. De nem csak éltetsz, hanem benne az embert üdvösségre is felszólítod, mert úrnak és nem szolgának teremtetted őket. Mert szabad akaratot adtál az embemek. Szabadon dönthet, hogy melyik utat járja. A nehéz, a rögös, a tövisekkel telit, a kereszthorhordozót, vagy pedig a széles, a káprázat, a hamis csillogás, a könnyelmű élet útját. Hol az emberek keresztjüket letéve embertársaik vállaira rakják. Pedig az Atya parancsa az: “Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” Nem úgy mondatik: szeresd magadat, utána fele­barátodat! Ezt látva mennyei édes Atyám, hogy hova fajult az ember, segítségére siettél Szent Fiad által, hogy még innen is lehetséges legyen a visszatérés az atyai házba. Ezért, hogy ezt megköszönjük, erre nincs kellő szó, nincs emberi nyelv, csak szerető emberi szív, ki felebarátjában szereti Urát és Istenét. Nem hagytad magára az embert, közöttünk maradt szent Fiad az Oltáriszentség misztériumában és a Szentlélek Úristen kopogtat szent kegyelme által a lelkek ajtaján, szelíden hordja ajándékait, hogy bölcsek legyetek, hogy felismerjétek Isten akaratát, hogy tisztán lássatok, hogy felis­merjétek hogy mikor szól hozzátok a kegyelmek hordozója Isten szent lelke és mikor csábít benneteket a gonosz csalfasága a jó látszatával.

 

Köszönjük ezt Neked egy igaz Istenünk a dicső Szentháromságban, hogy ezt megadtad az embemek. Áldott légy Uram Jézus Krisztus és dicsőítessék meg a te szent neved most és mindörökkön örökké, mert Te vagy az út, az igazság és az élet, mert mondottad Uram; ” KI BENNEM BÍZIK, HA MEGHAL IS ÉLNI FOG.

 

Áldassék Isten Szent Lelke, ki az emberben az élő lelkiismeret, te aki a világosság vagy és bevilágítod életünk rögös útját, hogy hazataláljon az ember a megharcolt élet után és Istenünk szerető Atyánk, letöröl szemünkről minden könnyet. Ámen.

Testvérem és testvéreim! Legyetek eltelve bizalommal Uratok Istenetek, megváltó üdvözítőtök iránt. Soha a kétségnek még az árnyéka se férjen lelketekhez! Mit mondott Uratok Istenetek; “Bízzatok az Istenben és bennem is bizzatok. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadom nektek és bármit kértek tőlem azt is megadom.

Ti pedig testvéreim lelkeket kérjetek és testvéreim szívetekben az örök életre szökellő foITássá válik. Mint már annyiszor, de annyiszor, de annyiszor mondottam, kérjétek a bölcsesség, a tisztánlátás kegyelmét a lelketek és a lelkek részére, hogy felismerjék az igazi utat, mi az életre visz. Nyitogassátok testvéreim a lelkek ajtaját, hogy a kegyelem munkálkodhasson a lelkekben és ebbe ne fáradjatok bele soha! Segítsetek a kereszthordozásban testvéreiteknek, kik nehezen viselik keresztjüket, búzdítsátok őket. Imádkozzatok érettük:, legyetek ti is Cirenei Simonok, ki segítette vinni megváltó Üdvözítőtök keresztjét. Mindez azért történt, jelezve a bűnök irtózatos terhét és egy­ben például szolgált alTa, hogy ti is ezt cselekedhetitek embertársaitokkal. Egyben viszitek Uratok keresztjét is, a ma bűneivel, mert a megváltás folyamatos, mert időn és téren felülemelkedik. Testvéreim, kérjétek Isten szent Lelkének kegyelmi ajándékát, hogy ezt megérteni és szívetekbe zárni tudjátok.

 

Testérem és testvéreim! Legyetek összeszedettek! Ne az anyagi dolgokkal fog­lalkozzatok. Mit mondott Uratok Istentek? “Keressétek előbb Isten Országát, a többi

pedig hozzáadatik nektek. ” Ezen elmélkedjetek. Szakadjatok ki az evilági dolgokból, mert ez sehova nem vezet, nem szolgálja lelketeket. Mert ezen az úton nem ezt keresitek. Nagyon távol áll Isten Országától. Mert ez a világ fiai gondja, ezek az emberek gyötrik magukat és vétkernek rettenetes bűnökkel a múlandó ért, ami semmit sem ér. Ti pedig testvéreim a maradandónak éljetek bármi áron! Mint már annyiszor mondottam? “A testet a lélek igájába kell hajtani.” Nem lehet egyszeITe a testnek szolgálni és a léleknek. Ami jó a testnek, az a lélek kárára van. Ezzel nem azt mondom, hogy testeteket ne ápoljátok, ne adjátok meg a szükséges úgy a pihenésben, mint a táplálékban, ne óvjátok és ne védjétek a betegségben. Mert a léleknek is gondoskodni kell a testről. De viszont hol a lélek felett a test az úr, az soha sem gondoskodik a lélekről. Mert mint már az előzőkben mondottam, mint ordító farkas követeli mi neki jó. Mert a test tele van bűnös hajlamokkal. Mert a test az anyag, a lélek pedig szellem, mi Istentől származik. Hisz írva van: “Lelketek Isten temploma.” Ha a lélek által Istennek éltek, így szentelődik meg testetek. Mert a test a lelket szolgálja. Ezért mondotta Uratok Jézus Krisztus, mikor apostolai megkérdezték: “Mester! – hol van Isten országa?” “Isten országa bennetek lakozik.” - mondotta az Úr, Igen testvéreim. Hol a test a lélek igájában van, ott mind a ketten eggyé válnak, úgy a test mint a lélek Istent szolgálja. Embertársain keresztül építi Isten országát itt a földön. És az ember betöltötte hivatását itt lent a földön. Ti is ilyenek legyetek testvéreim! Csak Krisztus tanítására figyeljetek, ne szaladjatok idegen tanítók után. Mit nektek tudnotok kell, megmondatott nektek. Isten szent Lelke világosságot gyújt lelketekben, mindig megadja mit nektek tudnotok kell. És meglátjátok Isten dicsőségét. Lelketek szeretetre, békére talál. Tiétek lesz az örök élet koszorúja, mert hűek voltatok a kicsiben. És így sokat bírnak rátok és örömötök teljes lesz szerető Uratok, Jézus Krisztus által. Ámen.

 

Most búcsúzom. Áldjon meg benneteket testvérem és testvéreim az örök Atya, az ő szent Fia; Jézus Krisztus, Isten szent Lelke őrködjön felettetek. A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz; Isten anyja Mária oltalmazzon és járjon közben értetetek szent Fiánál; Jézus Krisztusnál. Szent Mihály főangyal védelmezzen benneteket. Isten minden angyalai és szentjei imádkozzanak értetek. Én pedig Isten alázatos szolgája imádkozom érted, veled, értetek és veletek. Ármin.

