Kadarkút-Siófok

ÉGI ÜZENETEK

2015. Április 14.

Jézus:  A bűn fogalma és fajtái

Jézus: Drága, szeretett Gyermekeim! Én vagyok, a ti Megváltótok, Jézus Krisztus. Eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Lángoló szeretettel köszöntelek titeket és Szent Sebeimből irgalmasságom sugarát bocsátom rátok. Az erények ismertetése után hozzáfogunk ezek ellentétének, a bűnnek tárgyalásához.
A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg ezt a fogalmat: „A bűn az értelem, az igazság és a helyes lelkiismeret elleni rossz cselekedet; az Isten és a felebarát iránti igaz szeretet hiányossága bizonyos jóhoz való rossz ragaszkodás miatt. Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi szolidaritást. Meghatározása szerint tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben.”
Drágáim! Sajnos a bűn kategória azok közé a témák közé tartozik, amiről ritkán esik szó a prédikációkban. Bizony a hívek azzal sincsenek tisztában, hogy melyik bűn bocsánatos és melyik súlyos, halálos. Ezért abban a tévedésben élnek, hogy elég a közgyónás a szentmise elején, minek is kellene gyónni menni. Ez a mai tanításom a katekizmus megvilágításában nagy segítséget nyújt gyermekeimnek. A templomba járók nemcsak a bűnről hallanak keveset, hanem a következményeiről: a tisztítóhelyről és a pokolról is. Felszentelt fiaim közül egyesek, akik ilyesmiről mélyen hallgatnak, azzal védekeznek, hogy nem akarják ijesztgetni a híveket a túlvilági vezeklésekkel, attól félnek, hogy nem jönnek a szentmisékre. Pedig a lelkük az efféle tájékozatlanság miatt kárt szenved. Egy példát említek erre. A vasárnapi szentmise után hazafelé ballag egy férfi, Laci és egy nő, Marika. Egy utcában laknak. Marika rendszeresen jár a szentmisékre, még hétköznap is, napi áldozó. Laci csak vasárnap megy, mindig szentáldozáshoz járul, de van, mikor otthon marad. Beszélgetni kezdenek. Marika így szól:
-Mondja, Laci! Múlthéten beteg volt, hogy nem jött a szentmisére? Hiszen vasárnap volt.
-Á, dehogy. Meghozták a tűzifát és segítettem az embereknek pakolni.
-És ma mégis ment áldozni? Talán a mise előtt meggyónt?
-Miért kellett volna gyónnom? Hiszen mondtam, hogy dolgom volt.
-Laci! Maga nem tudja, hogy a szentmise-mulasztás vasárnap és ünnepnapon súlyos bűn? Csak az mentesít alóla, ha valaki beteg, vagy olyan beteget ápol, akit nem lehet magára hagyni, vagy egyéb súlyos oka van a távolmaradásra. A másik bűn, hogy e súlyos bűnnel a lelkén megáldozott. Ez szintén halálos bűn, szentségtörés.
-Nahát, Marika, köszönöm, hogy felvilágosított. Ezt nem tudtam. Erről senki sem beszélt nekem.
-Csak az számít bűnnek, kedves Laci, amit tudva és akarva követünk el. De mégis legközelebb gyónja meg ezt az esetet, és most már jobban vigyázzon! Mulasztásaikat, bűneiket a túlvilágon halálunk után számon kérik tőlünk. A súlyos bűn nagyon veszélyes, mert bűnbánat nélkül a pokolba juttathatja az embert. A bocsánatos bűnökért és a megbánt súlyos bűnökért is a tisztítóhelyen kel vezekelni.
-Marika! Ebből arra tudok következtetni, hogy mindent meg kell gyónni és bánni, és ha közvetlenül a szentgyónás után halnék meg, egyenesen a Mennyországba kerülnék.
-Ez nem így van. A megbánt és meggyónt bűnök után is vannak tartozásaink Isten felé. Ezt egyrészt itt a földön leróhatjuk áldozatokkal, imákkal, böjttel, felajánlott szenvedésünkkel, másrészt a tisztítóhelyen levezekelhetjük. Csak ezután üdvözölhetünk.