2020.07.22. 02:50 :: lowoa

Istenem! Bocsásd meg a sokszor engem jellemző passzív keresztyén életet. Pedig nem az a feladatom, küldetésem, hogy valahogy ellegyek magamnak a kis hitemmel, hanem az, hogy felismerve a Tőled kapott feladatomat, másokon segítsek és másokért fáradozzam. Segíts, erősíts ebben! Ámen


Istenem! Tudom, hogy sem a Veled, sem a szeretteimmel való kapcsolat nem épül magától. Ehhez időre, erőre, szándékra, aktivitásra van szükség. Munkáld bennem ezeket gyermekeim felé! Ámen



Istenem, URam! Magam is jól tudom az egyszerű törvényt: "Szeress!" -, s mégis oly bonyolultnak tűnik megvalósítanom ezt a hétköznapokban... Kérlek adj nekem látást, hogy ne kövessek el olyan hibákat, melyekért súlyos árat kell fizetnem! Engedd, hogy oktalanságaimból okuljak, s napról napra bölcsülhessek a Te félelmedben! Oszlasd el körülöttem a kísértés bódító ködét, hogy ne váljak a pillanat áldozatává, s céltudatosságom kegyelmed révén meghozza eredményét, s Veled maradhassak földi életem minden napján, s reménységem szerint majd odaát is! Ámen


Istenünk, segíts megtanulnunk kihasználni adottságainkat, és javítani a körülöttünk élők életén. Jézus nevében kérünk. Ámen


Köszönjük neked, édes Istenünk, hogy szeretsz, és hogy ezt ilyen egyszerűen, ilyen közvetlenül tudomásunkra is hozod. Bocsásd meg, hogy annyiszor megfeledkezünk róla! Bocsásd meg nagy bűnünket, kishitűségünket, hogy szomorúak is tudunk lenni, és nem ujjongani nap nap után szereteted örömének! Taníts meg rá, hogyan kell ezt a földi élet minden gondja, baja között állandóam úgy érezni, mintha először hallanánk. Hogy beleremegjen a szívünk az örömbe, valahányszor szereteted ajándékait elfogadjuk. Minden örömünk, minden eredményünk, minden sikerünk a Te ajándékod. Taníts, hogy ezt egy percig se feledjük el, s a mai napot is azzal fejezzük be: hála neked, ma is velünk voltál, köszönjük, hogy megengeded, hogy mi is szerethessünk Téged! Ámen.


/V.L./


URam! Add, hogy cselekedeteim az életet szolgálják! Ámen


Uram! Irgalmazz nekünk! Ámen


Uram, Istenem! Könyörülj rajtunk, szereteted hangját erősítsd szívünkben, hogy Hozzád futhassunk. Ámen.


Uram! Olykor beleragadok az ok-okozatok erőt-felmorzsoló sarába, s úgy érzem nincs kiút, s megoldás. Kegyelmeddel segíts meg, hogy derűsen vándorolhassak azon az úton, melyet nekem rendeltél! Ámen

Kadarkúti Égi Üzenetek 192-255. : Mennyei Atya-Jézus-Szentlélek -Szűzanya: Jézus élete

2020.07.22. 02:49 :: lowoa

ÉGI ÜZENETEK

2014.07.22

Szűzanya: Jézus élete XXXIX. A bűnbánat fontossága

Szűzanya: Édesanyai szívem forró szeretetével köszöntelek benneteket, Drága engesztelői Kicsinyeim! Örömmel folytatom Szent Fiam életét, mert gazdagítani akarom ismereteiteket Róla.

Jézus, mikor tanítja kortársait, buzdítja őket, hogy higgyenek benne és szavaiban. Érzi, hogy érdeklődve hallgatják, de látja, hogy még gyengék a hitben és a bűnbánatban. Nem csoda, hiszen gyermekkoruk óta a farizeus papoktól Izrael dicsőségéről hallanak, és Isten ígéreteit rózsaszín ködbe burkolva látják. Nem gondolnak arra, hogy ezek az ígéretek a bűn és hűtlenség miatt csak szenvedés és bűnbánat árán teljesülhetnek.

Gyermekeim! A bűnbánat szükségességéről Lukács evangéliumában ezt olvashatjátok: „Épp jött néhány ember, és azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus az áldozat vérével vegyítette. Erre megjegyezte: Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mind. Vagy az a 18 ember, akire rádölt Siloámban a torony és agyonzúzta őket, azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mindnyájan.”

A farizeusok és a szadduceusok nem vették komolyan e jövőbe látó szavakat. Megmosolyogták a Mestert, mert annyira vakul hittek Izrael győzelmében. Ezt szuggerálták a népnek is. De 40 év múlva a rómaiak valóban felégették Jeruzsálemet, és az égő házak úgy dőltek rá a zsidókra, mint egykor Siloe tornya.

Egy találó hasonlattal mutatja be Jézus saját népének, hogy ami késik, nem múlik, hogy Isten türelme eltart egy darabig, de ha nem lát bűnbánatot, lesújt. Szintén Lukácsot idézem nektek, a terméketlen fügefáról ír: „…Egy embernek a szőlőjében volt egy fügefa. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Erre így szólt vincellérjéhez. Három év óta mindig jövök, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet? De az így válaszolt: Uram, hagyd még egy évig. Körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre. Ha mégsem, akkor majd kivágod.”

Kicsinyeim! Hallgassatok ide! Elmondom nektek, hogy ebben a példabeszédben mi mit jelent. A szőlő tulajdonosa a Mennyei Atya. A fügefa a zsidó nép. A gyümölcs, ami nem termett rajta: a bűnbánat és a hit. A farizeus főpapok csak beszélnek az Írásról, a törvényekről, de nem hisznek Isten küldöttjében, a megérkezett Messiásban, inkább rágalmazzák, üldözik és megölik. A népet is erre buzdítják. Az ő hitük nem terem gyümölcsöt a nép lelkében. Dicsekednek a külsőséges szertartásaikkal, imáikkal, véres állatáldozataikkal, de nem verik mellüket bűnbánatukban. Ebben a hasonlatban a szőlősgazda még vár egy évet a fügefa kivágásával. Isten is vár még egy darabig a keménynyakú nép büntetésével.

Ez a két evangéliumi idézet, melyet elétek tártam, vészesen emlékeztet a mai időkre. Miközben Szent Fiam a Jelenések könyvében és mai igaz prófétáin keresztül emlékeztet titeket a bűn elterjedésének következményeire, és beszél az emberiségre váró közeli jövőről: a nagyfigyelmeztetésről, az elragadtatásról, a keresztényüldözésről, járványos betegségről és háborúról, a 3 napos sötétségről, addig az emberek legnagyobb része ezt hallva befogja a fülét, és egy szenvedés nélküli világbékéről beszél. Nyugtatgatják egymást, hogy e sok szörnyűség csak 1000 év múlva, vagy millió év múlva lesz. Közben elfeledkeznek a tízparancsolatról és elmerülnek a bűnök tengerében. A bűnbánatnak még a csíráját is eltapossák magukban. Nem veszik észre Isten figyelmeztető ujját a rengeteg katasztrófában és háborúkban. Talán azt hiszik, velük ilyen nem történhet? Talán azt hiszik, hogy bűnösebbek voltak azok az amerikaiak, akiket a két hatalmas torony maga alá temetett? Fiamat idézem: „Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.”

És most Én, Édesanyátok a terméketlen fügefa hasonlatát a mai, 21. századi emberiségre konkretizálom. A fügefa mely nem terem semmit: a mai emberiség. Mihaszna tömeg, mely elvesztette a hitét és bűnbánatát. Az emberek többségének hite alszik. Nem szeretik, nem ismerik és nem hiszik Teremtőjüket és a túlvilágot. Csak saját magukban hisznek és bíznak. Az önteltség és gőg tölti be őket. Nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól. Ami valamikor erény volt, elismert, megbecsült erkölcsi norma, az ma nevetséges, maradi, konzervatív és gúnyolnivaló. Azokra a mai leányokra és fiúkra, akik vallási megfontolásból önmegtartóztató életet folytatnak, úgy tekintenek, mint valami csodabogarakra, fekete bárányokra és megalázzák, csúfolják őket. Azután a fajtalankodás, amely Isten szemében undorító, taszító bűn, ma nem szégyen, hanem inkább kérkednek vele, nyilvános tüntetéseken hencegnek jogaikkal. Bezzeg régen – akik ebben az elferdült, beteges bűnben éltek, azt se tudták, hogyan takargassák. 100 évvel ezelőtt vagy 50-60 évvel ezelőtt még rossz szemmel néztek azokra, akik vasárnap vagy ünnepnap nem jártak templomba, ma azokat szólják meg, akik a tízparancsolat szerint az Úr napját megszentelik. A múltban azokról a párocskákról, akik házasság nélkül csak úgy összeköltöztek, megbotránkozva suttogtak az emberek. A mai fiatalok úgy beszélnek barátjukról vagy barátnőjükről, akivel együtt élnek, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, pedig halálos bűn, mocskos paráznaság, amely a kárhozatba vezet. Tehát mélyen alszik a lelkiismeret, bűnbánatnak sehol semmi nyoma. Semmivel se jobb az erkölcs, mint Sodoma és Gomora idejében, sőt még romlottabb. Szent Fiam és Atyja sürgősen rendet akar teremteni. Nem akarják, hogy e szegény lesüllyedt emberiség elvesszen. Mint ahogy a szőlősgazda vár még egy évig, hátha a gondozástól teremni fog a fügefa, úgy vár Isten, hogy igaz prófétáin keresztül küldött üzeneteire még talán felfigyelnek az emberek és megváltoznak. Talán a helyi természeti csapások: árvizek, cunamik, földrengések, orkánok, közúti szerencsétlenségek, gyógyíthatatlan betegségek felnyitják a sokaság szemét, hogy rossz úton járnak. Ha mégsem, akkor elkezdődnek a beígért események.

Drága Engesztelőim! Rátok komoly feladat hárul. Minden időtöket és erőtöket az emberiség megtérésére kell fordítanotok. Sok ima, böjt, virrasztás, engesztelés – ez legyen életetek. Arra vigyázzatok, hogy ti magatok egészen tisztítsátok meg lelketeket, hogy ne csupán a kegyelem állapotában éljetek, hanem még a legparányibb bocsánatos bűntől is mentesek legyetek. Minél tisztább az ember, annál több lelket tud menteni.

Nézzétek, mi történik! Itt áll mellettem Szent Fiam kezében egy égi kehellyel, melyben Szent Vére lakozik. Csukjátok be a szemeteket, mert végigmegy köztetek, és Szent Vérével egy piros keresztet rajzol kicsi szívetekre. Ezzel egészen megtisztított benneteket, az előttetek álló lélekmentési útra. Hirtelen eltűnik a mennyezet, és fentről egy hatalmas átlátszó gömb ereszkedik le elétek. Kívülről látom, hogy Szent Mihály arkangyal érkezett vele, vállán egy hófehér galambbal, melynek feje körül ragyogó glória van. A nagy gömb ajtaját kinyitom. Az arkangyal kinyújtja felénk karjait, és így szól: „A Mennyei Atya parancsa, hogy jöjjetek velem.” Gyermekeim! Akartok-e lelkeket menteni? …Akkor gondolatban egyenként lépjetek be eme égi járműbe! Jézus és Én utolsóként szállunk be és becsukjuk magunk után az ajtót. Már indulunk is. A kék égben száguldunk, és sorba hagyjuk el a felhőket. Még a Föld légterében vagyunk, de nagyon magasan, és egy nagy fényes felhőn megállunk. Mindenki kilép, utoljára Szent Mihály. Mindenkivel ott van az őrangyala és fogja a vállát. Friss, üde levegő csapja meg az arcunkat. A Szentlélek, mint galamb fölöttünk köröz, Ő okozza az enyhe fuvallatot. Tekintsetek le a földre Kicsinyeim! Olyan aprók az épületek így messziről, mint a makettek. A Szentlélek sugarakat bocsát értelmetekbe és megkapjátok a kegyelmet, hogy innen messziről lelássatok a házakba és az emberek lelkébe. Iszonyú sötétséget, tisztátalanságot és zűrzavart érzékeltek. A Szentlélek kegyelméből láthatjátok a Sátánt, ahogy vastag, zöldes-barna kígyó formájában tekergőzik a földgolyón és nagyra tátja a száját, hogy elnyelje áldozatait. Pikkelyeiből undorító démonok emelkednek ki és ellepik az embereket. Ravasz, kellemesnek tűnő sugallataikkal kísértik őket a legkülönbözőbb bűnökre. Gyűlöletet, szeretetlenséget szítanak a családok és közösségek tagjai között, bűnös testi vágyakat gerjesztenek a házasokban, hogy megcsalják egymást, nőkben, hogy papokat, szerzeteseket csábítsanak el, szerencsejátékokra bíztatnak sokakat, hogy a mammon megszállottjai legyenek, abortuszt javasolnak az anyáknak, alkohollal és kábítószerrel kötözik meg az arra hajlamosokat. Nem is sorolom tovább. Mindenféle bűnnek más és más démona van, és a bűnöktől, melyeket e gonosz lelkek okoznak, sötétnek látjátok az emberek szívét. Bizony a pokol felé haladnak. Most itt áll közöttetek a felhőn Szent Mihály. Imádkozzatok hozzá! … Szent Mihály arkangyal… Máris támadásba lendül. Kihúzza kardját hüvelyéből, és villámgyorsan repül a Föld felé. Csak megérinti a többmillió démont kardja hegyével, és azok eszeveszetten menekülnek a kígyó pikkelyei közé. Ezután legerősebb ellenségével, a Sátánnal száll szembe. A harc elhúzódik közöttük. A kígyó tátott szájával hadonászik, a kardját akarja elvenni tőle, lángot fúj a torkából, hogy eleméssze az arkangyalt, de Ő fürgébb és erősebb. Száján keresztül kardjával a torkába fúr, és ettől a gonosz porrá válik. Szent Mihály visszarepül hozzánk. A démonoktól megszabadult emberek valami változást érzékelnek, valami csömör félét, undort attól, amit eddig csináltak. Levertek, kedvetlenek, a bűnbánat alszik bennük. Gyermekeim! Segítsetek. Hívjátok a Szentlelket, hisz itt repdes a fejetek fölött… „Jöjj, Szentlélek Úr Isten…” A dicsőséges fehér galamb kiterjeszti szárnyait, és a fény sebességével repül már, ott is lebeg a Föld fölött. Minden bűnösre egyenként fénysugarat bocsát, mely nem más, mint a mély bűnbánat sugara. A sok bűnbeesett felebarátotok most térdre borul és mellét verve bánja tetteit. De bizony a megátalkodottak nem nyitják meg szívüket a Szentlélek irgalomsugarának, folytatják útjukat a pokol felé.

Ezután mindannyian beszállunk a gömbbe és visszatérünk ide, az engesztelő terembe. Újra a helyeteken ültök. Mi Égiek nagyon boldogak vagyunk, hogy segítettetek Nekünk a lélekmentés nagy feladatában. Megáldunk benneteket a bűnbánat és a felebaráti szeretet kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK 2014.07.29 Szentlélek: Jézus élete XL. Utolsó próbálkozás a fővárosban

Szentlélek: Drága engesztelő Gyermekeim! Én vagyok a Szentlélek, a 3. isteni személy és eszközömön keresztül tanítalak benneteket. Meghatottan tapasztalom, hogy következetesen, újra és újra összejöttök engesztelni, hallgatni Minket, Égieket és lelkeket menteni.