-Ó, Marka! Hát ezek szerint nincs mód arra, hogy átléphessük a tisztítótüzet?
-Dehogy nincs. A teljes búcsú elnyerése. Csakhogy én már hazaértem. Ha érdekli, erről legközelebb mesélek.
Ez a gyakorlati példa arra világít rá, hogy gyermekeink vallásos nevelése nagyon hiányos. Évtizedeken át, a kommunizmus alatt az iskolásoknak csak elenyésző része járhatott hittanra és ők ma már felnőttek. Keresik Istent, de bizony keveset tudnak Róla és parancsairól. Elsősorban felszentelt papfiaim feladata, hogy az erények és bűnök széles mezején eligazítsák őket. Másodsorban a fejlettebb vallásos ismeretekkel rendelkező gyermekeimnek kell a tájékozatlanabbak mellé állni, úgy, mint azt Marika tette a fenti beszélgetésben.
Kedveseim! Nézzük, mit tanít tovább a Katekizmus a bűnről! „A bűn Isten megbántása, föllázad Isten irántunk való szeretete ellen és elfordítja tőle a szívünket. Minden bűn – mint az első – engedetlenség, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan legyen, mint az Isten, ismervén és meghatározván a jót és a rosszat.”
A bűnt aszerint, hogy miként követi el az ember négy csoportba lehet osztani: 1.) gondolattal elkövetett bűnök 2.) szóval, 3.) cselekedettel és 4.) mulasztással elkövetett bűnök. Mindegyikre egy esetet mondok el nektek.
1.)Folyik a vasárnapi szentmise és Terike, egy idős asszony bosszankodva gondol arra, hogy a gyóntatószék előtt már megint hosszú sor várakozik. Mi a csudának gyónnak már megint! Nekem nincs semmi bűnöm, nem lopok, nem hazudok, nem török házasságot és minden vasárnap eljövök a templomba. Majd a felajánlás alatt megakad a szeme egy ismerős fiatal leányon, a szembe-szomszédján. Ezt gondolja: -Hát ez meg mit keres itt. Egész éjjel hancúrozott a barátjával. Láttam a fiút, az előbb ment haza.
Mit tett ez a magát ártatlannak hívő asszony? Gondolatban ítélkezett vagy rágalmazott. Odaállhatna ő is a sorba gyónni.
2.)Péter hangulatember. Munkából hazajövet dúl-fúl, mert felhúzták a munkahelyén. Dühében leszidja a feleségét, mert már megint olyan vacsorát főzött, amit ő utál. Szegény asszony sírva fakad, védte magát, hogy sok volt a dolga és a túrós tésztát tudta a legrövidebb időn belül elkészíteni. Ez a férj goromba szavaival vétkezett. Vétett a szeretet parancsa ellen. Megbántotta Istent és a feleségét.
3.)Az ABC-ben egy asszonynak a vásárolt holmikkal megtömött szatyorjából kicsúszott a pénztárcája. A mögötte álló fiú gyorsan felkapta, körülnézett és eltette. Súlyos bűnt követett el, megkárosította felebarátját, a másik vevőt. Az asszony már otthonról sírva futott vissza, de már hűlt helyét találta. Benne voltak a legfontosabb iratai és 25.000 Ft. Már csak ennyi pénze volt a nyugdíjig. Ez a gonosz cselekedet valamikor számon lesz kérve a fiatalembertől.
4.)Klaudia és édesanyja egy faluban laknak. A fiatalasszonynak egy gyermeke van, du.4 óráig óvodában van. Férje dolgozik, ő háziasszonyként tevékenykedik. Takarítás közben csöng a telefon, édesanyja közli, hogy megkapta az influenzát, magas láza van, leánya sajnálkozik és sok munkájára hivatkozva, csak holnapra ígérte, hogy elmegy hozzá. A beteg kimegy a konyhába, hogy egy citromos teát készítsen magának, de elszédül, fejével neki esik a konyhaszekrény sarkának. Elveszti eszméletét, majd valahogy magához tér és bebotorkál az ágyába. Felhívja a szomszédasszonyt, aki ellátja sebét, befűt neki és teát készít, lázcsillapítót ad. Klaudia nagy mulasztást követett el. A takarítás, főzés megvárta volna, de ki tudja, mi történhetett volna édesanyjával a jószívű szomszédasszony nélkül?