Múlt héten Jézus a bűnbánat fontosságát hangsúlyozta honfitársai előtt és ti előttetek. Ma a Jeruzsálemben tett utolsó kísérleteiről lesz szó. Elhatározta egy pár hetes távollét után, hogy még egyszer visszamegy a fővárosba, ugyanis vágyódott arra, hogy a farizeusok hatása alatt álló, hamis ábrándokban élő zsidó népet kijózanítsa. A többség előtt rózsaszín köd lebegett. A messiási kor boldogságát úgy tekintette, mint az egész Izraelnek kijáró kiváltságot, hogy a választott népből kivétel nélkül mindenki üdvözülni fog, mert ha jön a Messiás, megváltja és felszabadítja mindnyájukat. Bizony sokan meglepődtek, mikor Jézus ezt megcáfolta. Lukács evangélista így írt erről nektek: „A városokban és falvakban, amelyeken áthaladt, mindenütt tanított, így tette meg az utat egészen Jeruzsálemig. Valaki megkérdezte tőle: -Uram, ugye kevesen üdvözülnek? Ezt válaszolta neki: -Igyekezzetek a szűk kapun bejutni, mert mondom nektek, sokan akarnak bemenni rajta, de nem fognak tudni. A ház ura feláll, és bezárja az ajtót, ti meg kint maradtok és zörgetni kezdtek az ajtón: Uram, nyisd ki nekünk! Akkor azt fogja nektek mondani: Nem tudom, honnan valók vagytok. Ti bizonygatjátok: A szemed láttára ettünk és ittunk, a mi utcáinkon tanítottál. De Ő megismétli: Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevők! Lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és a prófétákat mind az Isten országában látjátok, magatok meg kirekesztve. Jönnek majd keletről, nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában. Vannak utolsók, akik elsők lesznek és vannak elsők, akik utolsók lesznek.”

Gőgösen gondolkoztak Jézus honfitársai. Úgy vélekedtek, hogy ők majd mind egy szálig a Mennyországba jutnak, mert ők a választott nép, a pogányok viszont mindannyian el fognak kárhozni. A Mester e példabeszéddel rávilágított arra, hogy a kapu, mely a mennybe vezet, a Jézusba vetett hit, az Ő igéinek elfogadása. Aki nem hisz benne, azelőtt bezárul a kapu. Bizony a zsidó farizeusok, írástudók és az általuk befolyásolt emberek megmaradtak saját merev szertartásaikban, bűneikben, nem hittek a Megváltó, a nagy próféta szavában, nem is jutottak be Isten dicsőségébe. Amikor arról beszél nekik Jézus, hogy jönnek majd a különböző égtájakról, akkor a sok millió kereszténnyé vált pogányokra gondol, például rátok, a jövő nemzedékeire, akik majd üdvözülni fognak. Ott már nem fogják kérdeni tőlük, hogy a választott nép fiai-e vagy máshonnan valók. Egy a fontos, hogy elfogadta és magáévá tette az Üdvözítő igéit, és eszerint élt itt a földön.

Ez a szentírási idézet a szűk kapuról azokra a vallási csoportokra is vonatkozik, akik nem hisznek Jézus Krisztusban, mint Isten fiában, mint 2. isteni személyben. Bizony, míg meg nem térnek, nem juthatnak be Isten országába. De azokat is érinti, akik konokul ragaszkodnak meggyőződésükhöz, hogy Jézus nem volt több, mint egy jóságos, áldozatos történelmi személy. Csak akkor üdvözülhetnek, ha haláluk előtt elismerik Jézus istenségét.

A Megváltó nyilvános működése alatt gyakran tapasztalhatta, hogy a zsidó nép egészen máshogyan értelmezte a „Messiás” fogalmát, mint Ő maga. Nem volt benne semmi politikai jelleg, semmi földi vagy világi elem. Azt hirdette, hogy a Messiás Isten fia, maga Isten az emberben, aki nem keresi a dicsőséget, kerüli a pompát, ünnepeltetést, világi hivalkodást, az alázatosokat gyűjti maga köré, rájuk támaszkodik, és nemcsak Izrael fiait üdvözíti, hanem az egész emberiséget. És hogyan magyarázták a „Messiás” kifejezést ezzel ellentétben zsidó kortársai? Szerintük a várva várt Messiás azért jön, hogy Izraelt felszabadítsa a római zsarnokság alól. Katonának, hódítónak képzelték, aki fegyverrel vívja ki a zsidó népnek a szabadságot és a világuralom dicsőségét. Mások, akik rabjai voltak a zsidó szertartásoknak, a törvénynek, azt várták a Messiástól, hogy a pogányokat Izrael ősi vallására fogja téríteni. Mivel a zsidók egyik ábrándjukat se látták Jézus fellépésében, szavaiban, szelíd jellemében, türelmetlenül faggatni kezdték. János evangéliumában így írt erről: „A zsidók körülvették és kérdezték tőle: -Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mond meg nekünk nyíltan! –Mondtam már nektek – felelte Jézus – de nem hisztek. A tettek, amelyeket Atyám nevében véghezviszek, tanúságot tesznek mellettem. Mégsem hisztek, mert nem vagytok a juhaim közül valók. A juhaim hallgatnak szavamra, ismerem őket és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, nem ragadja ki őket a kezemből senki. Atyám adta őket nekem, s ő mindenkinél nagyobb: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. S én és az Atya egy vagyunk.

A zsidók újra meg akarták kövezni. Jézus megkérdezte tőlük: -Láthattátok mennyi jó vittem végbe Atyám erejéből. Melyik jótettemért akartok megkövezni? – Nem jótettedért kövezünk meg – felelték a zsidók – hanem a káromlásért, azért, hogy ember létedre Istenné teszed magadat. Jézus folytatta: - Hát nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: Istenek vagytok? Ha már azokat is isteneknek mondta, akikhez az Isten szólt – és az Írás nem veszítheti érvényét -, akkor hogy vádolhatjátok káromlással azt, akit az Atya megszentelt és a világba küldött azért, mert azt mondtam: Isten fia vagyok? Ha nem Atyám tetteit viszem végbe, ne higgyetek nekem. De ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem hisztek, higgyetek a tettekben, hogy végre lássátok és értsétek: az Atya bennem van és én az Atyában vagyok.

Erre ismét el akarták fogni, de kiszabadult kezük közül.”

Drága Gyermekeim! Ahogy az ókorban Jézusnak nem hittek, elítélték, bolondnak tartották, csodáit, tetteit szemfényvesztésnek tekintették, így fogadják a mai kor választottjait is. Nincs az a tény, érv, csoda, mely képes meggyőzni azt az embert, aki elveit, saját vallását vagy hitetlenségét csalhatatlannak vagy tévedhetetlennek tartja. Önteltsége annyira elvakítja, hogy meg se akarja hallgatni a nála bölcsebb vagy nagyobb kegyelmekkel megáldott gyermekeink véleményét. Felszentelt szolgáim között is szép számmal akad olyan, aki úgy gondolja, hogy őt teológiai képzettsége feljogosít arra, hogy az Egyház tisztaságának megvédése ürügyével minden égi üzenetet és jelenést válogatás és felülvizsgálat nélkül elvessen. Minél magasabb fokon áll az ilyen pap az egyházi hierarchiának, annál inkább gátat vet a magán-kinyilatkoztatásoknak. Megakadályozza, hogy sok fontos égi üzenet eljusson a széles tömegekhez. Ó, Kicsinyeim! Mekkora öröm számunkra, mikor látunk alázatosan és felelősségteljesen működő püspököket, akik veszik a fáradságot, felkeresik választottjainkat, és alapos, lelkiismeretes vizsgálódás után meggyőződnek hitelességükről. Ők a mi igaz és hőn szeretett fiaink, akik a hívek sokaságát előkészítik Jézus második dicsőséges eljövetelére. Általuk, az ő engedélyükkel akadálytalanul terjedhet égi Szavunk, mely megtérésre, imára, böjtre, kiengesztelődésre buzdítja az emberiséget. Ők nem tartják félelemben egyházközösségükben szolgáló papjaikat, nem fenyegetik áthelyezéssel, felfüggesztéssel, amiért elmennek egy jelenésre, vagy egy igaz látnokukhoz.

E hosszú kitérő után visszakanyarodok Jézusra. Elhagyta Jeruzsálemet, de még egyszer hátratekintett, hogy lássa a várost és keserűen így szólt:

-Jeruzsálem, Jeruzsálem, mely megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akiket hozzád küldenek: hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat… és te nem akartad. Íme pusztán hagyatik nektek a ti házatok. Mondom pedig nektek, hogy nem láttok engem, mígnem eljön az idő, mikor mondjátok: „Áldott, aki az Úr nevében jő!”

Itt győzelmes bevonulására gondolt, mikor hozsannázás, és virágos ágak kíséretében ünnepelte a nép: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jő.”

Ezután már csak meghalni tér vissza Jeruzsálembe.

Drága Engesztelőim! Csukjátok be szemeteket, egy misztikus és szimbolikus képet mutatok nektek:

Balról félhomályt láttok és a közepén egy püspök fekete sziluettje, alatta sok-sok templom. Hétköznap délután van, a templomok zárva vannak és üresek. Egyik templomban öt asszony ül, egyik sekrestyés, van kulcsa. A négy nagy rózsafüzért imádkozzák, gépiesen, elmélkedés nélkül. Erre van engedélyük. A távolban lakóházak, és az egyikben egy 10 tagú, lelkes engesztelőcsoport énekel, imádkozik. A vezetőjük egy választottunk, aki közvetíti az égiek szavát. A testvérek nemcsak rózsafüzért mondanak, hanem elmélkedve, szemlélődve is tudnak imádkozni. Egy asszony elmegy a nyitott ablak alatt és hallgatózik. Telekürtöli a falut, hogy az egyik házban szekta működik. Vasárnap a szentmise után elmondja suttogva a plébánosnak, aki kötelességének érzi, hogy felvilágosítsa a püspököt. A püspök nem hajlandó kivizsgálni, inkább elhiszi a vádat, és papjával betiltja az engesztelő közösséget. A bátor kis csoport nem ijed meg. Az egyik testvérnek a közelben van egy tanyája. Szépen kitakarítja, és mivel két autós is van közöttük, ott minden szerdán összejönnek. Az Úr Jézus rengeteg kegyelemmel árasztja el üldözött kis követőit. Valóságosan közöttük tartózkodik, ők nem láthatják, de Én, a Szentlélek igen.

Gyermekeim! Egy derűsebb kép következik. Csukjátok be testi szemeiteket és a lelkieket nyissátok nagyra!

Jobbról, Én a Szentlélek Isten fényt, világosságot látok, a közepén fehér fényes sziluettje egy másik püspöknek. Alatta templomok sokasága. Az egyik falu templomában örökimádás folyik. 48 asszony egymást váltva 1-1 órát kettesével szentségimádást végez. Most éppen éjszaka van. Lakóhelyükért, a lakosság megtéréséért, a katasztrófák elkerülésére végzik a sok imát. Másfelé egy város templomában heti egy alkalommal karizmatikus engesztelés folyik. A helyi plébános minden alkalom előtt szentmisét tart a közösségnek. Gyóntat is áldoztat is. A foglalkozásokat egy választottuk vezeti, akit a benső szó kegyelmével áldottunk meg. Az atya egy alkalommal meghívja a püspök urat, hogy vegyen részt az engesztelésen és mondjon véleményt. A csoport előtt fejti ki, hogy itt a szentírással megegyező, tiszta tanítások, imák, énekek hangzanak el, és szeretettel megáldja a közösséget. És képzeljétek, mit látok Én, a Szentlélek! Mi hárman, a Szentháromság, és a Szent Szűzanya ott jár, kel a templomban gyermekeink között, megölelik, homlokon csókolják őket és Ők mondják a szép tanításokat.

Papfiaim és vezetőik bizony sokat tehetnek a hitéletért. Ahol gátakat állítanak, ott elsorvad. Ahol örülnek a kezdeményezéseknek, engedik és vezetik a zarándoklatokat, az engeszteléseket, szentségimádásokat, ott kivirágzik a hit.

Imádkozzatok buzgó, áhítatos, Isten szerető papokért! . Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK 2014.08.12 Mennyei Atya: Jézus élete XLI. A meghívottak

Mennyei Atya: Drága engesztelő Gyermekeim! Atyai szívem összes szeretetével köszöntelek benneteket. Ma Én folytatom, a ti Mennyei Atyátok Szent Fiam életének történetét, de előtte még körbejárok köztetek és homlokotokra egy arany háromszöget rajzolok, az „egység” jeléül. Legyetek egyek Velem, Szent Fiammal, a Szentlélekkel és legyetek egységben egymással.

Jézus elhagyta Jeruzsálemet, és a Jordánon túl, Betharabában telepedett le, ahol János 2 évvel ezelőtt megkeresztelte. Már csak 3 hónap választotta el elfogatásától. A nép örömmel fogadta, és látta benne beteljesülni a Keresztelő jövendölését: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.” Még nem tudták, hogy milyen kínszenvedés és halál vár rá, de érezték, hogy tanításai magasabbrendűek minden eddigi prófétáénál, és úgy beszél az igazságról, mint akinek hatalma van. De a farizeusok ebben a városban sem voltak tétlenek. Igyekeztek tőrbe csalni rafinált kérdéseikkel. Elhívták vendégségbe magukhoz, hogy közelebbről megfigyelhessék és gonosz vádjaikat rábizonyíthassák. Jézus el is fogadta ezeket a meghívásokat, de nyitott szemmel figyelte mesterkedéseiket. Lukács evangélista így ír erről: „Amikor Jézus szombaton egy vezető farizeus házába ment, hogy nála egyen, figyelték. Állt ott egy vízkóros ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat: -Szabad szombaton gyógyítani, vagy nem szabad? Azok hallgattak. Erre megérintette kezével, meggyógyította, és útnak bocsátotta. Aztán hozzájuk fordult: -Ha valamelyiketeknek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is? Erre nem tudtak mit felelni.”

A szeretet fontosságára tanította őket, hogy első a szeretet és nem a merev, lelketlen szabályok. Ma is vannak köztetek, gyermekeim között olyanok, akik elfelejtkeznek erről. Egy 5 éves kisfiú szülei külföldi útra mentek és a kicsit rábízták a nagymamára. Napokig semmi probléma nem volt, de vasárnap reggel a gyerek belázasodott. Ilonka, a nagymama megmérte a lázát, ágyba fektette, odakészített neki egy bögre teát, beadott neki egy lázcsillapítót, rázárta az ajtót, és elment a kilenc órai szentmisére. Gondolta, nem lesz baj, majd siet haza. Egy óra múlva arra érkezett, hogy a kis beteg piros, mint a rózsa és eszméletlen. Telefonált az orvosnak, aki azonnal kijött és egy injekcióval levitte a lázát és jobban lett. Ilonka megrendült és bűnbánattal a szívében gondolt majdnem végzetes tettére: a gyerek mellett kellett volna maradnia, mert ilyenkor indokolt a vasárnapi szentmisemulasztás. Helyes és fontos, hogy az Úr napját megszenteljétek, de a 3. parancs betartása nem mehet a szeretet rovására. A beteg ápolása komoly indok, de a házi, és kerti munka, a főzés, a vendéglátás, kirándulás, TV nézés már nem. Halálos bűnt követ el, aki ilyesmi miatt elhanyagolja a vasárnapi és ünnepnapi szentmisét.

Jézus, amikor vendégségeken részt vett, nemcsak a szabályok merev, szeretetlen betartásáról beszélt, hanem több dologra tanította a kortársait. Például az alázatosságra.

Szintén Lukács evangéliumában olvashatjátok: „A meghívottaknak egy példabeszédet mondott, mert észrevette, hogy válogatják az első helyeket. –Amikor lakodalomba hívnak, ne telepedjél le a főhelyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha megérkezik, jön, aki meghívott benneteket és felszólít: Add át a helyedet. És szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod… Foglald el az utolsó helyet, hogy a házigazda ezt mondja neked: Barátom, menj följebb. Így megtiszteltetésben lesz részed az egész vendégsereg előtt. Mert aki magát felmagasztalja, azt megalázzák, aki magát megalázza, azt felmagasztalják.”