Gyermekeim! A legtöbben a szóban és cselekedetben elkövetett vétséget számítják bűnnek, pedig gondolatban és mulasztásban sokat lehet vétkezni. Többen azért nem tudják, mit gyónjanak meg, mert erre a két területre nem gondolnak. Hogy lehet gondolatban bűnt elkövetni?
Pl. tépelődni azon, hogy más milyen sértő szavakat mondott nekem, más külső, belső tulajdonságait magamban elítélni, másról rosszat feltételezni, amit nem is követett el, mást irigyelni, mert ő szebb, jobb, okosabb nálam, lelki testvéremtől irigyelni a lelki kegyelmeket, hiú, öntelt gondolatokat táplálni magamban, hogy én okosabb, szebb és különb vagyok a többieknél, gondolatban lázadozni Isten ellen, hogy miért engedi, hogy beteg legyek és lelki bántások érjenek. Vagy az is gondolati bűnnek számít, hogy a TV-ben nézek egy filmet, melyben van egy ágyjelenet, és utána vissza-vissza térnek az értelmembe a parázna gondolatok.
Most arra hívom fel a figyelmeteket gyakorlati példákon keresztül, hogy milyen mulasztásokkal lehet vétkezni. Például valakinek azért piszkos és rendetlen a lakása, mert lusta takarítani, ez bizony bűn. Kényelemszeretetből elmulasztja a napi imáit, helyette internetezik, TV-t néz vagy szomszédol, ezzel is bűnt követ el. Anyagilag segíthetne egy bajba jutott barátján, de kapzsiságból nem teszi meg. Egy szomorú, gondterhelt ismerőse várja, hogy kiönthesse neki a lelkét, de ő sok dolgára hivatkozva elküldi. Vasárnap és ünnepnapokon szentmisét mulaszt, még egy évben egyetlen egyszer sem gyónik meg, gyermekeit Isten és hit nélkül neveli fel, az Egyház által előírt szigorú böjtöt: hamvazószerdát és nagypénteket nem tartja meg, a közös családi feladatokból kihúzza magát, ha engesztelő, lustaságból nem megy el az összejövetelekre, csak mikor kedve van. Istennek felajánlott fogadalmát a valamiről való lemondásra vagy áldozatra nem teljesíti. Vajon a környezetében bűnre készül vagy bűnt követett el, és ő nem figyelmezteti. A sok ima miatt elhanyagolja állapotbeli kötelességeit, ez is bűn.
Köszönöm, hogy végighallgattatok. Nézzétek lelketekkel, mit mutatok nektek. Itt áll veletek szemben keresztem és Én rajta függök felfeszítve. Töviskoronám alól lecsorgó vér bíborszínűre festi arcomat, nyakamat, mellemet. Felszegezett kezeimből, lábaimból folyik tisztító Szent Vérem. Lélekben jöjjetek körém, őrangyalotok átnyújt egy égi kelyhet nektek. Tartsátok permetező Vérem alá és töltsétek meg vele. Ez a Szent Vér elégtételi ajándékom Istennek az egész emberiség bűneiért. Engesztelő Kicsinyeim! Szétküldelek benneteket a világba, a bűnök mezejére. Őrangyalotok kísér titeket. Vigyétek e megváltó és megtisztító drága kincset azokhoz a felebarátaitokhoz, akik gondolatban, szóban, cselekedetben és mulasztásban ma is sokat vétkeznek. Öntsétek rá fejükre és szívükre e piros, gyöngyöző misztikus véremet! Azt akarom, hogy szenvedésem által minden bűnös megtisztuljon és megtérjen. Egyet se szeretnék elveszteni közülük. Köszönöm segítségeteket, Gyermekeim. Most jöjjetek vissza keresztem alá! Hálából vérző kezeimet kiszakítom a szögekből, lehajolok hozzátok és megsimogatom fejeteket, arcotokat. Vérző kézsebeimből közben lelketekbe árad Szent Vérem és minden porszem-bűnötöket, hibátokat és tartozásaitokat letisztítja rólatok.
Megáldalak benneteket Irántam való mély hálával és bűnbánattal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.