Szent Fiam ezzel a régi példázattal titeket is tanít, Kicsinyeim. Nem egyszer produkál az élet olyan helyzeteket, hogy fény derül arra, hogy ki a szerény és ki a gőgös. Aki egy társaságban megállás nélkül beszél mindarról, ami őt érdekli és másokat nem hagy szóhoz jutni, aki a legkényelmesebb helyre ül, aki a legszebb és legnagyobb falatokat veszi ki a tálból, aki gúnyosan élcelődik másokon, hogy nevetségessé tegye, aki a buszon mindenkit felöklelve elsőnek száll fel, aki az ÁBC-ben a pénztárnál veszekszik, ha valaki elé áll a sorba, aki az imaórán megsértődik, ha olyat énekelnek, amit nem ismer, aki folyton méltatlankodik, ha valaki hiányzik a litániáról vagy hétköznapi szentmiséről, akik dühbegurul, ha valaki gyorsan vagy lassan mondja a rózsafüzért, vagy szóvá teszi, ha más hamisan énekel – az gőgös, öntelt ember. Ó, milyen kedves a szememben, aki alázatos! Közösségben nem akar főszereplő lenni. Illően hallgat, mikor más beszél. A zarándokbuszon a legkényelmetlenebb, rázós, hátsó széken foglal helyet. Nem dörömböl, ha azonnal nem nyitnak ajtót, hanem csendbe vár. A sorban maga elé engedi a fájós lábú idős nénit, vagy várandós kismamát. Ha tudja, hogy valakinek árt a huzat, még ha csorog róla a víz, akkor sem nyit ablakot. Mivel szerénységében minden területen háttérbe szorítja önmagát, hogy a többieknek jobb legyen, tehát megalázza magát – jutalomból, Nálam, a Mennyben nagy dicsőségben lesz része, ott majd felmagasztaltatik.

A Messiást egy alkalommal vendégségen valaki megszólította: „Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában.” Erre ezt válaszolta Lukács leírása alapján: „-Egye ember nagy vendégséget rendezett. Sokakat meghívott. Amikor eljött a vendégség kezdetének ideje, elküldte szogáit, mondják meg a meghívottaknak: Gyertek már, minden készen van. De elkezdtek mentegetőzni. Az egyik azt üzente neki: Földet vettem és el kell mennem megnézni. Kérlek, ments ki! A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, megyek őket kipróbálni. Kérlek, ments ki! Ismét más ezt mondta: Megnősültem, azért nem mehetek. Visszatért a szolga, és átadta urának az üzeneteket. Megharagudott a házigazda és megparancsolta szolgájának: Fogd magad, és eredj ki a város tereire és utcáira és hívd ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat. A szolga jelentette: A parancsod teljesült, de még mindig van hely. Az Úr erre ráparancsolt a szolgára: Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és beszélj rá mindenkit, jöjjön el, hadd teljen meg a házam. Mondom nektek, azok közül, akik hivatalosak, senki sem lesz a lakomámon.”

Drága Gyermekeim! Elmagyarázom nektek, mit is jelent ez az evangéliumi tanítás a lakomáról, és az arra meghívottakról. Az Úr, aki lakomát rendez: Én, a Mennyei Atya. A meghívottak a választott nép, Izrael. Közülük sokakat leköt a világ, az érdekek, a földi javak, nem hallgatnak a szolgára, aki hívja őket, és aki nem más, mint Jézus Krisztus, a Messiás. Nem hisznek szavaiban és visszautasítják Isten meghívását az Ő dicsőséges országába. Pedig a próféták már az előző századokban elkészítették a lakomát, a mennyei asztal már terítve van. A városok utcáiról, tereiről elhívott szegények a farizeusok és írástudók által elnyomott és félrevezetett egyszerű zsidó gyermekeim, akik lelkesedtek a Messiásért, csüngtek a szavain és ámultak cselekedetein, akikből az első keresztények lettek. Az országútról összeszedett idegenek a pogány népek, akik Jézus és apostolai tanítása nyomán megtértek, ide tartoznak a 2000 éve megtért nemzetek. Ti is, kicsiny Gyermekeim a meghívottak között vagytok, Isten országának örökösei. Égi lakomára várlak benneteket. Kívül marad az Én Országomon mindenki, aki gazdag, hatalmas, okos, büszke és erős, ha csak önmagát szereti, gőgös, öntelt, hitetlen, a földi örömök és bűnök rabja, és nem hallgat az őt hívó szolgára, Krisztusra. Viszont tárt karokkal várom lakomára azokat, akik hisznek bennem és szeretnek Engem, minden földi jóról lemondanak, áldozatosak, gyermeki lelkületűek és nagyon alázatosak.

Most, miután befejeztem tanításomat, Én szerető Mennyei Atyátok egyenként elétek állok, karjaimat kitárom, és Szent Szívemre ölellek benneteket. Emeljétek fel fejeteket, mert homlokotokra egy arany keresztet rajzolok, mely belépő jel az Én Mennyei lakomámra. Ezután felemelkedek és felszállok az Égbe. Elfoglalom királyi trónomat és leküldöm hozzátok Szent Fiamat, hogy mint ahogy a példabeszédekben az Úr szolgája tette, gyűjtse össze a vendégeket Nekem.

Jézus: Drága Testvéreim, Követőim, áldozatos Engesztelőim. Én állok előttetek, a ti Megváltótok. Azt a megtisztelő feladatot kaptam Atyámtól, hogy látogassam meg és hívjam meg az Égi Menyegzőre azokat a Gyermekeimet, akik már készen állnak, érett búzakalászok, akik mennyei aratásra várnak. Akartok-e segíteni ebben?... Fogjátok meg őrangyalotok kezét, és körbeszáguldjuk a Földet. Először felkeressük az engesztelő csoportokat és virrasztó közösségeket. Mindannyiatok kezébe egyenként adok egy aranyfestéket tartalmazó tégelyt. Magyarországgal kezdjük, hiszen ti vagytok a világ engesztelésének kiinduló pontja. Minden városban és községben megállunk és a lakóhelyeken imádkozó összes gyermekemet megjelöljük. Ujjatokkal nyúljatok bele az aranyfestékbe, és egyenként rajzoljatok egy keresztet a homlokukra. Ne hagyjuk ki az egyedül imádkozó öregeket, betegeket. Őket is jelöljétek meg. Most pedig gyertek tovább a plébániákra, templomokba, kolostorokba, és a Nekem szentelt lelkek közül megmutatom nektek a már érett búzakalászokat. Ők is kapnak aranykeresztet. Jöjjetek! Megmutatom nektek az Én magyar választott Gyermekeimet. Néhány megtévesztett kivételével Őket is megjelöljük. Magasra emelkedünk hazátok fölé. Most segítek az éretlen búzakalászokon, hogy el ne késsenek a megtéréssel. Nézzétek! Keblemből kiemelkedik lándzsával megsebzett, töviskoszorúval körbevett, lángoló Szent Szívem. Szívsebemből gazdagon árasztom Szent Vérem tisztító sugarait azokra, akik még nem készültek fel: közömbösekre, hitetlenekre, megtévesztettekre és megátalkodottakra, mert Én mindenkit üdvözíteni akarok. Majd újra eljövök láthatatlanul a Nagyfigyelmeztetés után, hogy megajándékozzam őket is a belépővel, az arany kereszt jegyével. Folytatjuk a feladatot a szomszédos és távolabbi országokkal, Európán túl Ázsiával és a többi földrésszel. Szent Véremmel kifogyhatatlan Szívsebemből, minden ország éretlen termését megöntözöm.

Drága Követőim, akik hűségesen hallgattok Szavamra, az Igazság Szavára, imádkozzatok az egész emberiség megtéréséért, hogy mindenki fogadja el irgalmasságom kezét, mert Szentlelkem eljövetele oly közel van, hogy nem is álmodjátok. Könyörögjetek azokért, akik akkor még mindig halálos bűnben lesznek, hogy el ne kárhozzanak, és azokért, akik e nagy történelmi pillanatban meg fognak térni. Kérjétek, hogy vissza nem essenek a gonosz karmaiba! Ezt a szándékot naponta legalább egyszer tegyétek imátok elé. Most pedig szélvész-sebesen visszatérünk kiinduló pontunkra, az engesztelés helyére. Segítségetekért ajándékot adok egyenként mindenkinek. Nyissátok ki szívetek ajtaját, egy érett Búzakalászt teszek bele, mely szimbóluma a lelketeknek. Erre a kalászra Szent Véremből egy cseppet ráhullajtok, ezzel lelketeket tisztán tartom, megvédem a kísértésektől. A kalászra egy könnycseppemet is ráejtem, hogy együtt érezzetek fájdalmammal, amit Teremtésem bűnei miatt érzek.

Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

 

ÉGI ÜZENETEK

2014.08.19

Szűzanya: Jézus élete XLII. A tékozló fiú

Szűzanya: Drága engesztelő Gyermekeim! Újra nagy szeretettel köszöntelek benneteket és örömmel nyugtázom, hogy már megint eljöttetek mindent félretéve, hogy meghallgassatok bennünket és mentsétek a lelkeket.

Jézus Krisztus, az Én szeretett Fiam, ma egyik legszebb és legelragadóbb példabeszédét mondja el a vámosok és bűnösök gyülekezetében, hogy irgalmasságra hangolja a fölfuvalkodott, gőgjükben megkeményedett szívű farizeusokat.

A jól ismert tékozló fiú történetét hallhatjátok Lukács evangéliumából: „Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben – mondta – én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be.

Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Erre a fiú megszólalt: -Apám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt és a lábára sarut. Vezessétek elő a hizlalt borjút és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt, és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. A idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben hazakerült. -felelte. Erre az megharagudott és nem akart bemenni. Ezért az apa kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. Azt mondta neki: -Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt, és életre kelt, elveszett és megkerült.”

Kedves Gyermekeim! A farizeusok, akik hallották ezt a példabeszédet bizony magukra ismerhettek a tékozló fiú irigy bátyjában. Ők, a szemet-szemért, fogat-fogért elv követői nem tudják magukévá tenni a megbánást, a megbocsátást. Irigyek és féltékenyek azokra a vámosokra és bűnösökre, akik bánva eddigi életüket a Mestert követik, aki feloldja őket bűneik alól és szeretetét árasztja rájuk. De nemcsak Jézus régi kortársai, hanem a ma élő, örökségen marakodó testvérek is elgondolkozhatnak ezen a példabeszéden.

Nemrég történt, hogy egy asszonynak, Erzsikének meghalt a férje. Két leánya van, a nagyobbik Kriszti és a kisebbik Andrea. Mindkettő férjnél van és gyermekeik vannak. Kriszti és családja együtt lakik édesanyjával, békében, szeretetben, egymás segítésében. A másik leány egy távoli városban lakik, csak ritkán jön haza. Erzsi a haláleset után összehívja a családot, és megbeszéli velük, hogy kettőjükre iratja a családi házat és ő csak a haszonélvezetre tart jogot. Egy ideig nincs is semmi baj. De a gonosz elrejti az irigység gyíkocskáját Krisztibe és férjébe. Így kísérti őket: -Nekünk több járna a házból, hiszen 15 éve itt élünk, kivűl-belül a renoválást anyával felesbe fizettük, mi vittük a kórházba anyát, látogattuk és az epeműtét után mi ápoltuk. Andi csak vendégségbe jön ide a családjával és csak felforgatják a rendet, még a füvet se nyírják le, mikor hazajönnek. A feszültség egyre nő, és mikor Andiék családostul megérkeznek, még barátságosan köszöntik egymást, de az ebéd után beszélgetéskor felmerül az örökség-probléma. Krisztiék kifejtik, hogy nekik a házból 2/3 rész jár, ezt megindokolják, és nem tágítanak. Andi keserűen gondol arra, hogy ők kispénzű emberek, hónapról-hónapra élnek, nincs mindig munkahelyük. Bezzeg Krisztiék mindketten vezető beosztásúak, jó módban élnek, rengeteg pénzük van a takarékban. Az édesanya az eredeti állásponton van: az örökséget meg kell felezni. Ettől kezdve vége a család nyugalmának. Kriszti és férje letámadják Erzsit. Andiék hajtogatják, hogy nincs igazság, hiszen ők sokkal nehezebben élnek. Hosszú, elmérgesedett veszekedés után másnap kora reggel nagy dirrel-durral hazautaznak. Azóta dúl a harag és gyűlölet a két testvér között. Az édesanya sír és imádkozik.

Ó, Kicsinyeim! Hány ilyen feldúlt család van, ahol a pénz, az anyagi javak utáni sóvárgás tette tönkre a szeretetet. Ezek a veszekedő testvérek tanulhatnának a példabeszéd „édesapjától” megtérést, irgalmat, megbocsátást, bűnbánatot, szeretetet.

„A tékozló fiú” fejezete azért olyan megható, mert óriási vigasztalást nyújt minden idők bűnös emberének. Az irgalmas atya magát a Mennyei Atyát személyesíti meg. Az isteni irgalom számotokra, gyermekeik számára, a legreményteljesebb, a legfontosabb és leggyönyörűbb tulajdonság. Ha Isten nem lenne irgalmas, az első súlyos bűn után elkárhoznátok. Igaz, hogy szent Fiam mondja, hogy aki az eke szarvát fogja, csak előre nézzen, ne hátra, mégis most azt kérem, egy pillanatra gondoljatok vissza életetek eseményeire, gyermekkorotoktól elkövetett bűneitekre. Közületek egyetlen egy se mondhatja el, hogy semmi bűne se volt. Ó, mi is lenne veletek, hogyha Isten csak igazságos lenne, és az irgalom hiányozna Belőle? Egyiketek sem üdvözülhetne. De ez nem lehetséges, mert Ő Szentlelkével bűnbánatot kelt szívetekben, majd atyai karjaival átölel benneteket, felemel, Szívére szorít és csókjaival borít be. Ismeri gyengeségeteket, gyarlóságotokat, mindent megbocsát nektek, mert célja, hogy mindannyian részesei lehessetek az Ő országának. A megbocsátás után a legdrágább ruhát adja rátok, mint a tékozló fiúra az apja, a megszentelő kegyelem hófehér ruháját. Gyűrűt húz az ujjatokra, sarut a lábatokra. Ez azt jelképezi, hogy a lelketeket a megtisztító kegyelem után értékes erényekkel díszíti fel, és az életszentség keskeny és göröngyös útjára állít titeket, a jóra való útra, a megigazulás útjára.

Aki olvassa ezt az evangéliumi példabeszédet, az tapasztalhatja, hogy minden sora mély, szívekig hatoló gondolatot ébreszt benne. Mikor már majdnem éhen hal a bűnös életet élő tékozló ifjú, eszébe jut apja, hogy van még kihez fordulni. Amikor ti, gyermekeink elestek, a mélyponton vagytok, már senki nem segít, mindenki elfordul tőletek, kiüresedett a szívetek, senkiben nem tudtok bízni, akkor egyszer csak megmozdul lelkiismeretetek és bűnbánatotok, felcsillan a remény, és ezt gondoljátok: Fölkelek, és Atyámhoz megyek. Az igaz, hogy nem vagyok méltó lelki ajándékaira, mint a szentéletű emberek, de bízom benne, hogy megbocsát nekem és elrontott életemet elölről kezdhetem. Valamikor gyermeke voltam, mikor még tisztán éltem, most azzal is beérem, ha legutolsó szolgája lehetek.

Csakhogy Isten hasonlít a tékozló fiú atyjához. Ha megtérve, könnyhullatások között hozzá fordultok, nem szolgájává fogad, hanem igaz gyermekévé. A bűnben halottak voltatok, de a bűnbánatotok után a lelketek feltámadt. Végtelenül örül a Mennyei Atya, hogy egy időre elvesztetek ugyan, de megtalált benneteket.

Drága Kicsinyeim! Most hunyjátok be testi szemeteket és nyissátok ki a lelkieket, mert a legmagasabb isteni irgalom és megbocsátó szeretet allegóriáját szeretném bemutatni nektek. Megnyílik a mennyezet és az égből fényesség ébred, mely betölti az egész termet. Én, Édesanyátok először csak az erős fényt látom, majd lassan kirajzolódik benne Mennyei Atyánk fenséges és ragyogó alakja. Feje fölött lebeg a Szentlélek, mint galamb és mellette áll jobbról Jézus Krisztus, mintha most támadt volna fel, hófehér lepel lebeg körülötte, és szent Sebei kezein, lábain, oldalán valósággal tündökölnek. A Szentlélek feje körül glória, és fehér szárnyait nyitogatja. A Mennyei Atya vállát aranyszínű palást borítja, fején égi drágakövekkel kirakott aranykorona. Ég és Föld leghatalmasabb Ura, ajkát most szólásra nyitja:

Drága Engesztelő Gyermekeim! Ma nem hatalmamat, mindenhatóságomat és igazságosságomat mutatom be nektek, hanem végtelen irgalmamat, mely eddig mindig jelen volt életetekben, ma is és a jövőben is körülölel benneteket.

Megbocsátó szeretetemet, mely irgalmam megnyilatkozása, szeretném kiterjeszteni családtagjaitokra, rokonaitokra, barátaitokra, ellenségeitekre és szomszédaitokra. Mindnyájan tékozló fiúk vagytok, csak a különbség köztetek, és a hozzátok tartózók között, hogy ti a kisebb bocsánatos bűneitek révén már nem távolodtok el messzire Tőlem és csak rövid időre, addig közülük sokan súlyos bűneikkel kiesnek a kegyelem állapotából, és Rólam elfelejtkezve belemerülnek a világba. Akartok-e rajtuk segíteni? …. Akkor most hozzátok Elém ezeket a szegény tékozló, eltévedt lelkeket, mert maguktól nem találnak ide Atyjukhoz. Köszönöm, Gyermekeim, már itt is vannak körünkben családtagjaitok, rokonaitok, barátaitok, szomszédaitok, ellenségeitek közül a tékozló lelkek. Ó, milyen sokan vannak! Csak mi Égiek látjuk őket. Kérjétek a Szentlelket, aki itt lebeg a fejem fölött, az ismert éneketekkel: „Jöjj, Szentlélek Úristen…” A Szentlélek már el is kezdte áldott működését: egyenként minden általatok hozott lélek feje fölé száll, és beborítja őket a mély bűnbánat fényével. Nézzétek! Térdre borulnak és sírnak. Ezután Szent Fiam következik: kinyújtva karjait, két sebes tenyerét feléjük fordítja és piros fénysugárral pásztázza végig őket, így mossa fehérre Szent Vérével lelküket. Végül az Én atyai Szent Szívem megtelik irgalommal: mindegyikük elé odaállok, lehajolok hozzájuk, felemelem őket a térdeplésből, karjaimat kitárom – mint a tékozló fiú apja – és irgalmas Szívemre ölelem őket. Ne féljetek, buzgó Engesztelőim, szeretteiteket gyermekeimmé fogadom. Közülük egy sem veszhet el. Hálából, amiért lehetővé tettétek, hogy irgalmammal beborítsam őket, szeretetemben megajándékozlak titeket. Nyissátok ki szívetek ajtaját! Kezemben tartok egy díszes ékszerdobozt, a Mennyből hoztam: pici drágakövekkel díszített aranykoronákkal van tele. Ez nem más, mint a szentek koronájának jelképe, mely a tiszta, buzgó, áldozatos lélekmentő gyermekeim jutalma. Ilyet fogtok kapni Tőlem természetes méretben, miután átléptétek a Mennyország kapuját. Most ezt a kis szimbólum-ajándékot helyezem a szívetekbe. Homlokotokra egy kis keresztet rajzolva búcsúzom tőletek.

Újra Én szólok hozzátok, Édesanyátok. Köszönöm, hogy csendes áhítattal végighallgattatok Minket. Legyetek egymáshoz irgalmasok, mint ahogy Isten is irgalmas hozzátok. Édesanyai Szívem összes szeretetével áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen

 

2020.07.21. 06:27 :: lowoa

Istenem! Kérlek ne próbálj engem erőmön felül, s add hogy ne felejtkezzek meg Rólad egyetlen élethelyzetemben sem! Ámen


Jézusom! Drága Megváltóm! Hányszor felejtem el, hogy Te mindenkin tudsz segíteni! Bocsásd meg, ha csak emberi életek hatalmas nyomorúságát látom, de az ezektől is nagyobb kegyelmedet nem veszem észre. Mily balga vagyok ilyenkor! Milyen hamisan képvisellek ilyenkor Téged. Helyesebben nem is képvisellek. Segíts a bátor kiállásra a Te nevedben, másokért! Ámen


Jó Istenem, nekem is példát adtál az engedelmességben. Nekem nem szántál különleges, világraszóló küldetést, de én is tudom, hogy eleve elrendelt feladatom van ebben az életben. Azon a ponton az én helytállásomra van szükség. Mutasd meg Uram, nekem is világosan, hol, mikor, mi a feladatom, és adj hozzá erőt, hogy én is tudjak engedelmeskedni akaratodnak! Akkor is, ha nehéz, akkor is, ha nem kedvemre való, tudjam azt, hogy mi a Te akaratod, és legyek képes azt végig vállalni és végrehajtani. Taníts meg a szóra: „Történjék velem a Te beszéded szerint!” Ámen.


/V.L./


Kegyelemmel és áldással gazdag Isten! Szerető Atyám a Jézusban!
Fölemelem szívemet Tehozzád e reggeli órában és hálákat adok Neked, hogy az elmúlt éjszakának a sötétségében lelkemet, testemet minden gonosztól megoltalmaztad. Áldott légy, hogy midőn szemeimet álomra zártam, Te őrködtél felettem és a veszedelmeket távol tartottad tőlem. Örvendezve köszöntöm új napodat, jó Atyám! Napjaim megújulásával arra tanítasz engem, hogy rövid földi életemben készítsem magamat az örökkévalóságra, amelyben új eget és új földet látnak szemeim, midőn ezek elmúlnak. Hittel töltsd be az én szívemet, lelkemet a mai napon is, hogy szent tetszésed szerint végezhessem minden dolgomat, mind magamnak, mind másoknak hasznára, főképpen pedig lelkemnek üdvösségére, és a Te szent neved dicsőségére. Ámen

(Idézetek egy Debrecenben kb. 70 éve kiadott énekeskönyvből)



Uram! A kritizálás nagymestere vagyok, ha gyermekeim gyengéit kell meglátnom. Ezen önerőből nem tudok változtatni, de Veled egyértelműen sikerülni fog. Előre is köszönöm, hogy segítesz! Ámen


Uram, Istenem! Áldásodat ne vond meg tőlünk, adj békét testben és lélekben! Ámen.


Uram! Te állítottál arra a helyre, ahol most is vagyok. Add, hogy ne kételkedjem szeretetedben, s higgyek szavadnak, amikor azt ígéred Igédben, hogy a Téged szeretőknek minden javukra van! Ámen



URam! Teremts békességet a szívemben, hogy harmóniában élhessek mindenkivel! Ámen